Eszterházy griff palota erkélyei: középkori üljőfülkék, barokk részletek és modern rekonstrukciók a Tárnok utca 13. telkén
A modern épület kapualjában középkori ülőfülkék és ajtókeretek fogadnak minket, amelyek a II. világháborús ostromot követő helyreállítások során kerültek elő a szinte teljesen megsemmisült Esterházy-palota romjaiból 1952-ben. Ezek a felbecsülhetetlen értéket képviselő építészeti elemek több átépítést is “túléltek” az évszázadok folyamán.
Az építészeti alapvetések és a helyreállítás vezérfonalai
Az eredetileg a Tárnok utca 9-11-13. sz. telkekre szánt vári iskola tervezése során a feladat úgy módosult, hogy az iskola 16 tanterem helyett 12 tanteremmel a 9-11. sz. telkek felhasználásával fog meg megépülni. Így lehetőség van a 13. sz. teleknek, mely értékes középkori épületmaradványokat tartalmaz: rendkívül szép gótikus ülőfülkéket tartalmazó kapualj, lakóház céljára történő beépítésére, a korábban Gulyás Zoltán által készített terv felhasználásával.
1967. május 20-án adták ki az első építési engedélyt, de a ház csak 1974. Az épület a középkori pincerendszer és a boltozott kapualj részbeni felhasználásával, azt megőrizve épült fel Gulyás Zoltán 1967-es tervei alapján a vár újraépítésének 2. periódusában. Az elsőrangú anyaghasználattal, pirogránit, réz, fa, műkő, igyekeztek igazodni a patinás környezethez.
Az épület tervezésének műemléki vonatkozású munkáit, pince, földszint, Gulyás Zoltán (IPARTERV) Ágostházi Lászlóval (VÁTI) együttműködve készítette. Beépített alapterülete: 212 m2 Beépített köbtartalma: 3105 m3 Bérlemények száma: 12 tanácsi, 1990 után önkormányzati bérlakás.
Építészeti részletek és anyaghasználat
Bruttó építési költség a FŐBER 1966 04. Zártsorú, monolitvázas, modern szerkezetű épület. A bejárat középen található. Eredeti kő és vegyes falazatok a pincében és a földszinten találhatók. Itt épen maradtak, ill. helyreállításra kerültek a kapualj középkori ülőfülkéi. Födémei alul-fölül sík vasbeton lemezfödémek, csak a pincében és a kapualjban található dongaboltozat. A földszint fölött van egy kb. 1 m magas un. búvószint, ahol a gépészeti elhúzások kaptak helyet, ez a lépcsőház felől közelíthető meg.
Az I. emelettől kezdve falai is vasbeton anyagúak, ezek képezik a vázszerkezet függőleges elemeit, un. alagútzsalus technológia. Lépcsője félköríves vasbeton lemezlépcső, tágas, zárt orsótérrel. Utcai és udvari homlokzatán vasbeton szerkezetű loggiák vannak. Tetőzete az ugyancsak vasbeton szerkezetű tetőtérbeépítéshez idomul, faanyagú. Fedése hódfarkú cserépfedés. Homlokzata modern, sima vakolathomlokzat, pirogránit homlokzatburkolóval tagolva.
A tágas lépcsőházakba Stas 2864-67 sajtolt üvegből készült üvegtégla felületen át érkezik a fény. Édesvízi mészkő az utcai lábazat, az ablakkönyöklő, az udvari burkolat és az ajtóküszöb. Az édesvízi mészkő a pliocén korszakban a hévforrások tavaiban ülepedett le. A lerakódott mészanyagba olykor mocsári növények települtek, amelyek elpusztultak, de a lenyomatukat őrzi a mészkő. Mocsári csigák vázai is gyakoriak a kőzetben.
A sóskúti mészkő: ülőfülkék, ajtókeretek nagy része, boltív. A sóskúti mészkő a felső miocén felsővízi tenger üledéke. A kőzet parányi egysejtű állatok, foraminiferák gömbölyű mészvázaiból épül fel. Hárshegyi homokkő: ajtókeretek kis része. A hárshegyi homokkő az oligocén korszak tengerpartjának vonalában rakódott le aprószemű kavicsból, homokból. Kovasav hatására cementálódott össze kemény kőzetté. Durva szemcsés kőzet. A Tárnok utca 13. hosszú érési folyamat eredménye.
Gulyás Zoltán élettörténete és építészeti öröksége
Gulyás úgy kezelte ezt a feladatot, mint egy dédelgetett gyermeket. Amikor a szerződést az Iparterv megkötötte az engedélyezési és kiviteli tervezésre a ‘60-as évek végén, akkor kész M=1:50-es tervek voltak az asztalán. Otthonról hozta be, mert felesége, Ecker Klári, rajzolta neki a házat. Ezek a rajzok mindenkit lenyegztek. Gulyás Zoltán Weichinger Károly tanítványa volt, a Lakótervben Németh Pál műtermében, majd a KÖZTI munkatársaként, id. Janáky István mellett kezdte pályáját. A budai Várnegyed 1. periódusának rekonstrukciójában, a miskolci Nehézipari Egyetem, valamint a phenjani Orvostudományi Egyetemtervén dolgozott. 1956-ban átkerült az IPARTERV-hez, ahol 1978-tól irodavezető lett.
1962-ben, 32 évesen, az Ybl-díj II. fokozatát kapta az építészet színvonalának emelésében kifejtett alkotó munkásságáért és a Budapest, Fehérvári út 17. sz. alatti, mind megjelenésében, mind anyagában kiemelkedő, a funkcionalista esztétika legjobb hagyományait felmutató lakóépület, 1957, tervezéséért. 1963-64-ben angliai tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát.
Tervezési munkái mellett neves szobrászművészek közreműködésével több emlékművet is tervezett. 1960-68 között a BME Középülettervezési Tanszékén külső tanársegéd volt. 1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak - többek között - Patonai Dénes, Reimholz Péter és Lázár Antal.
Az Esterházy-palota, a városkép része és a későbbi hasznosítási lehetőségek
Az épület tükörképe az alábbi megvalósításoknak: a ma OTP Bank és irodaház épületét 1995-ben Gulyás tervei alapján építették át. A 2. periódus rekonstrukciói során az I. és II. emelet közötti terekben modern funkciók kaptak helyet. A Széchenyi tér északi részén álló, több ház összeépítésével létrejött palotát az Esterházy-palota barokk díszei fokozták meg. A 19. században a Bozzay család tulajdonába került, akik a szomszédos házak megvásárlásával és összeépítésével hozták létre a nagyméretű épületegyüttest.
A 1920-as években végrehajtott egyesítések során a három utcára néző homlokzat egységessé vált, és végül a XX. század második felében a külső rekonstrukciók során a régi díszítések egy részét megőrizték vagy újraértelmezték. A palota napjainkban is mint történeti- és műemléki örökség jelentős szerepet játszik, és a modern használatot ötvözi az értékőrzéssel. A romterület és az ott található középkori maradványok védelme folyamatos figyelmet igényel, miközben a kortárs funkciók is megjelennek.
Helyszíni történetek és zagyvamosások
A Tárnok utca 7. számú telek újjáépített kapu- és falrendszere a XVIII. század elejére nyúlik vissza, a belső dongabolozat és a középkori körablak maradványai pedig a kapualjban kerültek elő. A Tárnok utca 11-13. sz. telkek középkori maradványait pedig a 13. sz. telken beépítették, így lett például az egykori középkori belső térből részek beépítve a lakóházba.
Az Esterházy-palota történetében a műemléki feltárások 1947, 1952, 1959-es időpontokban történtek, és ezek nyomán alakult ki a most látható vegyes modern-középkori arculat. A kapualjak középkori ülőfülkéi és ajtókeretei megőrzésre illetve helyreállításra kerültek, miközben az ingatlanok igényes, többgenerációs lakó- és kulturális funkciókat kaptak.
A királyi Magyarország újjáépítése: A budai vár restaurálásának rejtelmei
Adatok és táblázat a lényegi számokról
| Beépített terület | 212 m2 |
|---|---|
| Beépített köbtartalom | 3105 m3 |
| Bérlemények száma | 12 |
| Építész | Gulyás Zoltán (IPARTERV) |
| Környezeti anyagok | Pirogránit, réz, édesvízi mészkő, vasbeton |
tags: #eszterhazy #griff #palota #erkely