A kassai Szent Erzsébet-dóm: Történelem és építészeti csodák

A Szent Erzsébet-székesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm, Kassa városának egyik legjellegzetesebb épülete, és Európa egyik legimpozánsabb gótikus alkotása. Ez a monumentális épület a Kárpát-medence legnagyobb, megmaradt csúcsíves temploma, és Szlovákia területén is a legnagyobb templomként tartják számon.

A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely 1378-ban leégett. Ezt követően fogtak hozzá az új, nagyméretű, háromhajós csarnoktemplom építéséhez, amelynek munkálatai egészen 1520-ig tartottak. Az építkezés több szakaszban zajlott, és bár a tervek szerint egy öthajós bazilikát álmodtak meg, a templom sosem fejeződött be teljesen. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya pedig 1904-ben nyerte el mai formáját.

A dóm érett gótikus stílusban épült, helyén egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom állt. Az építkezés pontos kezdetének meghatározása nehézkes, de a 1402-ből származó pápai bulla és a főhajó pillérei alapozásakor talált sírkövek arra utalnak, hogy az építkezést 1380 körül kezdték el. Az építkezés első szakasza, amely egy öthajós bazilika megépítését célozta, kb. 1420-ig tartott. A második szakaszban változtattak a terveken, és egy kereszthajót építettek, így négy alacsonyabb mennyezetű csarnok jött létre. 1461-ben épült a Mátyás-torony, a királylépcső és a szentségház. A királyi díszerkély alatt található 1440-ből származó felirat tanúsítja, hogy az építkezés nagyjából ebben az időben fejeződhetett be.

A 3. szakaszban, 1467-ben épült a Szent Kereszt-kápolna és a Mettertia-kápolna. A város 1491-es ostroma során az épülő dóm jelentős károkat szenvedett, de kijavították, és 1508-ra a szentély is elkészült. Ekkor fejeződött be a több mint egy évszázadot átölelő építkezés.

A dóm története és átépítései

A templom nem mindig volt a katolikusok kezén. 1604-től Bocskai István támogatása révén a város evangélikus többsége használhatta. Később többször is gazdát cserélt, míg végül 1687-től folyamatosan a katolikusok kezén maradt. Az 1804-ben létrehozott Kassai egyházmegye révén az egykori plébániatemplom székesegyházi rangot kapott, és több felújításon esett át.

A legjelentősebb átalakítás az 1877 és 1896 közötti felújítás volt, amely során a templomot restaurálták és átépítették, visszatérve az eredeti, öthajós tervhez. Az építkezést Steindl Imre tervei és Friedrich von Schmidt szakvéleménye alapján végezték. Ekkor bontották le a Szent József-kápolnát, és az átépítés utolsó szakaszában az északi hajó alá kriptát építettek.

Művészeti és építészeti értékek

A dóm nyugati főbejárata, az Aranykapu, a legdíszesebben kiképzett kapu. A kettős kaput elválasztó pilléren a templom védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet szobra áll. Az oldalfülkékben Szent Imre, Szent István, Szent László és István sógora, Szent Henrik szobrai láthatók. A kapuzat felett a keresztház oromzatában a végítélet jelenete elevenedik meg domborműveken.

A templom belsejében külön figyelmet érdemel az 1474 és 1477 között készült Szent Erzsébet főoltár. Ez a mélyített szekrényű típusú oltár 12,5 méter magas, nyitott szárnyakkal 8,1 méter széles, és összesen 48 táblaképet tartalmaz. Az oltárszekrény közepén Madonna-szobor áll gyermek Jézussal, jobbján Erzsébet, Keresztelő Szent János anyja, balján pedig Árpád-házi Szent Erzsébet, a charitas jelképeivel. A szárnyak teljesen kinyitva Árpád-házi Szent Erzsébet életét mutatják be 12 táblán, behajtva pedig a passió 24 jelenetét ábrázolják.

A székesegyház legértékesebb műkincsei közé tartozik a gótikus szentségtartó is, amelyet Kassai István faragott 1467 és 1477 között. Ezt tartják a világ legszebb pasztofóriumának.

A Rákóczi-kripta

A dóm altemplomában temették el II. Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk borítják. A középső szarkofágban II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsója található. A bal oldali szarkofágban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban pedig gróf Esterházy Antal nyugszik. A lépcső lejáratától jobbra, Esterházy szarkofágja mellett gróf Bercsényi Miklós és második felesége, Csáky Krisztina nyugszanak. A Rodostóból hazahozott sírköveket a kripta feletti Szent István-kápolna falában helyezték el.

Tornyok és kilátás

A dóm északi tornya 58,5 méter magas, barokk sisakját 1775-ben kapta. A torony látogatható, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a történelmi városmagra és a környékre. A 160 lépcsőn feljutva a város panorámája tárul a látogatók elé. A déli Mátyás-torony befejezetlen; toronysisakját 1904-ben tették fel.

A kassai dóm a közép-európai egyházi építészet párját ritkító alkotása

Érdemes megemlíteni a vízköpőket is, melyek a rossz szellemek elriasására szolgáltak. Az egyik vízköpő, a Mátyás-torony jobboldali vízköpője egy női alakot ábrázol, mely hagyomány szerint Kassai István házsártos feleségét mintázza.

A kassai dóm a tűzvészek és földrengések, valamint az új stílusú javítások ellenére szépen megtartotta gótikus mivoltát, mindemellett sok értékes művészeti alkotást őriz. A templom három gazdagon díszített kapuja közül a legdíszesebb az északi kapu az Utolsó ítéletet ábrázoló timpanonjával (Aranykapu).

A templom belső hálóboltozatos főhajója 20 méter magas. A szentély 11 méter magas főoltára 1474-1477 között készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. A szárnyasoltár háromfülkés, középső szekrényének dísze három nagy hársfaszobor: középütt koronás Mária a gyermek Jézussal, jobbján a bibliai Szt. Erzsébet, balján Árpád-házi Szt. Erzsébet. Az oltár kettős szárnyát összesen 48 kép díszíti.

A déli kapu melletti káptalani sekrestye 1460-ban épült. A déli kereszthajóban áll az 1619-es kassai vértanúk oltára. A déli ablakokon mindazoknak a területeknek a címerei is láthatók, melyek egykor a magyar királyok fősége alá tartoztak.

A déli előcsarnokban található a 15. századi Szt. Antal-oltár 8 egykorú szárnyképpel. A Mettercia-kápolna 1447-ben épült, alatta van a kassai püspökök sírboltja. A kápolna előtt található a világ legrégebbi öntöttvas-oltára, a Szent Kereszt-oltár.

Az orgonakarzat alatti oszlopokon magyar királyok és Alamizsnás Szt. János szobrai állnak. Az északi kereszthajó homlokzatát Dudits Andor Rákóczi életét ábrázoló festménye foglalja el.

A székesegyház közepén egy csillár lóg, melyet a dohánygyári munkásnők ajándékoztak 1901-ben. Érdekessége, hogy a csillárt a Szent Korona mása tartja.

A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház, a magyar gótika kiemelkedő alkotása, amely évszázadok viharai ellenére is megőrizte szépségét és történelmi jelentőségét.