Spiró György: Drámák, dramolettek és hangjátékok a modern színházban

Spiró György nevét meghallva számos, mai napig nagy sikerrel játszott, a színházak által minduntalan repertoárra tűzött darab eszünkbe juthat: Az imposztor, Kvartett, Csirkefej, Prah. A Scolar Kiadó által 2008-ban útjára indított, a szerző színházi munkásságát bemutató sorozat VII. Spiró György (Budapest, 1946-) magyar-orosz-szerbhorvát szakon végzett az ELTE-n. A kortárs irodalom egyik legsokoldalúbb művésze: írt verset, regényt, novellát, drámái pedig a magyar és külföldi színpadok legnépszerűbb előadásai közé tartoznak.

Élete és pályafutása a színház világában

Élete ezer szállal kötődik a színházhoz: 1982 és 1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgjaként dolgozott, és ebben az időben kiugró sikereket ért el a Katona József Színházban bemutatott darabjaival (Az imposztor, Csirkefej). A ’90-es években igazgatta a szolnoki Szigligeti Színházat, valamint tanított a Színművészeti Főiskolán. Gyakran beszélt és írt a színészekről, különösen a hazai színjátszás problémáiról. Irodalomtörténészként is nevet szerzett magának, a szláv nyelvek és irodalom alapos ismerője. A Scolar Kiadó 2008 óta jelenteti meg sorozat keretében drámáit, ezek közül az utolsó, szám szerint a VII. 2019-ben látott napvilágot.

Az első kettőben átiratok (I. - Jeruzsálem pusztulása, Czillei és Hunyadiak, Szilveszter, II. - Optimista komédia, Švejk, Mario és a varázsló), a továbbiakban pedig saját drámái (III. - Az imposztor, Csirkefej, Kvartett; IV. - Vircsaft, Honderű, Szappanopera, Prah; V. - A békecsászár, Árpád-ház, Príma környék; VI. - Helló, doktor Mengele!, Elsötétítés) olvashatók. A VII. Az első dráma, az Ahogy tesszük daljáték nagyjából a kötet felét teszi ki.

Az Ahogyan tesszük daljáték és a fokozatos megvalósítás

Ez a mű 1987 és 1988 között íródott, ősbemutatójára a Vígszínházban került sor a ’80-as évek végén Marton László rendezésében, Hegedűs D. Géza és Kútvölgyi Erzsébet főszereplésével, Másik János zenéjével. A darab - ha hihetünk a korabeli sajtónak - megbukott, nagyjából 30 előadást élt meg. A 2000-es években két rendezésben láthatta a fővárosi közönség: Alföldi Róbert 2007 decemberében állította színpadra a Bárka Színházban (Seress Zoltán és Varga Anikó főszereplésével), 2010-ben pedig Jancsó Sarolta értelmezésében mutatkozott be az Eötvös10-ben (Bereczki Lóránd és Szabó Tilda főszereplésével).

A történet középpontjában a Hős és a Nej áll, akik közös életüket feladva, válni készülnek. Kinél marad a gyerek? Kié lesz a ház, a vagyon, a közös múlt? Habár a dráma kiindulópontja alapján gondolhatnánk, Spiró mégsem egy „magyar Kramer kontra Kramer” írt, sokkal inkább mesél a ’80-as évek végi Magyarországról és arról, hogyan is éltek akkoriban az emberek hazánkban. A sztori hátterét adó korszak sok változáson esett át, így bizonyos szempontból ez a történet kicsit avíttnak is tűnik mai szemmel, de ami állandó az az emberi viselkedés és az egymáshoz való viszony, az Ahogy tesszük szereplői közel 35 évvel a dráma megszületése után is ismerősként köszönnek vissza.

Széljegy: négy dramolett és a kortárs jogi-gazdasági háttér

A második mű a kötet címadó drámája, a Széljegy, amely 2017-ben íródott, a következő év márciusában pedig a Katona József Színház Kamrája adott otthont az ősbemutatónak (rendező: Zsámbéki Gábor). Ennek megszületéséről Spiró így vall: „2017 január végén hallottam egy megtörtént esetet. Elkértem a sztorit, két hónap alatt kész lett a darab.” Hogy a történet minél hitelesebb legyen, Spiró konzultált szakértőkkel, ügyvédekkel, jogszabályokat silabizált, ingatlanhirdetéseket olvasgatott. A négy szereplőt felvonultató történet arról szól, hogy egy ügyvédnő és egy ingatlanos szövetkezik egymással, hogy egy ház színlelt eladásával milliókat csaljanak ki a gyanútlan, jóhiszemű ügyfelektől. Egyik nap az ügyvéd egykori osztálytársa tűnik fel hirtelen a színen, aki a gimnáziumban a legjobb barátnője volt.

A történet hitelessége érdekében Spiró a jogi hátteret és a kiskapukat is pontosan ábrázolja, és a szereplőket is, akik együtt dolgoznak a csaláson. A két drámát négy dramolett követi, ezek közül az egyik legérdekesebb az 1998-as A szerződés, amely könnyedén párhuzamba állítható a Széljegy című drámával. Ennek a rövid történetnek a helyszíne egy autószalon, ahol a Vevő új kocsit kíván vásárolni, ám mind az eladó (Nő), mind a biztosító (Férfi) részéről akadályokba ütközik, amikor felveti a szerződéskötéskor az aggályait.

A második részben A szerződéshez hasonlóan groteszk, ironikus hangvételű, de komoly társadalmi problémákat feltáró darabok következnek, mint a Történelmi lecke (1996) és a Békevadászat (2014), amely a 1914. június 28-i események és a két neme között játszódó fiktív párbeszédet mutat be. A válogatás zárásaként három hangjáték következik, köztük a Csobogás (1988) és az Óvja Isten, Angliát!. Ezek a művek groteszk, irónikus módon vizsgálják a mindennapi élet és a hatalmi struktúrák viszonyát.

Spiró életút és irodalmi hatása

Spiró élete és munkássága szorosan összefonódik a színház és az irodalom különböző területeivel: íróként, irodalomtörténészként és műfordítóként is maradandót alkotott. Színházszerzői tevékenysége során több darabja ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt, és a kortárs magyar dráma egyik legjelentősebb alakja. A drámák és átiratok sokféle stílusban és hangnemben születtek: az időn átívelő emberi dilemmákat, hatalmi játszmákat és a társadalmi visszásságokat vizsgálják. Spiró nemcsak alkotóként, hanem műfordítóként is jelentős: Miroslav Krleža, Witold Gombrowicz és George Bernard Shaw műveit ültette át magyarra.

A pályát grafikonhoz hasonlóan befolyásolták a díjak és a kitüntetések is, többek között Kossuth-díj, József Attila-díj, Pro Urbe Budapest és az Artisjus irodalmi nagydíj is a neve. 2008-tól a Scolar Kiadó drámasorozatai révén új olvasókhoz jut el; a hetedik kötet Széljegy. Drámák, dramolettek, hangjátékok címmel 2019-ben jelent meg, amely összegzi Spiró drámai munkáinak legkülönfélébb formáit.

Színpadi adaptációk és hatások

A Spiró-darabok több színházban megjelennek szerte Magyarországon és külföldön egyaránt. Az imposztor, Csirkefej és Kvartett ősbemutatói számos hazai teátrumban, illetve külföldi színházi fesztiválokon is láthatók voltak. A darabok gyakran visszatekintést adnak a színházi élet problémáira és a társadalom alapproblémáira, így ezek a művek nemcsak a színházi világban, hanem az irodalmi kritikában és a társadalomtudományokban is jelentős beszédtémák lettek.

A kritikai fogadtatás vegyes volt, de Spiró művei jelentősen formálták a kortárs magyar dráma beszédmódját. A 1980-as és 1990-es években a műfaji kísérletek és a valósághű társadalmi ábrázolások meghatározóak voltak nála. A Széljegy pedig korszakos munkának tekinthető a kortárs drámában, hiszen az üzleti és jogi világ viszonyait, valamint a hatalmi játszmákat állítja központba a hétköznapi élet problémáival összekapcsolva.

Összegzésképp Spiró György az egyik legtermékenyebb és legnagyobb hatású kortárs magyar drámaíró: művei folyamatosan műsoron vannak, és kérdéseket vetnek fel a hatalom, az erkölcs és az egyén jogai kapcsán. Az őszinte emberi viszonyok és a társadalmi kohéziót érintő témák tovább élnek a színházi repertoárban és az olvasókönyvekben egyaránt.

Infografika: Spiró György életút diagram