Az átlagos vízfogyasztás és a tudatos otthonteremtés Magyarországon
A vízfogyasztás csökkentése és a fenntartható otthonteremtés ma már nem csupán trend, hanem elengedhetetlen része a jövőnknek. Ebben a cikkben az átlagos vízfogyasztás kérdéskörét járjuk körül, különös tekintettel a magyarországi helyzetre, és bemutatunk egy példaértékű családi házat, amely a modern, környezettudatos építkezés szép példája.
Mit jelent az átlagos vízfogyasztás?
Az átlagos vízfogyasztás mérésével megállapítható, hogy egy ország lakossága, egy település vagy akár egyetlen fő átlagosan mennyi ivóvizet használ el egy hónapra vagy évre lebontva. Jelentős eltérések lehetnek az egyes háztartások között, sok esetben neveltetés és szokás kérdése, hogy ki mennyi vizet használ el. Épp ezért nem árt tudatosítani magunkban, hogy a mindennapi rutinunk során mennyi vizet használunk el.
Amikor valaki meghallja, hogy az egy főre eső (napi!) vízfogyasztás akár 250 liter is lehet, elsőre talán elképedhet. Hol megy el az a rengeteg víz? Nézzük végig tételesen: az átlagos vízfogyasztás sok apróbb, nagyobb tételből áll össze. Ahogy nézzük a tételeket, az is kiderül, hogy mely tevékenységek esetében nélkülözhetetlen az ivóvíz és hol tudunk más minőségű vizet használni.
Mekkorák az eltérések a vízfogyasztásban?
A forsense.hu-n található adatok alapján 1990 óta jelentősen csökkent az egy főre eső napi átlagfogyasztás. Az Európai Unióban egyébként nem is áll olyan rosszul Magyarország. A világ átlagos vízfogyasztásában jelentős eltéréseket találhatunk. Az éllovas az Amerikai Egyesült Államok a maga 300-350 literes átlagfogyasztásával, de az aszályosabb afrikai országokban (pl. Gabon) akár 5 liter víz is elég lehet fejenként.
Magyarországon az egyes emberek felelősségén túl problémát jelent az is, hogy kormányzati szinten a mesterségesen nyomott áron nyújtott szolgáltatás miatt a lakosság jelentős része továbbra sem hajlandó lépéseket tenni a vízfogyasztás csökkentéséért. A vízforrásokért igen intenzív küzdelem folyik, a Mad Max-hez hasonló disztópiák lehetősége már nem csak a képernyőn hat fenyegetőleg, közel ötven ország harcol a vízhiánnyal, az emberiség 36%-a él vízhiányos régiókban, ez az arány az évszázad közepére 50 % fölé nőhet, 2050-re pedig az elsivatagosodás kb.
Hogyan csökkenthető a vízfogyasztás?
Bár írtunk már arról, hogy milyen módszerekkel lehet csökkenteni a vízpazarlást, nem árt újra meg újra elmondani. Elsőre talán meglepő, hogy a legtöbb módszerért nem a legújabb kutatásokat, cikkeket kell átnyálaznunk, egyszerűen meg kell nézni, miként viszonyultak a vízhez és a vízhasználathoz a nagyszüleink, dédszüleink. A régi háztartásokra egyáltalán nem volt jellemző a vízpazarlás, vagyis jóval alacsonyabb volt az egy főre / családra jutó átlagos vízfogyasztás.
A régi időkben a tiszta víz nem volt olyan könnyen elérhető. Mintha „magától” jönne a falból, csak az árát kell megfizetni. Mivel a 60-as, 70-es években a vízdíjak igen alacsonyak voltak, vízhasználat szempontjából a társadalom jelentős része elkényelmesedett, megfeledkezett a nagyszülők, dédszülők módszereiről. Aztán jött a 90-es, 2000-es évek, jelentősen emelkedtek a vízdíjak, ezzel egy időben csökkenni kezdett az átlagos vízhasználat.
Jelenleg Magyarországon jelentős problémának számít a vízhiány. A szárazabb, aszályosabb időszakokban sok kút „bedöglött”, a közműhálózatok elavultak, 2022 nyarán rendszeres volt a vízhiány sok pest megyei, fejlett településen. Több helyen locsolási tilalmat vezettek be, vagy felszólították a lakosságot arra, hogy ne használjon ivóvizet medencetöltésre, autómosásra stb. Elég abszurd belegondolni, hogy egyetlen vécélehúzással 15-20 liter, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet zúdítunk a csatornarendszerbe.
Ugyanakkor jó adag kényelmetlenséggel jár például a szürkevizet gyűjteni, félretenni, majd a vécéöblítés során felhasználni. Gyűjtsük az esővizet, használjuk öntözésre és persze fogmosás közben ne folyassuk a csapvizet, felmosáshoz, autómosáshoz használjunk „világosszürke” vizet.
Passzívház a tudatos otthonteremtés jegyében
Hazánkban elsőként a Szekér László tervezte családi ház kapta meg a hivatalos passzívház minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. A telek Budapesttől kb. 30 km-re északra, Szada egyik újonnan parcellázott részén található. A ház hasznos alapterülete 126 m2, a telek beépítettsége 180 négyzetméteren 12%. A tervezés kihívása az volt, hogy a négytagú család számára egy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető passzívházat hozzunk létre, a maximálisan rendelkezésre álló kb. 30 millió forintból, a tervezéssel és kivitelezéssel együtt a rendelkezésre álló 8 hónap alatt, úgy, hogy ez alatt az idő alatt a használatbavételi engedélyezés is megtörténjen. A célok között szerepelt az is, hogy lehetőleg a hivatalos passzívház-minősítést is megszerezzük, illetve a ház a későbbiekben továbbfejleszthető legyen null-energiás házzá.
Az építtető - a passzívházépítés iránt elkötelezett matematikus-környezetvédő tanár házaspár - eredetileg egy fszt+tetőtér kialakításban gondolkodott, de a minimál méretek (kb. 120-130 m2 hasznos alapterület) miatt inkább a földszintes kialakításnál maradtunk, így a megépült ház egy földszintes épület, pinceszint és beépített tetőtér nélkül. Az építtetők egy olyan egyszerű, megfizethető lakóházat szerettek volna létrehozni, melyben a négytagú család elfér, és négy önálló szoba, illetve félszoba kialakítható. A költségkímélés miatt garázs, vagy kocsibeálló nem készült.
Az épület elhelyezésénél elsősorban a szoláris nyereség maximalizálása volt a cél, ezért - a szabadonálló kialakítás előírásainak megfelelően - az északi telekhatárhoz közel helyeztük el a házat. Tekintve, hogy a déli oldali szomszéd építési szándékait már ismertük, az épületet igyekeztünk minél inkább a telek közepére húzni, amit csak többszöri, főépítészi egyeztetés során sikerült elérni, mivel így az épület telepítése „kilóg" az utcaképből.
Az épület formálásánál a kompakt tömeg elérése csak kompromisszumok árán volt elérhető, de törekedtünk a közép-európai klímán bevált, egyszerű, délre tájolt hosszúkás téglalap alakú formára. Az épület déli oldalán helyeztük el a nagy ablakokkal ellátott lakóhelyiségeket, és az északi oldalra kerültek - mintegy puffertérként - a kiszolgáló helyiségek, a konyha, előszoba, vécé, fürdő, gépészeti helyiség.
Az autónak az északi kerítés közelében alakítottunk ki nyitott parkolót, melyet árnyékoló lugas, zöld növényzettel befuttatott tető véd. Az épülethez a keleti oldalon, a nappali, konyha és étkezőhöz kapcsolódóan egy 28 m2-es fedett-nyitott terasz kapcsolódik, nyugatról az épület határolja, így szélvédett és intim kialakítású. A ház bejárata az északi oldal közepén történik, a bejárati szélfogón keresztül.
Általános szempont volt az egyszerű, költségkímélő, fenntartható megoldások keresése, mind a megépítés, mind a későbbi üzemeltetés során. Vízellátás: az épület vízigénye a vízhálózatról biztosítható. Szennyvízkezelés: a szennyvizet kiépített közcsatorna vezeti el, gravitációs vezeték segítségével. Az esővizet külön föld alatti tározóba tervezzük gyűjteni és öntözésre hasznosítani. Elektromos ellátás: Az Áramszolgáltató Rt. hálózatára kötve, valamint napenergiával: fotovoltaikus elemekkel, melynek akkumulátoros hálózata egyben a biztonsági ellátást is szolgálja. Gázellátás: nincs tervezve.
Az épület energetikai jellemzői és szerkezeti koncepciója
Az épület passzív-szolár szemlélettel lett tervezve, a tervezés és kivitelezés összes fázisában alkalmaztuk a PHPP-t, a passzívházak energetikai modellező szoftverét. Az építészeti megfontolások a következők voltak: megfelelő tájolás, napvédelem, árnyékolás, extra hőszigetelt épületburok, hőhídmentes szerkezeti kialakítás, szoláris szempontból optimalizált nyíláselosztás, pufferzónás alaprajzszervezés, az építési rendszer megkívánta modulkoordináció, a magyar építési hagyományok figyelembevétele, szoros együttműködés az épületgépészeti és elektromos rendszerekkel.
Épületgépészeti megfontolások a hővisszanyerésre és a megújuló forrásokra támaszkodnak: földenergia, napenergia, hulladékhő hasznosítás és biomassza. A földhőt a levegős talajkollektor, a hulladékhőt a nagy hatékonyságú hővisszanyerős központi szellőztető rendszer, a napenergiát a fotovoltaikus (PV) napelemek, a déli ablakok és a vákuumcsöves napkollektorok hasznosítják, a kiegészítő és tartalékfűtést egy későbbiekben elhelyezendő pelletkazán biztosítja.
A szerkezeti koncepciót az előzőekben ismertetett követelményeken túl az elérendő energetikai és hőszigetelési követelményeknek, a hőhídmentes, valamint légtömör kialakításnak megfelelően terveztük és alakítottuk ki. A 25 cm tömörített kavicságyon és 20 cm hőszigetelésen 20 cm vastag vasalt beton lemezalap készült, statikus méretezéssel és további rétegrendekkel, köztük 7 cm hőszigeteléssel. (U=0,119 W/m2K)
A külső falak 50 cm vastagságúak, Baucell rendszerű polisztirol hőszigetelt szendvics szerkezet, összesen 35 cm vastag grafitadalékos Neopor hőszigeteléssel és 15 cm vasbeton fallal. A födém szintén Baucell rendszerű, monolit vb. födém további 50 cm hőszigeteléssel ellátva (U=0,067 W/m2K). A tető a beépítetlen üres padlástéren 35 fok hajlású Creaton tető cserépfedéssel.
A hőhídmentes kialakítás része pl. a járdák alá elhelyezendő hőszigetelés is. Válaszfalak: 10 cm válaszfal lapokból. Nyílásszárók: Minősített passzívház-nyílászárók (Internorm Edition, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, alu-fa anyagú, U = 0,74 W/m2K.) Hőszigetelés: A falak 35 cm, a padló 27 cm, a zárófödém 50 cm Neopor hőszigeteléssel ellátott. Szigetelések: a talajon fekvő padozat esetében 2 rtg. AKVABIT 444 bitumenes vastaglemez.
Fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigény: 13 kWh/m2év. Légtömörség: 0,43/h. Primer energia mutató: 109 kWh/m2év.
További célok és egyedi megoldások
Az épületet szeretnénk a későbbiekben továbbfejleszteni úgynevezett „nullenergiás" házzá, amihez megkerülhetetlen a minősített passzívház szint elérése. A passzívház követelményeknek eleget tevő rendkívül szigorú épületenergetikai követelmények magukban foglalják a 15 kWh/m2év fűtési-hűtési energiaigényt, a légtömörséget és hőhídmentes szerkezeti kialakítást, de az összesített primer energiaigény (háztartási gépek, használati melegvíz előállítás, világítás, főzés stb.) sem lehet több, mint 120 kWh/m2év. Ezt az energiaigényt kíséreljük meg megújuló energiaforrásokból - elsősorban napenergiából és biomasszából - fedezni.
Így épül egy passzívház
Amikor valaki családi házba költözik, gyorsan szembesül vele: nemcsak a számlák alakulnak másként. Ez különösen igaz akkor, ha új építésű ingatlanról van szó, hiszen ott már az első tervezési döntések is hatással lehetnek a későbbi fenntartási költségekre. A mérnöki munka során már előre lehet optimalizálni az energiafelhasználást is. Egy jól megtervezett ház tájolása, hőszigetelése, nyílászárói vagy épp a vízhálózat elhelyezése később jelentős megtakarítást hozhat.
A vízfogyasztás nagyban függ a családtagok számától és a szokásoktól. Egy kisebb háztartás is meglepően sok vizet használ, ha gyakori a fürdés, öntözés, autómosás vagy ha van medence. Fontos figyelembe venni az öntözőrendszerek típusát is, hiszen egy automata csepegtetőrendszer sokkal gazdaságosabb, mint a kézi locsolás. Az áramfogyasztásra hatással van a háztartási gépek típusa, a fűtési-hűtési rendszer, a világítás, sőt az is, hogy mennyit vagyunk otthon. Ha a fűtés elektromos, vagy ha klímát is használunk, az már eleve magasabb áramigényt jelent. Ugyanakkor LED-es világítás, energiatakarékos háztartási gépek és okosotthon-megoldások jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást.
A környezettudatosság népszerűsödésével, napjaink egyik legfoglalkoztatottabb kérdése, hogy melyik a legjobb fűtési rendszer. A megfelelő fűtési rendszer kiválasztása nem véletlen az egyik legsarkalatosabb pontja a házépítésnek. A végeredményt nehezíti az is, hogy számos tényező játszik közre a számunkra „legjobb fűtés” megtalálásában, és sok esetben pontosan a „számunkra” szón van csak igazán a hangsúly. Így a házépítést megelőző tájékozódás, nemcsak pénztárcánknak lehet kedvező, de a környezetünknek is.
A 2022.08.01. naptól életbelépő rezsicsökkentés csökkentése, illetve a legújabb hőszivattyús rendszerek tesztelése miatt cikkünket frissítettük, mely az itt leírtak szerint gyökeresen megváltoztatta a véleményünket. Az elmúlt időben azonban olyan sokan kérdezték meg tőlem, hogy mi a véleményem erről a témáról (Elektromos fűtés vagy gázfűtés? Elektromos kazán vagy hőszivattyú? Gázfűtés vagy elektromos fűtés? Hőszivattyú vagy elektromos kazán? Hőszivattyú vagy gázkazán? Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Hőszivattyú vs kondenzációs kazán. Kondenzációs kazán vagy hőszivattyú? Legjobb fűtési rendszer 1. számú versenyző - Hőszivattyú: Amely segítségével már nem csak álom az önfenntartó ház. Legjobb fűtési rendszer 2. számú versenyző - Kondenzációs gázkazán: Melynél ha a fogalmat elemeire bontjuk: kondenzációról beszélünk, mikor a magas hőmérséklettel rendelkező páradús légnemű anyag egyre inkább alacsonyabb hőmérsékletűvé válik. Mikor az anyag túltelítődik már nem képes tovább tárolni magában a párát, és a harmatponti hőmérséklet elérésével a pára kicsapódik. Legjobb fűtési rendszer 3. számú versenyző - Napelem: Amely a napenergiát elektromos energiává alakítja át. A napelem nagyrészt egy szilíciumból készült félvezető alapú energiaelfogó és gyűjtő eszköz, amelyben a (nap)fény hatására a töltéshordozók szétválnak. Legjobb fűtési rendszer 4. számú versenyző - Elektromos fűtés: Mely során az elektromos áram egy egység segítségével hővé alakul. Ennél a típusnál az energiát az elektromos áram biztosítja, és a hőleadásra 3 különböző rendszert alkalmazhatunk: konvektor, fűtőpanel és radiátor. Az infrapaneleket pedig akár elhelyezhetjük a mennyezeten vagy falakon, vagy akár fűtőfilmet is építhetünk a padlóba.
„Mindenki egy zseni. De ha egy halat arra ítélsz, hogy fán másszon, az egész életében azt fogja hinni, hogy bolond." A válasz, mint a legtöbb esetben itt is sok tényezőtől függ. Az elektromos fűtés azonban egyértelműen győztesként kerül ki, amennyiben nem lehet megoldani a kémény kiépítését a háznál, mivel az elektromos fűtéshez csak egy olyan konnektorra van szükségünk ami elbírja a megnövekedett terhelést. Ugyancsak az elektromos fűtésre érdemes befizetni, ha egy babaszoba fűtését tervezzük, ugyanis ebben a helyiségben állandó hőmérsékletre és egy biztonságos, csendes, precíz eszközre van szükségünk. Az elektromos fűtés igazán nagy pontossággal képes a hőmérsékletet szabályozni. Irodában is kiváló fűtésnek bizonyulhat, emellett kiegészítő fűtésként egy hidegebb helyiségben vagy akár vendégszobában is az elektromos fűtés mellett tenném le a voksomat.
A következő szempont a fűtésre szánt helyiség, esetleg ház nagysága. Természetesen itt a hőszigetelés típusát és vastagságát is figyelembe kell venni, vagy a nyílászárók korszerűségét. Általánosságban egy képlettel azonban könnyedén kiszámolható: alapterület x 100 W vagy légköbméterenként 30 vagy 40 Watt. Az elektromos fűtési rendszereknél fontos megemlíteni még az elektromos hálózat terhelési kapacitását is, ugyanis nagyobb alapterület felfűtésénél ez is problémát jelenthet és akár hálózatbővítésre is szükség lehet. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha 4 helyiségnél 4 különböző 1500-2000 Wattos fűtőtestet egyszerre használnánk. Ugyanis sok háztartásban 3x 1500-1800 wattos elektronikai eszköz egyidejűleges használata még gond nélkül megoldható, azonban többnél már túlterhelődik a hálózat.
A hálózatbővítés viszont költséggel jár, ugyanis amperenként az MVM 4920 forintot kér. Magyarul ha 1X32 A-el rendelkezünk, viszont a hálózat indokolja a 3×25 A-re történő bővítés, akkor több mint 210.000 forintot kell fizetnünk és az is kérdéses, hogy a falban lévő vezetékek bírni fogják-e ezt a terhelést.
Először is Magyarországon eléggé elterjedt (tév)hit, hogy a gázfűtés a legolcsóbb fűtési rendszer, és míg ez 20 évvel ezelőtt talán igaz lehetett, a legújabb technológiai újításoknak köszönhetően mára már nem mondható igaznak. Ahhoz, hogy szemléltetni tudjuk a különbséget, ismertetni kell először is a gáz fűtési teljesítményét. A földgáz átlagos fűtőértéke 34-34,2 MJ/m3, (3,6 MJ = 1kWh) 1 m3 gáz pedig 9,5-10 kWh-nak felel meg. 2021-től azonban földgáz-szolgáltatás a MVM-hez került, amely az alábbi képlet alapján számolja ki fizetendő összeget: Gázdíj [Ft] = Gáztechnikai normál térfogata [m3] x Gáz fűtőértéke [MJ/m3] × Energia egységára [Ft/MJ]. Az éves alapdíj mellett, ami 2021-ben 11674 Ft a gáz ára pedig szolgáltatótól függően 91,1-119,7 Ft/m3 között mozog, ami 1 kWh fűtési teljesítménynél házból körülbelül 12 Ft-nak felel meg.
Ez ugyan így első ránézésre jól hangzik, ugyanis az elektromos áramnál árszabástól függően 42 Ft ( „A” árszabás ) és 23 Ft ( „H” árszabás ) között mozoghat, természetesen itt is áramszolgáltatótól függően különbözhet az összeg. Vannak azonban olyan költségek, amelyek csak a gázfűtés kialakításánál kell számolnunk, mint például a gázterv, gázkazán, kémény vételi és üzembehelyezési költség, megnövekedett karbantartási költség, kémény bélelés, ami akár magasabb is lehet mint az elektromos fűtés beszerelési és működési költségeinél. Miután a fosszilis energiahordozók elérhetősége egyre csökken, az árukat ezzel arányosan növelik. Itt még fontos megemlíteni, hogy környezettudatosság szempontjából sem a legjobb választás.
Földünk megóvása ugyan egy elég nyomós érv, ám a 2021 januártól elérhetővé vált 3 millió otthonfelújítási támogatás, amit fűtés korszerűsítésre is felhasználhatunk - köztük napelemes és elektromos fűtési rendszerek telepítésére - már nagyobb meggyőző erővel bír. Emellett jelenleg elérhető az MFB 0 %-os hitelkonstrukciója, amely kamatmentes részletfizetési lehetőséget nyújt a zöld energiára váltóknak, napelemes rendszerek megvásárlásához. Igazán kedvezményesen, a rendszer árának csupán 10 %-át kell önerőből finanszíroznunk, és a fennmaradó 90%-ot, 20 év alatt kamatmentes részletben elég visszafizetnünk. Pontosan ezért egy új építésű családi háznál, aminek maximum 50kWh/ m2 éves fűtésienergia igénye, a napelemes rendszer telepítésének összege nem sokkal haladja meg a gázos fűtési rendszer kiépítését.
A klíma talán az egyik legellentmondásosabb fűtési megoldás ma Magyarországon, pár ország esküszik hatékonyságára, ám hazánk éghajlatát figyelembe véve én maximum kiegészítésként javasolnám. Ennek oka pedig a klíma működésében rejlik, ami a hőszivattyúhoz hasonlóan fűtés során a környezetünk levegőjének természetes hőforrását használja fel a fűtésre. Kizárólag klímával való fűtésnél a probléma abból adódik, hogy alacsony külső környezeti hőmérsékletnél a fűtési érték csökken, sőt téli mínuszoknál akár maga a fűtés is leállhat. Az állandó zúgás mellett, ami a klíma működésének egy velejárója, még fölkavart levegővel is kell számolni, ami az allergiára hajlamosaknak végképp ellehetetleníti a klímával való fűtést. Ezen kívül a klímának egy kötelező éves karbantartási költségével is kell számolni és azzal is, hogy minimum 10 évente alkatrészcserére is számíthatunk, amit a garancia már nem fedez (ugyanis ezek a berendezések általánosságban 5-10 éves garanciával rendelkeznek).
Természetesen itt is vannak olyan helyzetek, amikor ez tűnik a legjobb megoldásnak, mint például kisebb lakásoknál, ahol a szomszéd melegen tartja a közös falakat, és nincs lehetőség más fűtési berendezés üzemeltetésére.
A megjelenését hazánkban ugyan bizalmatlansággal fogadták, mostanra viszont népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Őszintén megmondva ennek a cikknek a megírása előtt én is bizalmatlanul álltam az infra fűtőfóliához, hiszen számos negatív hangvételű cikk terjeng az interneten. Ám mikor jobban utánanéztem a cikkek eredetének, rá kellett jönnöm, hogy itt is az helyzet áll fenn, ami az építőiparban sok más témánál (pl. téglaház vs könnyűszerkezetes házak), hogy a „nagy igazságok” aszerint változnak, hogy kit kérdezel és az milyen szektorban dolgozik, vagy mit reklámoz. Azokat a negatív hangvételű cikkeket, amik a konkurenciától származnak - negatív marketing céljából - muszáj fenntartásokkal kezelnünk. Ugyanis a fűtőfólia beruházás szempontjából az egyik legkedvezőbb választás, mivel jelen pillanatban nincs ennél olcsóbb beüzemeltetési költséggel rendelkező fűtési megoldás ma Magyarországon.
Felhasználhatóságát tekintve is sok lehetőséget rejt magában, hiszen padlófűtésként, falfűtésként, mennyezetfűtésként, esetleg kültéri fűtésként is tökéletes fűtési megoldásnak bizonyult az évek során. Az infra fűtőfóliánál is figyelembe kell venni, hogy milyen szokásaink, vagy lehetőségeink vannak. Példával élve, mindenféleképpen mennyezet fűtés a legjobb döntés, abban az esetben ha egy kis szobában, már eleve sok bútor zsúfolja a helyiséget. Ugyanakkor vigyázni is kell az infra fűtőfóliával, hiszen mint minden trendnél észrevehető, hogy a népszerűsödéssel egyidejűleg megjelennek az ócska hamisítványok vagy hozzá nem értő szakemberek, alacsony minőségű termékekkel. Magyarországon szerencsére van pár vállalkozás akik lelkiismeretességükkel és szakmai tudásukkal már bizonyították, hogy amennyiben az szakszerűen van kivitelezve, az infra fűtőfólia az egyik legjobb választásnak bizonyul a fűtési rendszerek kiválasztásánál.
Hátrányaként megemlíthető a sokak által vitatott elektroszmog, ám az igazsághoz itt az is hozzátartozik, hogy az elektromos infra padlófűtés, Intelligens Fűtőfólia elektroszmog kibocsátása - a Magyarországon és Európában érvényben lévő határértékek 5 %-a alatt van a közvetlen padló felületen - és 20 cm magasságban pedig nulla. Itt természetesen ismét hangsúly van a minőségen, hiszen ezek a mérések az Intelligens Fűtőfóliára vonatkoznak. Másik hátrányaként pedig meg kell említeni az üzemeltetési költségét. Ugyan egy régebbi gázkazánhoz viszonyítva az infra fűtőfóliával való fűtés során akár 15-20%- ot is spórolhatunk, ám egy kondenzációs gázkazánnál már más lesz az eredmény. Egy újonnan épült 100m2 A+os ház esetében, fűtőfóliával 150-160 ezer Ft az a éves fűtésköltség, míg egy ugyancsak 100m2 BB-s ház esetében a gázzal való fűtés során 120 ezer Ft a várható költség. Itt azonban fontos megemlíteni újra, hogy az egyedien alacsony befektetési költség kétségkívül kárpótol minket a gázfűtéssel szembeni ár különbséggel, melynek a kiviteli költsége 2.000.000 - 3.000.000 Ft is lehet. Az infrafólia “hátrányai” után pedig elérkeztünk az infrafűtéshez, ami véleményem szerint a napelemes rendszerrel vegyítve az egyik legjobb fűtési rendszer ma Magyarországon. Előnyei között szerepel az olcsó beszerelési költsége, és az, hogy fő fűtésként és kiegészítő fűtésként is egyaránt alkalmazható. Igazán egyszerű a telepítése és nem igényel különösebb karbantartást sem. Helytakarékos és a szobákon belül lényegében akárhova elhelyezhető, csak elektromos áramra van szükségünk hozzá. Mivel már bekapcsolása után azonnal érezhető a hőmérséklet melegedése, kedvelt fűtési rendszer nemcsak családi házaknál, de nyaralóknál is. A tiszta levegő mellett, egyenletes hőelosztásról is biztosít így családok számára, vagy gyerekszobába megkérdőjelezhetetlenül a legjobb választás.
A víz felmelegítéséhez egységnyi energia kell, amit gázmelegítővel vagy elektromos melegítővel tudunk elérni. Míg a gázkazán teljesítménye függ a gáz minőségétől és nyomásától, a bojler teljesítményét maximum egy áramszünet befolyásolhatja. Ugyan kisebb lakásoknál a mai napig a gázkazánok használatát helyezik előtérbe, hiszen ha kis területen kell a meleg vizet eloszlatni, akkor nem veszítünk sokat az extra csövezésen, ám egy nagyobb kertes háznál, ahol több fürdőszoba van, már nem kevés extra pénzt kell költeni a meleg vizes csövek kiépítésére. Emellett a gázkazánoknál a víz folyamatos melegítésen megy keresztül, mely meglehetősen nagy mértékben növeli számlánkat. Az átfolyós vízmelegítők ezzel ellentétben csak akkor melegítik a vizet, amikor a hozzátartozó csaptelep nyitva van.
A kondenzációs gázkazánokkal kapcsolatban talán az egyik legnagyobb tévhit, ami terjeng az interneten, hogy képesek 100%-os hatásfok felett üzemelni. Akik egy kicsit is tisztában vannak az energiamegmaradás törvényével, azok pontosan tudják, hogy mennyire félrevezető marketinges húzás áll a kondenzációs gázkazán mondhatni hihetetlen hatásfoka mögött. Először is, hogy átlássuk ezt az “átverést” tisztázzuk a kondenzációs fűtés fűtőértékét. A kazánba érkező gázban már eleve van egy egységnyi fűtőérték. Ez a fűtőérték az égéskor felszabadul és egy része kimegy a kéményen, ami eleve meggátolja azt, hogy az otthonunkban 100-110%-os egységnyi fűtőérték legyen. Egy hagyományos gázkazán működésénél a magas hőmérsékletű füstgázzal együtt távozott a vízgőz a párolgáshővel együtt. A földgáznál könnyedén megtudhatjuk a fűtőértéket ugyanis a számlázásnál a fűtőérték szerint van a földgáz energiatartalma ismertetve, így nem eshetünk áldozatul egy megtévesztő marketing húzásnak.
A sokak által kedvelt hőszivattyúra is egy megtévesztő marketinges fogást vehetünk észre, csak itt a COP értékkel kapcsolatban. A hőszivattyú egy igazán jól kitalált rendszer mely a környezet hőjét - ami a természetes hőforrásokban, levegőben, vízben és földhőben tárolódik - használja fel fűtésre és vízmelegítésre. A hőszivattyú jósági fokát az alapján határozzuk meg, hogy a működésbe befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel több hőteljesítményt állítottunk elő. Itt válik fontossá a COP, ami a hányados teljesítménymutató rövidített neve amit fűtésnél használunk, míg hűtésnél az EER rövidített nevet. A magas fűtési értékkel reklámozott talaj-víz hőszívattyúknál, sokszor azonban „elfelejtik” megemlíteni...
Ma már mindenki sas szemekkel figyeli, hogy mennyit fogyaszt villanyból és gázból. Odafigyelünk arra, hogy ne világítsanak feleslegesen a lámpák, résen vagyunk a téli időszakban fűtés terén is , és természetesen a háztartási gépeinket is górcső alatt tartjuk, ha az energiafogyasztásról van szó. A villany és gázfogyasztásról ma már elég sokat beszélünk, ez tény. Így arra gondoltam, hogy essen szó most a vízfogyasztásról. Vajon tudod-e, hogy mennyi a háztartás vízfogyasztása? Természetesen minden háztartás vízfogyasztása más és más, hiszen egy család vízfogyasztását más és más tényezők befolyásolják. Például a tisztálkodási szokások. Ki, hogyan és milyen rendszerességgel mosakodik/fürdik/zuhanyzik. Mosási, mosogatási szokások. Kézzel vagy mosogatógéppel mosogatunk. Ha kézzel mosogatunk, akkor folyóvíz alatt, vagy a mosogatótálcába engedett vízzel. Zuhanyzásnál 40-70 liter víz ömlik ránk a zuhanyrózsából. Ma már általában mindenki mosógéppel mos. Egy adag ruha mosásához 40-60 liter vizet kell elvennünk a természettől. Egy átlagos 4 fős család minimum 6 adag ruhát mos egy héten. A vécé egyszeri használatával 10-15 liter víz fogyasztunk el. Egy ember naponta minimum 5x megy vécére. Ha gyorsan mosunk kezet, akkor 1-2 liter víz folyik le a lefolyón, de nagyobb kézmosásnál akár 3-5 liter vizet is fogyasztunk. Amennyiben a mosogatás nálatok kézzel történik, akkor 40-60 liter számolhatod a csapon kifolyó víz mennyiségét. Ezek a fogyasztások 1 főre vannak levetítve, így egy 4 fős családnál ezt az értéket négyszeres kell venni.
Akár tudod, akár nem, hogy mennyi vizet fogyasztotok otthon naponta, érdemes odafigyelni arra, hogy ahol lehet, ott víztakarékos eszközöket használjunk, és persze amelyik házimunkát gépesíteni tudjuk, akkor azt tegyük meg. Mint például a kézi mosogatást a mosogatógéppel. No és persze a legfontosabb, hogy ne folyassuk feleslegesen a vízet.
A családi ház gázfogyasztását több módszerrel is csökkenthetjük. Az egyik, hogy energetikailag modernizáljuk az épületet. Több dolgot is tehetünk, felvehetjük a kapcsolatot egy energetikus szakemberrel, aki megnézi, hogy milyen problémák merülnek fel az épülettel kapcsolatban. Ha nincs szigetelés vagy rossz a szigetelés (akár a homlokzati, akár a födém esetében), akkor ezeken a felületeken hőhidak alakulnak ki, a hőenergia elillan, nekünk pedig fokozottabban kell használnunk fűtőrendszert, hogy megfelelő, komfortos otthonra tegyünk szert. Minél jobb a szigetelés, annál kevesebb energiát fogunk elhasználni, így csökken a gázfogyasztásunk. Ugyanez vonatkozik az ablakokra, ajtókra. Ha rosszak a nyílászárók, akkor akár 15-20 % hőenergiát is veszíthetünk a rosszul záró, rossz vasalatú ajtókon, ablakokon keresztül.
A megfelelő modern nyílászárókkal jelentős összegeket spórolhatunk meg a gázfogyasztáson. Választhatunk fa, alumínium vagy műanyag ablakokat, ajtókat. A műanyag ablakkal szemben többen berzenkednek, és ragaszkodnak a fa nyílászáróhoz. Pedig a spórolás szempontjából jobban járunk a műanyag ablakkal. Kezdjük ott, hogy ár/érték arányban erősebb versenyző a műanyag profil a fa vagy az alumínium ablakprofilnál. Vagyis már a megvásárlásnál jelentős összeget spórolhatunk. A műanyag már önmagában is rendkívül jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Az évek során a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően megjelentek az 5, majd a 7 kamrás kialakítású műanyag profilok, amelyek révén jelentősen javultak a hőszigetelési adottságai. Ezeket a modern profilrendszereket 2, majd 3 szintű valódi EDPM gumitömítésse látták el, és a háromrétegű üvegezéssel együtt olyan mértékű javulást értek el, mellyel az EnEV 2009 előírása szerin akár 56%-ot meghaladó energiamegtakarítás is elérhetünk.
A legújabb építészeti trendek alapján az épületekre egyre nagyobb méretű nyílászárók kerülnek. Ennek egyik oka, hogy így jelentősen nagyobb mennyiségű hőenergiát nyerhetünk a napenergia passzív felhasználásával. Ezzel párhuzamosan a nyílászárók hőszigetelő képessége is egyre fontosabb. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy az energiaárak egyre csak emelkednek. A műanyag ablakok nem igényelnek kezelést, festést, cserébe hosszú az élettartamuk. És ha esztétikailag még mindig a fa ablakra vágyunk, érdemes körülnézni a fahatású színes fóliával kivitelezett műanyag ablakok környékén. Mindent egybevetve igen jelentős megtakarítást is jelent a fűtésszámlán, ami az évtizedes használat során folyamatosan halmozódik.
Minden építőanyagnak van bizonyos hőátbocsátása, vagyis a megtermelt hőenergia valamilyen módon eltávozik az épületből. Csak az nem mindegy, hogy milyen gyorsan és mekkora mennyiségben. A megfelelő szigeteléssel javíthatjuk (vagyis csökkenthetjük) a hőátbocsátási tényezőt, tehát kevesebb energiát kell felhasználunk ahhoz, hogy kellemes hőmérsékletet érjünk el. Most elsősorban a téli hideg időkről és a gázfogyasztásról beszélünk, de gondoljunk arra, hogy jó hőszigeteléssel nyáron óvjuk az épületet a hőségtől. Ehhez fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyaggal dolgozzunk. Nem érdemes spórolni a szigetelő anyag minőségén és vastagságán! Sokan esnek abba a hibába, hogy beérik vékonyabb szigetelő anyaggal, vagy összebuherálják a különböző minőségű, vastagságú anyagokat. A nem kellő vastagságú anyaggal megoldott szigetelés sajnos nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, viszont jó sok munkába és pénzbe kerül. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál vizesedés, penészedés alakulhat ki, rosszabb esetben le is eshet a falról a szigetelő anyag.
Van néhány módszer, amivel csökkenthetjük a gázfogyasztást. Az egyik lehetőség, hogy fatüzelésű kályhát építünk. Ennek előnye, hogy a biomassza megújuló energiaforrásnak számít, hátránya, hogy a fafűtéssel szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. Van azonban néhány megoldás, amit bevethetünk, ha függetlenedni szeretnénk a gázszolgáltatóktól, gázáraktól.
A napenergia hatékony felhasználása most már az átlagháztartások számára is elérhető megoldás. Ha megfelelő teljesítményű napelem-rendszert és hőszivattyút (hőszivattyúkat) telepítünk és hozzá padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel szereljük fel az épületet, akkor lenullázhatjuk a fűtőanyagra kiadott költségeket, ráadásul semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Igaz, ennek a rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. A fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz. Fontos, hogy elégséges legyen a napelemek teljesítménye, az inverter és megfelelő legyen a hőszivattyú, a teljes épület kifűtéséhez nem lesz elegendő egy fapados megoldás.
Ez is egy rásegítés. Az elektromos fűtéstől általában rettegünk. Ha nem napelemről szerezzük hozzá az áramot, akkor nem is éri meg. A napelem és a fűtőpanelek kombója akkor térül meg, ha kisebb méretű házat, lakóteret, műhelyt szeretnénk fűteni. Az összes fűtési rendszerhez hasonlóan a fűtőpaneles megoldásnál nem mindegy, hogy mekkora a belső tér, mekkora a szoba területe, milyen az épület szigetelése, a nyílászárók állapota és az sem mellékes, hogy milyen energiaforrással szeretnénk megvalósítani a fűtésünket. Kiválóan alkalmazható a fűtőpanel, ha a különböző helyiségekben különböző hőmérsékletet szeretnénk elérni, vagy ha ideiglenesen, pl. albérletben szeretnénk megoldani a fűtést. A fűtőpanelt gyakran alkalmazzák másodlagos fűtéshez vagy olyan helyiségek melegítéséhez, ahol nincs szükség állandó melegre. A programozható, okostelefonról irányítható fűtőpanelek előnye, hogy a saját hőigényünkre állíthatjuk be a fűtés intenzitását és idő intervallumát.
Nem javasoljuk a tisztán klímás fűtést, viszont ha van egy alap fűtésrendszerünk, akkor érdemes inverteres klímát beszereltetni, amivel télen rásegíthetünk a fűtésre, nyáron pedig élvezhetjük a hűvösebb levegőt. Ha kisebb alapterületű lakás, ház, nyaraló fűtéséről szeretnénk gondoskodni, vagy a házunkban lényeges, hogy a helyiségeket egymástól külön tudjuk fűteni, akkor jó megoldás lehet az infrapanel.
tags: #extra #viz #fogyas #m3 #csaladi #haz