Facélia vetés mennyisége hektáronként és a zöldtrágya–méhlegelő növények összetett szerepe
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. A méhvirágfélék családjába tartozó facélia gyors növekedésű kétszikű növény, amelynek levendulaszínű virágai vonzzák a méheket és a többi beporzó rovart. A főhajtásból 2-3 mellékhajtás ágazik ki, amelyek 15-100 cm magasra nőhetnek. A talajra nem igényes, azonban legjobban a 6,4-8,5-es kémhatású, jó vízgazdálkodású talajokon teljesít. A nedvesebb talajokat igen, az árnyékot viszont nem kedveli.
Vetésidő és vetési sűrűség
A facélia vetéséhez előnyös, ha március végén vagy április elején megkezdjük a vetést. A megkésett vetés hiányos kelést és egyenetlen érést okozhat, míg a korai vetés egyenetlen kelést és megfázást eredményezhet. Vetés mélysége 2-3 cm (néhány talajtípusnál 3-4 cm), gabona-sortávolságra vagy dupla gabonasortávra történő vetés megkönnyíti a talajmunkát és a gyomirtást. A vetőmagszükséglet általában 450-550 db/m2, azaz 6-10 kg/ha. A fentiek alapján a legoptimálisabb a március második fele és április első fele közötti időszak, amikor a talaj felmelegedése biztosítja a jó csírázást.
Mennyiségi ajánlások hektáronként
Vetőmag céljára, tiszta facélia-ültetést alkalmazva, 5 millió csíra/hektár a gyakran alkalmazott norma, ami körülbelül 10-12 kg vetőmagot jelent. Ha facéliát takarónövényként vagy zöldtrágyaként keverékben vetjük, az egyes keverékeknek 0,5-1,5 kg/ha facéliát tartalmazhatnak, attól függően, milyen többi növényt társítunk. A magas magnormának köszönhetően a keverékekben is rentábilisan adható hozzá a facélia a takarónövény-összeállításhoz.
Szántóföldi és rotációs helyzet
A facélia a vetésforgóba könnyen beilleszthető, mivel más kultúrnövényekkel nincs közös betegsége vagy kártevője. A talajelőkészítés előkészítő munkáira figyelni kell: a vetés előtti talaj megmunkálása kertszerűen történtessék, a magágy legyen aprómorzsás, barázda- és bakhátmentes. A korai tavaszi hagyományos talajmunkák (tarlóhántás, tarlóápolás, majd őszi mélyszántás) jellemzőek. A vetés előtt a talajt gyommentesen kell tartani, mivel a facélia kezdeti fejlődése lassú lehet, és a gyomkár gyakori problémát okozhat.
Növényvédelem és gyomirtás
A facéliának jelenleg nincs engedélyezett általános növényvédőszere, ezért csak eseti engedéllyel lehet végezni növényvédelmet. A gyomnövények közül a kakaslábfű, vadzab, lapulevelű keserűfű, vadrepce, libatop és aranka okozhat jelentős gondot. Egyszikű gyomok ellen felhasználható szerek közé tartozik az Agil 100 EC, Targa Super 40 EC és a Fusilade Forte; ezek kijuttathatók a gyomnövények 4-6 leveles fejlettségi stádiumában. Árvaszájú napraforgó, acat és egyéb gyomok ellen a Cliophar 300 SL is alkalmazható, a virágzás időszakáig. A gyomnövények elleni védekezés többlépcsős lehet: mechanikai gyomirtás, sorközművelés és szükség esetén vegyszeres kezelés. A gyomok elleni védekezést időben és a növény fejlődési állapotának megfelelően végezzük, kerülve a vizes, harmatos állapot gyomirtását.
Aratás és betakarítás
A facéliát - a virágzás ütemének megfelelően - egyenetlen magéréssel jellemzik. A felső rész magvai érését nem szabad megvárni, mert a túlérett alsó virágzatban található magok kiperegnek. Az aratást a virágzat alsó 60-70%-ának megbarnulásakor kell megkezdeni, amikor a magok kávésbarna színűek. A rendes, két menetből álló aratásnál először rendre vágjuk a facéliát, majd a száradás után csépeljük ki a magot. A kétmenetes aratás előnye, hogy a virágzat alsó harmadában már teljesen érett magok még kialakulóban vannak, a középső harmad magjai pedig 8-10 napos renden történő száradás után teljes értékű vetőmaggá válnak. A rende vágása során a tarlómagasság 10-15 cm legyen, mert így a növényt a talajtól elválasztva szárad, és nedves időben is gyorsabban kiszárad. Fontos, hogy a rengetésre használt gép legyen kíméletes a tokok megtartásához, mert a mag kipergése viszonylag gyakori lehet. A kombájn csépléséhez szükséges aprómorzsás rostát alkalmazni kell, és a tisztítás során ne legyen zöld növényi rész a mag között. A tisztítógépek és a felső tisztítás segítenek megőrizni a csírázóképességet és megakadályozni a befülledést.
Zöldtrágya és másodvetések
A facélia kiváló zöldtrágyahatást gyakorol, és ezt az ökológiai gazdálkodók régóta ismerik és alkalmazzák tiszta vetésben. Zöldtrágyaként a tiszta vetés 5 millió csíra/hektár vetőmagnak felel meg (10-12 kg/ha), a vetőágy mélysége 2-3 cm. Virágzása kezdetére a vetésidő függvényében a vetéstől számított 6-8 hét, így őszi méhlegelőként is hasznos lehet. Másodvetésben virágzáskori zöldtömege 25-30 t/ha lehet, keresztesvirágúakkal keverve akár 35-40 t/ha is. A facéliának ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben kedvező, és a vetésforgóban más növényekkel sincs közös betegsége vagy kártevője. A facélia készülhet önállóan vagy keresztesvirágúakkal keverve is, a talajban élő nematódák erősen gyérülhetnek termesztése során.
Termésmennyiség és mézhozam
A virágzási időszakban a méztermelés hektáronként 300-1000 kg között mozoghat (az évjárat és terület függvényében). Összehasonlításképpen: az akác mézhozama 350-1700 kg/ha. A facélia virágzása folyamatosan nyíló, csigaszerű virágzatból álló kékes virágzat. A növény egyéves, 50-90 cm magas, szőrös; levelei szárnyasan szeldeltek, virágzata folyamatosan nyíló, ibolyáskék vagy halványkék színű. A magok hosszúkásak, sárgásbarna-barna színűek, ezermagtömege 1,4-1,8 g. A facéliát tehát nemcsak méhlegelőként, hanem takarmányként is értékesíthetjük, és 300 kg/ha körüli mézhozammal is számolhatunk, attól függően, hogy mennyire kedvezőek a környezeti feltételek.
Tálytáj olyan nyitott kérdésekre
A facélia nitrogén- és kalciumfelvételt is mutat a talajból, így a talajt gazdagítja, de halmozottan a magas zöldtömeg és gyors növekedés miatt szükség van a megfelelő táblavezetésre és a kezdeti gyommentességre. A nitrogéntartalékok megkötése és a nitrátkimosódás gátlása kiemelten fontos. A porhózamos talajokon a facélia által megadott zöldtömöri és gyökérzete fontos szerepet játszik a talajtípus és a tápanyag-háztartás javításában. A mézontófű nagy előnye, hogy élénk virágai és erős virágzat-építés a beporzók számára vonzó, így a beporzók támogatása kulcsfontosságú tényező a termés növekedése szempontjából.
Kiegészítő adatok, gyakorlati tippek
- A vetés után 2 nappal semmiképp se permetezzünk, hogy a magok megfelelően csírázzanak, a reggeli harmat elpárologjon.
- A rendes aratás esetén a tarlómagasság 10-15 cm legyen a rendre vágásakor; ez megakadályozza, hogy a virágzat érintkezzen a talajjal.
- A kétmenetes aratásnál a renden 5-10 napos száradás után indul a cséplés, így a mag egy része még teljes értékű marad.
- Az egyes keverékekben érdemes figyelembe venni a magméret-eltéréseket: a keverékekben a megfelelő arányok betartásával elkerülhető a szeparálódás és a boltozódás a vetésnél.
- A mézontófű termesztése 3 évig nem javasolt mag-szaporítás céljából saját maga után
Facélia ázalék készítése🪣
tags: #faceliabol #mennyit #kell #vetni #hektaronkent