Feldolgozott és minősített építési és bontási hulladék: irányelvek, technológiák és gazdasági hatások
Korábban szinte az összes településen üzemelt hulladéklerakó, minden létező hulladékot „elnyelt”, megoldva ezzel a hulladék termelőinek a további gondját, átruházva azt a környezetre és annak elemeire.
A Ht. alapján hulladék az, amitől megválik, megválni szándékozik a tulajdonosa. Másik megközelítési módja a hulladék fogalmának, hogy hulladék az, ami eredeti funkciójára nem használható fel, vagy nem kívánják felhasználni, de feldolgozva, átalakítva, anyagában akár még hasznosítható is.
A Ht. jelenlegi szabályozása alapján nemcsak a beton, tégla, cserép, aszfalt stb.
A Ht. Amennyiben a kivitelezés helyén nem akarják gyűjteni az építési-bontási hulladékot (pl. 4. A gyűjtésül szolgáló telephelyen folyó hasznosítás történhet az engedélyes által saját vagy bérelt törőberendezéssel, illetve oly módon is, hogy olyan hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőt bíznak meg, amely rendelkezik külső helyszínre szóló hulladékgazdálkodási (hasznosítási) engedéllyel.
A telephelyen történő hasznosítás esetén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 107. A hatósági eljárásokra vonatkozó eljárási költségeket a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015.
A hulladékgazdálkodási tevékenység végzése alatt az engedélyesnek a Ht. és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 309/2014. (XII. 11.) Korm.
A hulladékgazdálkodási telephely üzemeltetéséhez a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm.
A hulladékkezelés és -feldolgozás világszinten komoly kihívás elé állítja az építőipart. Az építési és bontási hulladék az összes globális hulladék 30-40%-át teszi ki világszerint. Annak ellenére, hogy a potenciális újrahasznosítási arány igen magas, egyes becslések szerint akár 70%-a is újrafelhasználható lenne, a valós újrahasznosítási arány ennél jóval kisebb.
Amíg a statisztikák szerint az Egyesült Királyság az építési és bontási hulladék több mint 60%-át hasznosítja újra, addig az Egyesült Államokban ez az arány csupán 20-30%.
Az Európai Unióban az építési és bontási hulladék (Construction and Demolition Waste, CDW) a teljes hulladéktermelés több mint egyharmadát teszi ki. A legfrissebb adatok szerint az EU-ban évente mintegy 2,15 milliárd t hulladék keletkezik, melyből az építési és bontási hulladék 807 millió t.
Nem meglepő, hogy az EU egyik legfontosabb szakirányú prioritása, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a körforgásos gazdaságra jellemző irányelvek. Európán belül nagyon eltérő az építési és bontási hulladék újrahasznosításának szabályozása és gyakorlata is.
Ausztria azon tagállamok közé tartozik, amelyek jó példaként, a fenntarthatósági szempontokat követve dolgozzák fel a szektorban keletkező hulladékot. Mayer Zsanett, a Holcim Magyarország Kft. Ausztriában a jogi szabályozás előírja, hogy a hely függvényében, a bontás helyszínén kötelező külön gyűjteni a bontott anyagot (betont, téglát, műanyagot stb.), míg Magyarországon fő tömegben vegyesen gyűjtik.
Míg itthon csak a betont kezelik kiemelten, a téglás törmeléket bányai feltöltésre használják, addig a nyugati szomszédunknál a betont és a téglát is újrahasznosítják. Több osztrák jogszabály és irányelv is tartalmazza, hogy mekkora mennyiségben és milyen jellegű újrahasznosított építőanyagot kell felhasználni az új épületek építése során.
Ausztria egyik vezető hulladék-újrahasznosító specialistája, amely több mint 60 éves tapasztalattal rendelkezik és évente több mint 700 000 t hulladék feldolgozására van kapacitása. Tetőalapanyag-gyártással és homok-, zúzott kő- és kavicsértékesítéssel foglalkoznak, mindezt két telephelyen megvalósítva. Himbergben tégla, beton és ásványi építési hulladékok átalakítását végzik magas minőségű másod-, újrahasznosított termékekké.
A bécsi telephely ideiglenes tárolóként működik, ahol gyűjtik, fogadják és válogatják a fővárosból érkező hulladékot, majd továbbítják Himbergbe, ahol alapos ellenőrzést követően a tiltott anyagok kivételével újrahasznosítják azokat. A téglahulladék újrahasznosítását egy professzionális berendezéssor helyezi előtérbe, amely a hulladék gépi rostáláson, kézi válogatáson, mosáson, törésen és osztályozáson megy keresztül, hogy elérje a minősített újrahasznosított anyagi formáját. A mosáshoz szükséges technológiai vizet a saját fúrt kútjukból biztosítják a fenntarthatóság jegyében, így nem az ivóvizet használják a gyártási folyamataik során. Magas minőségű, terméktanúsítvánnyal rendelkező újrahasznosított beton és tégla anyagot értékesítenek különböző szemcseméretekben.
A betondarálék kiválóan alkalmas laza felső és alsó alaprétegek, cementkötésű alaprétegek, mezőgazdasági útépítés készítésére, mivel jó minőségű árokkitöltő anyag. Továbbá ez a termék adalékanyagként is felhasználható a betongyártás során. A tégladarálék is számos területen alkalmazható, többek között beton és könynyűbeton gyártásához, stabilizáláshoz, vízelvezető-rétegekhez, töltésekhez, de tereprendezéshez és kertépítéshez is jó alapanyag.
Magyarországon az építési és bontási hulladék újrahasznosítása fontos környezetvédelmi cél, amely a hazai és uniós irányelvekben is megfogalmazódik. Az elmúlt években a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége jelentős volt: évente mintegy 10 millió tonna ilyen hulladék keletkezett. Az újrahasznosítás legfőképpen a beton hulladékokra koncentrálódik, míg a többi, vegyes, téglás hulladékokat inkább korábban kitermelt bányák feltöltésére használják.
Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos szabályozás, jogi környezet még alakításra, átgondolásra szorul, az építőipar oldaláról láthatók már a kezdeményezések és iparági törekvések a hazai jó gyakorlatok kialakítására.
Az építési-bontási hulladék egyik értékes komponense a betontörmelék, amely jelentős inhomogenitást mutathat, ami a felhasználást némileg korlátozhatja. Ennek kiküszöbölésére lehetőség van központi helyeken olyan telepített, illetve szemi-mobil, elsősorban mechanikai eljárásokon alapuló előkészítő üzemek telepítésére, amelyek kialakításukat tekintve nagyban hasonlítanak a zúzottkő- és kavics-előkészítési technológiákban alkalmazott megoldásokhoz. Sikeres alkalmazásuk egyik hozománya, hogy több eltérő „lelőhelyről” összegyűjtött másodnyersanyag feldolgozásával a kapott végtermékek minősége homogenizálható (Csőke-Olessák, 2003).
A könyv a fenntarthatóság fogalmi megközelítéseinek sokszínűségét kívánja bemutatni, érzékeltetve a fogalom fejlődése során megjelenő különböző fókuszpontokat és kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusok vizsgálatára, melyek a gazdasági fejlődés kulcselemei és a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezői.
A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált napjainkra. A jövőben a megújuló energiagazdálkodás mellett az emberiség számára kulcskérdés lesz az élelmiszerellátás, valamint az ennek alapot biztosító talaj-, víz- és agrárgazdálkodás, és az innovatív nyersanyagfeldolgozási technológiák, a fenntartható fosszilis és megújuló energia körforgásos gazdaságba történő integrálása.
Erre utalnak az ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszerének céljai, amelyekben a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele jelenik meg, azzal a szándékkal, hogy helyes várostervezéssel és -menedzsmenttel a világ városi terei befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá, valamint az innováció és a vállalkozások dinamikus csomópontjaivá váljanak.
Mindezek mellett napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalmi fenntarthatóság és a társadalmi innováció kapcsolatrendszere. Felújítás, bontás, építkezés - mindannyian találkoztunk már az ezekkel járó hatalmas sittkupacokkal. A törmelékek csak gyűlnek, a por mindenhol ott van, és egy idő után azon kapod magad, hogy a munkálatok helyett inkább azon gondolkodsz, hogyan szabadulj meg ettől a rengeteg hulladéktól.
Az építési törmelék azonban nem feltétlenül szemét - megfelelő kezelés mellett akár új életet is kaphat! Magyarországon évente több millió tonna építési és bontási hulladék keletkezik, amelynek jelentős része újrahasznosítható lenne, mégis gyakran hulladéklerakókban vagy illegálisan elhagyott területeken végzi (Forrás: Eurostat, 2022).
A nem megfelelő kezelés nemcsak a környezetet terheli, hanem hosszú távon a gazdaságot is, hiszen rengeteg olyan anyag (beton, tégla, csempe, fa) kerül kidobásra, amely más formában újra felhasználható lenne.
De mit lehet tenni az építési hulladékkal? Hogyan lehet felelősen kezelni, és milyen lehetőségek rejlenek benne? Az Eurostat 2022-es adatai szerint az Európai Unióban keletkező hulladék közel 35%-a építési és bontási hulladék (Forrás: Eurostat), amely messze a legnagyobb hulladéktípusnak számít.
A rossz hulladékkezelés súlyos problémákat okozhat: Illegális lerakás: Sokan a legegyszerűbb megoldásként az erdőszéleken, elhagyott területeken vagy építési telkeken hagyják a törmeléket. Ez nemcsak környezetkárosító, hanem illegális is, és súlyos bírságokat vonhat maga után. Hulladéklerakók túlterhelése: Az építési hulladék gyakran a kommunális hulladék közé kerül, feleslegesen terhelve ezzel a szeméttelepeket. Pazarlás: A kidobott anyagok nagy része újrahasznosítható lenne, de a megfelelő infrastruktúra vagy tudatosság hiányában elvesznek az építőipar számára.
1. „A sitt mehet a kommunális kukába.” ❌Tévhit! Az építési törmelék nem háztartási hulladék, és nem helyezhető el a kommunális szemetesben. Ennek több oka is van: A sitt gyakran túl nehéz ahhoz, hogy a hagyományos hulladékgyűjtő autók elszállítsák. A benne található anyagok nem a kommunális hulladéklerakókba valók, mert újrahasznosíthatók. Jogi szempontból is tilos, és pénzbírság jár érte. Mit kell tenni helyette? A sittet speciális hulladékudvarokban vagy konténeres szolgáltatók segítségével lehet leadni.
- 2. „Kis mennyiségű törmeléket leönthetek egy üres telekre vagy az erdő szélére.” ❌ Ez az egyik legkárosabb és leggyakoribb hiba! Az építési hulladék illegális lerakása környezetszennyezésnek minősül, és komoly bírságot von maga után. Helyes megoldás: Keresd meg a helyi hulladékudvarokat, ahol ingyenesen vagy kedvező áron leadhatod az építési törmeléket. Bérelj konténert, ha nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik, és bízd a szállítást egy hivatalos szolgáltatóra.
- 3. „A sitt elszállítása drága és bonyolult.” ❌ Bár sokan úgy vélik, hogy a konténerbérlés vagy a hivatalos hulladékkezelés drága mulatság, ez hosszú távon olcsóbb és biztonságosabb, mint az illegális vagy helytelen hulladékkezelés. Miért éri meg legális módon megszabadulni az építési hulladéktól? A bírságok elkerülése érdekében érdemes hivatalos úton leadni a hulladékot. A konténerbérlés rugalmas, és az elszállítást is intézik helyetted. Az újrahasznosítás környezetbarát és fenntartható megoldás, amellyel csökkenthető a természetes nyersanyagok felhasználása.
- 4. „Mit tehetsz Te?” Az építkezések és felújítások során keletkező hulladék megfelelő kezelése nemcsak a nagyvállalatok és az önkormányzatok feladata, hanem az egyes emberek felelőssége is. Ha Te is építkezel, felújítasz vagy bontási munkát végzel, érdemes néhány alapvető szabályt betartani, hogy a hulladék a megfelelő helyre kerüljön, és ne terhelje feleslegesen a környezetet.
5. Tájékoztasd másokat is! A legtöbben nem szándékosan kezelik rosszul az építési hulladékot, hanem mert nem tudják, hogy mi a helyes eljárás. Hogyan segíthetsz? Ha felújítást tervezel, beszéld meg a kivitelezővel, hogy milyen hulladékkezelési lehetőségek vannak. Ha a környezetedben valaki sittet halmoz fel, tájékoztasd a megfelelő leadási lehetőségekről. Oszd meg ezt az információt másokkal, hogy minél többen tudatosan kezeljék az építési hulladékot!
Az építési törmelék felelős kezelése nemcsak törvényi előírás, hanem környezeti és gazdasági érdek is. Egy kis tudatossággal és előre tervezéssel jelentősen csökkenthető a szemét mennyisége, miközben rengeteg anyag újrahasznosítható és más projektekben is felhasználható. Az építési törmelék kezelése nem csak egy logisztikai feladat, hanem egy komoly környezetvédelmi és gazdasági kérdés is.
Most rajtad a sor - cselekedj felelősen, és segíts egy fenntarthatóbb jövő építésében!
10 környezetbarát építőanyag | Fenntartható tervezés
- Beton- és téglabeton újrahasznosítása útalapként és térburkolatként
- Ajtók, ablakok és csempék adaptálása eladható használt építőanyagként
- Faanyag tüzelőként vagy másodlagos építőanyagként
- Műanyagok és szigetelőanyagok speciális üzemekben feldolgozása
Profil: Ausztria példája az építőipari hulladék újrahasznosításában
Ausztria jogi szabályozása szerint a bontás helyszínén kötelező külön gyűjteni a bontott anyagot (betont, téglát, műanyagot stb.), míg Magyarországon fő tömegben vegyesen gyűjtik. A nyugati szomszédnál a betont és a téglát is újrahasznosítják, míg itthon a téglás törmeléket bányai feltöltésre használják. Ausztriai jogszabályok és irányelvek meghatározzák, mekkora mennyiségben és milyen jellegű újrahasznosított építőanyagot kell felhasználni az új épületek építése során.
Himbergben a tégla, beton és ásványi hulladékok feldolgozása magas minőségű másod- és újrahasznosított termékekké történik. A bécsi telephelyen gyűjtik és válogatják a hulladékot, de a tényleges hasznosítást Himbergben végzik, ahol a tiltott anyagokat kizárják. A folyamat része a mosás, a kézi válogatás, a rostálás és az osztályozás is.
A mosáshoz szükséges technológiai vizet saját fúrt kútból biztosítják, hogy ne az ivóvíz kerüljön felhasználásra. A beton- és tégla-alapú termékek szemcseméret-típusokban kerülnek értékesítésre, és mélyépítési, mezőgazdasági, vagy útépítési felhasználásokhoz is gyártásra kerülnek.
tags: #feldolgozott #es #minositett #epitesi #es #bontasi