Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna építési szabályzatai
Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna (AIZ) Magyarország egyik legiparosodottabb városában, Székesfehérváron működik, ahol önálló gazdaságszervezési központ szerepet tölt be.
Az ipari park címmel rendelkező terület frekventált ipari övezetben helyezkedik el, az M7-es autópályáról a városközpontba bevezető 8-as és 62-es nemzetközi főút mellett. Ezen a helyszínen számos ipari és kereskedelmi létesítmény található.
A hatályos építési rendeleteknek és városrendezési elképzeléseknek megfelelően az AIZ területe alkalmas környezetbarát ipari és kereskedelmi tevékenység folytatására. Az AIZ könnyű megközelíthetősége, a teljesen kiépített infrastruktúra, a meglévő európai munkakultúra, valamint a betelepülni szándékozó vállalkozások számára nyújtott teljes körű segítségnyújtás kiváló lehetőséget kínál korszerű üzemek, raktárak és kereskedelmi egységek kialakítására.
Az Alba Ipari Zóna fejlesztési ütemei és infrastruktúrája
2021 márciusában megkezdődött az Alba Ipari Zóna V. ütemének fejlesztése, amely során közel 28 hektár területet vontak be gazdasági övezetbe. Korábban, 2012-ben a társaság sikeresen pályázott a IV. fejlesztési ütem teljes körű infrastruktúra kiépítésére, valamint a III. ütem útfelújítására, buszöböl- és járdaépítésre, valamint közvilágítás megvalósítására. A beruházás költsége 307.355.738 Ft volt, amelyhez 153.677.869 Ft támogatást nyertek a KDOP-1.1.1/AB-11-2012-003 számú pályázaton.
A "Az Ipari Zóna, mint Ipari Park bővítése és fejlesztése (III. és IV. ütem)" elnevezésű pályázat révén valósult meg a zóna bővítése és fejlesztése.
Érintett területek és szabályozási keretek
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények alapján hozta meg a helyi építési szabályzatokat. Ezek a szabályzatok meghatározzák a város közigazgatási területének tagolódását, beleértve a belterület és belterületbe vonható területeket, valamint az egyes városrészeket.
A szabályozási terv kötelező elemeitől kizárólag részletes út- és közműtervek alapján, vagy akadálymentesítés céljából lehet eltérni, legfeljebb 3,0 méterrel. Fontos megjegyezni, hogy a szabályozási terv más jogszabályok által előírt elemei kötelezőek.
Főbb fogalmak és meghatározások az építési szabályzatban
A rendelet pontosítja az építkezéssel kapcsolatos alapvető fogalmakat, mint például:
- Belterületbe vonható terület: az állami alapadat szerinti belterületi fekvés, és a szabályozási terven ábrázolt belterületbe vonható területek határa közötti terület.
- Beépített, részben beépített építési övezet: a rendelet hatálybalépésekor az építési övezet területén fekvő építési telkek minimum 60%-a beépített.
- Bódé és Pavilon: ideiglenes építmények, melyek anyaga és funkciója is meghatározott.
- Egyedi homlokzatmagasság: a Történelmi belváros területén az építési övezet egyes építési telkeire érvényes, a szabályozási terven jelölt homlokzatmagasság.
- Fejlesztési terület: olyan terület, ahol az épület elhelyezésére vonatkozó előírások még nem, vagy nem teljes körűen teljesültek.
- Kialakult állapot: a rendelet hatályba lépésekor meglévő állapot.
- Teljes infrastruktúra: a közművesítettség, szilárd burkolatú út, járda, közvilágítás együttes megléte.
Telekalakítás és beépítési előírások
A szabályzat részletesen kitér a telekalakításra és a beépítési módokra. Új építési telek kiszolgálására közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki. Amennyiben magánút kerül kialakításra, az csak közforgalom elől el nem zárt magánút lehet, meghatározott minimális szélességgel és zsákutcás kialakítás esetén maximális hosszal.
Fejlesztési területeken az épületek elhelyezésére vonatkozó előírások teljes körű teljesítésének kötelezettsége az érdekelt ingatlantulajdonosokat terheli. Külön előírások vonatkoznak a Maroshegy és Öreghegy, Kisfalud, Csala városrészekre, ahol zöldterületek kialakítása, véderdők és zajárnyékoló falak létesítése is kötelező lehet.
A szabályozási terven jelölt, vagy az építési övezeti előírásokban rögzített beültetési kötelezettség esetén többszintes növényállomány telepítendő, mely az előírt legkisebb zöldfelület területébe beleszámít. A beültetési kötelezettség területén épület nem helyezhető el.
Környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok
A területhasználat és az építés során gondoskodni kell a meglévő fás növényzet megóvásáról. Tilos olyan területhasználat, építési tevékenység vagy építményben végzett tevékenység folytatása, amely bűzzel zavaró, légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű diffúz légszennyezést okoz.
Az összegyűjtött csapadékvíz a befogadóba csak tisztán, vagy a környezetvédelmi vagy vízjogi engedélyben előírt minőségben vezethető. Mélyfekvésű, feltöltéshez kötött építési tevékenységgel érintett területen pince, terepszint alatti építmény csak akkor építhető, ha a geotechnikai jelentés igazolja a felszín alatti vízmozgás zavartalanságát.
Ügyfélkapcsolat és eljárási szabályok
Az építésügyi hatósági eljárásokban az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, valamint akinek az építési tevékenységgel érintett telekre vonatkozó jogát bejegyezték, ügyfélnek minősül. A gazdálkodó szervezetnek minősülő, elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél beadványait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.
A természetes személy ügyfél beadványait írásban, papír alapú dokumentumként, elektronikus úton (e-Papír szolgáltatás), vagy személyesen terjesztheti elő. A kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választhatja meg.
Az eljárási határidő 60 nap, de indokolt esetben meghosszabbítható. Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet, illetve betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba.
A Székesfehérváron működő Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna építési szabályzatai átfogó keretet biztosítanak a terület fejlesztéséhez és fenntartható működéséhez.
tags: #alba #ipari #zona #epitesi #szabalyzat