Esztergomi kataszteri térképek és kapcsolódó felmérési hagyományok az Osztrák–Magyar Monarchia térképi örökségében

A kataszteri térkép az 1849. évi császári pátens rendelte felmérések céljaival készült, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének vizsgálatát és a kapcsolódó tudományokat is támogatta. A felmérések során alkalmazott nagyméretarányú térképek 1:2880-es arányban készültek, és nagy mennyiségben jelennek meg az 1856-os és 1860-as évektől kezdve.

A részletes felmérés 1856-ban kezdődött a Magyar Királyság nyugati határán, a Dunántúlon, majd folytatódott Horvátországban, ezt követően az északkelet-magyarországi megyék, felvidéki és alföldi területek felmérése következett. Az 1880-as évek végére zárult le az utóbbiak térképezése. A felmérés folyamata és termékei összetett adminisztratív és tudományos tevékenység volt, amely során a területek művelési ágát, birtoklását és egyéb részleteit rögzítették. A 19. század végére a kataszteri munka már teljes körű átfogó felméréssé érlelődött.

A kataszteri térképek tartalma és elérhetősége

A részletes kataszteri térkép a telkek határait, a birtokos nevét, házszámát és a területek művelési ágát is tartalmazta. A felvételi előrajz 1:2880-es arányban készült, amelyen még nem szerepeltek helyrajzi számok, csak a birtokosok neve és házszámai voltak feltüntetve. A kéziratos térkép másolataként létrejött a birtokvázlat, amely tartalmazta a helyrajzi számot, a birtokos nevét és házszámát is. A nyomtatott példányok ettől eltérően színtelenek voltak.

A felmérések dokumentációi több közgyűjteményben találhatók, de gyakran több helyen kell kutatni egy település kataszteri anyagának összegyűjtéséhez. Az Országos Levéltárban, a megyei levéltárakban és a Földmérési és Térképészeti Vállalat jogelődeinél őrzött forrásokból áll össze a komplett anyag. Az MNM Néprajzi Osztálya és a Földmérési Térképtár intézményközi együttműködésben szerepeltette a térképeket, a későbbiekben pedig átkerültek az Országos Levéltár gyűjteményébe. A digitalizált anyagok ma a Hungaricana portálon, a Mapire rendszerben és egyéb közgyűjteményi felületeken érhetőek el, lehetővé téve a történelmi Monarchia térképeinek online böngészését.

Mapire és a történelmi térképek kutatása

A Mapire rendszer lehetővé teszi a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein való navigálást a legmodernebb technológiákkal. Fő célja egységesen készített, teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések és kataszteri térképek közreadása, de 1764-1784 közötti első felmérés és a 1806-1869 közötti második katonai felmérés teljes anyaga is elérhető 1:28 800 arányban. Ezek a térképek lehetővé teszik saját környezetünk vizsgálatát is a megszokott utca- és településnevek, volt gyárak és közterek feltárásával.

Esztergom és Eger környéke a kataszteri felmérések tükrében

Esztergom és környéke a XVI-XVII. századi várak és erődítések részletes ábrázolásával, valamint a későbbi kül- és belterületi módosításokkal kerül a térképi emlékek közé. Az Esztergomi vár látképe és az 1838-as árvizet megelőző állapotok megörökítése a korszak egyik fontos dokumentációját képezik. A város környékének térképei gyakran több egyszerűsítő és részletes felvételt is tartalmaznak, amelyek a település történeti földrajzát jobban megvilágítják.

Eger járási jogú városai és környékének térképei szintén jelentős részei a gyűjteménynek. A hűen megőrzött felmérések és térképi anyagok segítségével az érdeklődő felidézheti a városok és községek közti területek elhelyezkedését, a közlekedési összeköttetéseket és a földhasználatot a 19. század végéig vagy a 20. század elejéig bezárólag.

Komárom és környéke - katonai felmérések és kötelező tartalmak

A Komárom-Érsekújvár környéki térképek és a város környékének felmérései a hadászati és polgári felhasználások szoros összefüggésében készültek. A különböző tervrajzok a bátorságot és a műszaki képességet is szemléltetik, például a vasúti és hídépítési tervek, a sáncok és kontrefertális elemek megtervezésével együtt. A 19. század végére a felmérések szolgálták a földadó megállapítását, a telkek és birtokok pontos feltüntetését és az állami feladatok ellátását.

A hazai kataszteri térképek és tervezési dokumentációk egyik legfontosabb értéke, hogy egységes, tudományos szempontok alapján készültek, és a nagy méretarányú felvételek révén részletes információkat adnak a települések összetételéről. A kataszteri térképek és helyrajzi adatok idővel a földhivatalok és levéltárak sokrétű kutatását teszik lehetővé, a későbbi történeti kutatások és a térképészeti rétegződések számára pedig nélkülözhetetlenek.

Fontosabb összefoglaló adatok a kataszteri térképezésről

1. Az 1849. évi császári pátens megállapította a földadóhoz szükséges térképezést, amely a kataszteri térképezés kezdetét jelentette.
2. A részletes felmérés 1:2880-as méretarányban készült, és a telekkönyvekkel együtt szolgálta a földbirtokok nyilvántartását.
3. A felvételi előrajz megrajzolása nem tartalmazott helyrajzi számokat; a birtokos neve és házszáma szerepelt.
4. A kataszteri térképek több helyen érhetők el: megyei levéltárak, Országos Levéltár, MNM Levéltár, FÖMI elődei, Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal központi adattárai.
5. A digitalizált anyagok a Hungaricana és a Mapire platformokon érhetők el, a történelmi térképek modern technikákkal történő böngészésére is lehetőséget adva.

Az 1869-es évet követően a mérnökök száma növekedett, és a felmérés részletei mellett más feladatokat is elláttak, például földadó-szabályozást vagy határ Rendezést végeztek. A trianoni békeszerződés értelmében a térképti anyagok egy része átkerült a poszt-államokhoz, így a gyűjtemények egésze nem teljes. Ennek megfelelően az összegyűjtés gyakran több intézmény közreműködését igényli: az Országos Levéltár, a megyei levéltárak, a Budapest Főváros Levéltára és más közgyűjtemények rendszereiben található meg a korabeli anyag. A gyűjtemények digitális hozzáférhetősége lehetővé teszi a kutatók számára a részletek feltárását és a történelmi környezet jobb megértését.

Meta információk a kereséshez és felhasználáshoz

A kataszteri térképek kutatása érdekében a Magyarországon tevékenykedő levéltárak és közgyűjtemények digitalizált kiadásai hasznos alapok. Az MNL OL (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) gyűjteménye 2014-es állapot szerint digitalizált felvételeket is tartalmaz, amelyeket a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon lehet keresni. A Mapire rendszer pedig lehetővé teszi a történelmi térképek logikus navigálását és összehasonlítását az Osztrák-Magyar Monarchia különböző térképeivel.

Izgalmas felfedezés lehet például saját lakhelyünk egykori környékének vizsgálata: a régi utcanevek, elfeledett gyárak és közterek feltárása a kataszteri térképeken keresztül történik. A gyűjtemények mindig is kiemelt kutatói érdeklődésnek örvendenek, mivel ezek a térképek a korszak legnagyobb méretarányú felvételei, amelyeket egységes tudományos szempontok alapján készítettek. A teljes gyűjtemény nap 24 órájában elérhető a Mapire oldalán.

Összefoglalóan a magyar kataszteri térképek historikus értéke nem csak a földadóval kapcsolatos adatok megőrzése, hanem a földhasználat történetének és a településszerkezet alakulásának tükröztetése is. A korszak térképeinek egységessége és méretarányuk lehetővé teszi a kutatók számára, hogy pontos képet kapjanak a területek elrendezéséről és a lakott területek fejlődéséről a korabeli Magyarországon.

tags: #esztergomi #kataszteri #terkepek

Népszerű bejegyzések:

• Schindler tetőtéri szúnyogháló – használati tippek és kapcsolódó megoldások
• 3. kerület ingatlanpiaci elemzés: trendek és kilátások Budapesten kerületi különbségekkel
• Fedezze fel Budva, Kotor, Herceg Novi és a többi montenegrói üdülőhelyet
• Áttekintés Esztergom Ingatlankezelő Kft nyitvatartásáról
• Birtokbaadás termőföld esetén – jegyzőkönyv készítésének útmutatója