Falazat epitése családi házban: technikák, anyagok és kivitelezési lépések
A falazás a családi ház építésének egyik leglátványosabb szakasza, hiszen ekkor kezd valódi formát ölteni az épület. A megfelelően kivitelezett falazat nemcsak az épület stabilitását biztosítja, hanem jelentős szerepet játszik a hőszigetelésben, a hangszigetelésben és az ingatlan hosszú távú értékállóságában is. A falazási munkák megkezdése előtt fontos, hogy az alapozás teljesen elkészüljön, valamint rendelkezésre álljanak a jóváhagyott tervek és a szükséges építőanyagok.
Milyen falak találhatók egy családi házban?
- A teherhordó falak viselik az épület súlyát, valamint a födém és a tetőszerkezet terhelését, míg a válaszfalak elsősorban a belső helyiségek kialakítására szolgálnak.
- Válaszfalak
- Külső homlokzati falak
- Belső térelválasztó falak
- Kémény- és gépészeti falazatok
A falazáshoz használt leggyakoribb anyagok
Napjainkban többféle falazóanyag közül választhatnak az építkezők, amelyek különböző műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek. A legelterjedtebb megoldások: Kerámia falazóelemek, Pórusbeton blokkok, Mészhomok téglák, Beton falazóelemek, Könnyűszerkezetes falrendszerek. A választást általában az épület energetikai követelményei, a költségvetés és az egyedi műszaki igények határozzák meg.
A falazási munkák során különösen fontos a pontosság, hiszen az alsó sorok hibái végigkísérhetik az egész épület szerkezetét. A téglafalak kivitelezése anyag-előkészítésből, kitűzésből és falazásból áll. Az előkészítés során minden falszakaszhoz odakészítik a szükséges mennyiségű, minőségű és méretű téglát. A téglákat felhasználás előtt locsolni vagy áztatni kell. A téglarakodást tenyérvédővel végzik.
A fal kitűzése sarokpontjainak meghatározásával indul, ennek helyességét a kitűzősor - az első téglaréteg -, lerakása után ellenőrizni kell. Igen jól bevált a falazás közben az ún. sorlécek alkalmazása: a falazat sarkán két lécet állítanak fel, ezeken bejelölik az egyes téglasorok magasságát. Minden sort a jelölésekhez kifeszített zsinór mellett falaznak. A sorok elhelyezése előtt serpenyővel szétterítik a habarcsot, és a kőműveskanállal egyenlő vastagságúra egyengetik. Falazás közben egy hosszú lécre fektetett vízmércével rétegenként ellenőrizni kell a vízszintes síkot. A falsarkokat függőzéssel ellenőrzik. Az ellenőrzéseket a fal külső és belső oldalán is el kell végezni. A napi munka végeztével a fal utolsó téglarétegét habarccsal le kell kenni, és léccel le kell húzni. Utólagos ablak- és ajtóelhelyezéshez fogas csorbázatot kell készíteni.
A téglafalak építése közben technológiai szünet a fal ülepedésének, illetve kiszáradásának ideje. Az ülepedés mértéke a habarcs minőségétől és vastagságától, valamint a falazat önsúlyától függ, elérheti a falmagasság 1-2%-át is. Az ülepedés számottevő része általában 3-4 hét alatt végbemegy. A kiszáradás jóval hosszabb időt igényel. Nyáron a másfél tégla vastag falnak legalább 10-12 hétig száradnia kell a vakolási munka elkezdése előtt. Télen a nedves fal kifagyhat, ezért fagyveszélyes időben fűteni kell.
A téglafalak rakásához szükséges kötőanyag. Kisméretű téglafalazat anyagai. A téglákat nyomószilárdságuk alapján minőségi osztályokba sorolják, vannak nagy szilárdságú, illetve I., II. és III. osztályú téglák. Főleg pillérek, teherhordó falak, kémények, kerítésfalak építésére használják. A falnak teherbíró aljzatra van szüksége. Vintage hangulat-nostalgikára fel! Hordjunk fel az alapra kb. 2 cm vastag, egyenletes habarcsréteget, a száraz alapot előzőleg kissé nedvesítsük be. Tegyük helyükre a sarokelemeket, majd kitűző zsinór mellett rakjuk a habarcságyba az első sor falazóelemet. Az elemeket vízszintesen és függőlegesen állítsuk be. Ha szigetelésre van szükség, fektessünk a habarcsrétegbe pl. bitumenes vastaglemezt, majd arra terítsünk újabb habarcsréteget. Kisebb formátumoknál 6-8 sor magasságig. Vízmérték és szintezőléc segítségével állítsuk be függőlegesre ezeket a sarkokat. A falakat kötésben készítjük, azaz az állóhézagokat soronként el kell tolnunk egymáshoz képest. A hézageltolás a falazóelem magasságának legalább 0,4-szerese, de (kis formátumoknál) feltétlenül több mint 5,5 cm legyen. A gyakorlatban azonban gyakran ennél nagyobb hézageltolást alkalmazunk. A sarkok felfalazásakor vízmértékkel és szintezőléccel rendszeresen ellenőrizzük, hogy a falak függőlegesen és vízszintesen egyaránt pontosan állnak-e. A fal egyenességéről a két falazott sarok közé kihúzott kitűző-zsinór gondoskodik, amelyet jól meg kell feszíteni, és vigyázni kell, hogy sehol ne feküdjön fel. A sarkokhoz helyezzünk betonvasakat és azokat kössük össze rugalmas kőműves zsineggel. Ez a fog segíteni tartani a megfelelő irányt a falazás során. Az első sor tégla lerakása meglepően lassú folyamat lesz, hiszen ekkor kell korrigálnunk a szerelőbeton eltéréseit. A téglasor minden elemének vízszintesnek kell lennie, pontosan kell követnie a kőműves zsineget és a tetejének precízen kell illeszkednie a kiindulási szinthez. A nyílászárók helyének kialakítása már az első sor tégla lerakását is befolyásolja. Két alapvetést kell ugyanis követni. Az egyik, hogy a nyílászáró felé a tégla nútos oldala nézzen, a másik, hogy a fal téglákkal való felöltését a nyílászáróktól a sarkok felé haladva végezzük. Határozzuk meg a nyílászárók pontos helyét, majd mindkét irányban hagyjunk rá 1,5-2 cm szerelési rést a tervben szereplő káva szélességére. Erre azért van szükség, hogy a nyílászárót szerelők biztosan tudják rögzíteni az ajtókat. A nyílászáró-szerelés után a réseket természetesen fel kell tölteni. A falazást a káva felől indítsuk és haladjunk a sarkok felé. Amikor idáig eljutottunk mindenképpen tapasztalni fogjuk, hogy a falak hossza soha nem osztható maradék nélkül a téglák szélességével: azaz a téglákat vágnunk kell. A vágott téglákat a sarkokhoz közel használjuk. Ahogyan haladunk egyre feljebb, úgy válik a munka könnyebbé és gyorsabbá. A második és azt követő sorok esetében a legfontosabb, hogy a téglák kötésben helyezkedjenek el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egymás fölött lévő téglasorok tégláinak illesztése a szomszédos sor tégláinak feléhez kerüljön. A vízszintet időközönként ellenőrizni kell. A hibák később összeadódnak, így ha azt tapasztaljuk, hogy kis mértékben eltértünk a vízszinttől, azt a következő sor téglával korrigáljuk.
A falazás legfontosabb alapanyagai a habarcs és a tégla. A téglákról érintőlegesen már volt szó. A régebbi, hagyományos téglák tömörek és kisebb méretűek, míg a modernebbek nagyobbak és légjáratok találhatóak bennük. A falazóhabarcs a betonkeverőben készülhet két módon. A klasszikus recept 4 lapát homokot, 2 lapát cementet és 1 lapát oltott meszet tartalmaz, valamint annyi vizet, ami a megfelelő állag kialakításához szükséges.
A falazás során a nyílások és áthidalók kialakítása kulcsfontosságú. Az ajtók és ablakok helyén nyílások készülnek, amelyek fölé megfelelő teherbírású áthidaló szerkezetek kerülnek. Ezek biztosítják, hogy a fal feletti terhelés biztonságosan átadódjon a szerkezetnek. A falazás a modern építési gyakorlatban kivitelezést igényel; a falazás olyan tevékenység, amit jellemzően profikra hagyunk nagyobb épületek építése esetén. A falazás az épület függőleges falazatának kialakítását jelenti. A falazat különböző anyagokból készülhet: például agyag, fa, kő, beton vagy tégla. A leggyakrabban a falazáson a tégla vagy betonblokk építőelemekből készülő falak építését értjük. A falazás nem pusztán az építőelemek habarccsal való összeillesztését jelenti, hanem a falak tervnek megfelelő precíz kialakítását.
Hogyan készítsük elő a falazást? A falazás messze nem az első lépése egy épület felhúzásának. A falazás előtt mindenképpen ellenőrizzük a szerelőbeton vízszintességét és méretét. A szerelőbetonnak vízszintesnek kell lennie, apróbb eltérések habarccsal korrigálhatóak, de rosszul kialakított szerelőbetonra nem szabad falazni, előbb a betont javítsuk ki. Mérjük le a szerelőbeton oldalhosszait és átlóit. Az átlók azért fontosak, mert az oldalhossz akkor is megfelelő lehet, ha a sarkok nem derékszöget zárnak be. Az apró hibákat a falazással javíthatjuk, de ebben az esetben fontos, hogy saját jelöléseinket és ne a betonozás széleit kövessük. A falazáshoz többféle szerszám szükséges, de a szerszámok többsége egyszerű eszköz. Ellenőrizzük, hogy van-e vízszigetelés a leendő falunk alatt. Ha nincs, a falazás előtt alakítsuk ki. Elég ha vízszigetelés csak a fal alá kerül, mert az építkezés során máshol nagy eséllyel meg fog sérülni.
Egy kicsit a modern technológiákról: Thermo-Block technológiát gyakran hívják felnőtt LEGO-ként. A falazat készítése lényeges egyszerűbb mint a többi rendszer. Ezek az elemek könnyűek, és a külső hőszigetelés azonnal része a falnak. A Thermo-Block falat csak a helyszínen kevert betonnal lehet kiönteni. A Thermo-Block koszorúelemet egyszerűen rápattintjuk az utolsó sor tetejére és kész is a koszorú zsaluzás hőszigetelve. A grafitos EPS vastagsága és a légtömör csatlakozások minimalizálják a hőhidakat, így ideális passzívházakhoz. A fal U-értéke <0.15 W/m²K a vastagabb elemverziókkal. A Thermo-Block előnyei a hagyományos téglafalakkal szemben mind mennyiségi, mind technikai szempontból jelentősek: kevesebb földmunka, kevesebb beton, beépített hőszigetelés, egyszerű anyagmozgatás, és gyors kivitelezés.
Összességében a fent említett paramétereknél 7m3 betont spórolunk meg, ha a TB falat használjuk. Nincs raklap használati díj, nem kell daruzási költség, és a falazat gyorsan kiönthető. A falazás során a vasbeton mag és a grafitos EPS peremes csatlakozása biztosítja a hőhídmentes, légtömör falszerkezetet. Egy átlagos 100 m²-es családi háznál a Thermo-Blockkal hozzávetőleg 7 m³ betont lehet megtakarítani, ami jelentős közvetlen anyagköltség-csökkenést eredményez. A rendszer 2017 óta jelen van Magyarországon, és a Gelavi Kft. közreműködésével terjedt el.
RARE MASONRY TRICK: GENIUS WAY TO BUILD BRICK WALLS ULTRA STRONG!
tags: #falazat #epitese #bovites