Székhely befogadó nyilatkozat amennyiben van haszonélvező: hogyan érinti a felelősséget és a használat jogait

Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy ő is felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Érdemes tisztázni néhány alapfogalmat, melyeket bár sokszor hallunk és használunk, nem biztos, hogy pontosan tudjuk a jelentését. Mi a cég? A cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A cégek nyilvántartását is szabályozó törvény kimondja, hogy a székhely a cég bejegyzett irodája. Ha például a cég székhelye Budapesten az V. kerületben van, az üzlethelyisége a X. Innen lehet ugyanis megtudni, hogy egy cég hol található, hova lehet például hivatalos iratot küldeni.

Ahhoz, hogy a cégnyilvántartásba egy adott helyet, ingatlant székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként a cégbíróság bejegyezzen, nem elég csak megadni a címet. Igazolni is kell, hogy a vállalkozás jogosult az adott címet székhelyként, telephelyént vagy fióktelepként használni. Egy olvasónkban merült fel a kérdés, hogy mi történik, amikor az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy egy cég székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként használja az ingatlanát. Ahogy fent már írtam, a használat többféle módon is biztosítható. Önmagában azért, mert egy ingatlan tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanban egy cég működjön, még nem válik felelőssé annak valamennyi tartozásáért. Valójában igen szűk az a kör, ahol lehet, hogy a tulajdonosnak is a pénztárcájához kell nyúlni. Ez a kockázat azonban megfelelő szerződéssel még jobban csökkenthető.

A kockázat semmilyen üzleti tevékenységnél nem lehet teljes mértékben kizárni, így például egy ingatlan bérbeadásánál sem. Ha például a szerződés szerint a bérlő által fizetendő közös költséget nem fizeti ki a cég, akkor azt előbb-utóbb az ingatlan tulajdonosának kell majd rendeznie, hiszen a tartozás az ingatlanra terhelhető. Természetesen, ha a szerződés szerint a cégnek kellett volna azt megfizetnie, akkor a tulajdonos követelheti a cégtől a helyette kifizetett összeget. Ez azonban nem biztos, hogy sikeres lesz, ha a cég nem rendelkezik vagyonnal.

Bizonyos tevékenységek csak telepengedély birtokában végezhetők, illetve vannak bejelentés-köteles tevékenységek is. A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Haszonélvezet és a tulajdonos kockázatainak megértése

A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. A legismertebb az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog, azonban haszonélvezet más (ingó) dolgokon is fennállhat vagy akár hasznot hajtó jogokon és követeléseken is. A haszonélvezeti jog létrejöhet a tulajdonos és a haszonélvező közötti szerződés útján, vagy jogszabály rendelkezése alapján. Utóbbira ismert példa az örökhagyót túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog, amit özvegyi jognak is szoktak nevezni.

Amennyiben a haszonélvezeti jogot ingó dolgon alapították, akkor ehhez szükséges a dolog átadása is. A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlant bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja például a dolog használatában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A legfontosabb jog, ami viszont a haszonélvezőt nem illeti meg, az a dolog tulajdonjogával való rendelkezés. Azaz nem adhatja el a dolgot és nem terhelheti meg (pl. zálogjoggal). Nincs joga ahhoz sem, hogy magát a haszonélvezeti jogot ruházza át másra akár ingyenesen, akár ellenértékért. Viszont azt megteheti, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását engedi át más személynek, ellenérték fejében. Ez utóbbi esetben tehát mintegy „bérbe adja” a haszonélvezeti jogot más személynek, anélkül, hogy az véglegesen más nevére kerülhetne.

A haszonélvező a jogaival a rendes gazdálkodás szabályai szerint élhet. A rendes gazdálkodás tartalmára nincs általános érvényű meghatározás, mivel nagyban függ például a haszonélvezet tárgyát képező dolog jellegétől, rendeltetésétől. A haszonélvezetőt terhelik a dologgal kapcsolatos terhek és a dolog használatával járó kötelezettségek, így például a haszonélvező viseli az ingatlan berendezési és felszerelési tárgyai javításának, cseréjének költségeit, lakásfestés költségét, az ingatlannal kapcsolatos közterheket, stb. Kivételt képeznek a rendkívüli javítások és helyreállítások, amelyek nem terhelik a haszonélvezőt. Rendkívül helyreállításról például akkor beszélhetünk, ha az ingatlant olyan károsodás érte, amelynek helyreállítási költsége az ingatlanból származó jövedelemmel vagy más előnnyel nem áll arányban.

A haszonélvező a dolgot fenyegető veszéllyről és a beállott kárról köteles értesíteni a tulajdonost, és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvező köteles tűrni azt, hogy a tulajdonos a dolog használatát ellenőrizze. Ha pedig a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, vagy ha a dolognak a haszonélvezet megszűnésével való visszaadását más módon veszélyezteti, akkor a tulajdonos felszólítására köteles biztosítékot adni.

Székhely befogadó nyilatkozat: miért ez a legmegfelelőbb megnevezés?

Dr. Többen több féleképpen nevezik. Hallottam már székhely igazolásnak, hozzájáruló nyilatkozatnak, székhely-szolgáltatási igazolásnak is. A mi megítélésünk szerint leginkább a befogadó nyilatkozat a megfelelő megnevezés. A székhelyszolgáltatásról szóló törvény kötelezi a székhelyszolgáltatást igénybe vevőt arra, hogy a Cégbírósághoz új cég létrehozása, vagy székhely módosítás esetén ezt a nyilatkozatot be kell nyújtania, egyébként nem kerülhet sor a cég bejegyzésére. Ugyanez igaz az egyéni vállalkozások esetében az önkormányzati eljárás során.

Mi is a nyilatkozat tartalma és miért a befogadó nyilatkozat a legjobb kifejezés? Tulajdonképpen a székhelyszolgáltató ebben arról nyilatkozik, hogy befogadja a saját címére a székhelyszolgáltatást igénybe vevőt. Cégnél, egyéni vállalkozásnál feljogosítjuk vele az ügyfeleinket, hogy a hatóságok előtt nálunk legyen a székhelye. Olyan ez, mintha a lakásunkba ott lakóként, a hatóságok előtt is elismerve befogadnánk például a barátunkat, azzal feljogosítva őt arra, hogy ő ott lakjon. Természetesen a nyilatkozat kiadóját is ellenőrzik, hogy jogosult-e ezen tevékenység végzésére, megfelel-e a bejegyzés helyszíne a törvényi előírásoknak.

Új cég, egyéni vállalkozás esetén ennek a nyilatkozatnak a kiadásával kezdődik a folyamat. Miután ez a nyilatkozat vissza nem vonható, ezért foglalóként a vállalt csomag első díját az ügyfélnek ki kell fizetnie ahhoz, hogy a nyilatkozat kiadható legyen. Erről számlát nem tudunk készíteni, hiszen még nincs bejegyzve a vállalkozás. A nyilatkozat 15 napig érvényes, ez alapján a cég bejegyzésre kerül, s ekkor tudunk vele szerződést kötni, számlát kiállítani. A kaucióként letett pénz „átalakul” a számla kifizetésére (papíron visszafizetésre, majd a számla kiegyenlítésére).

Megszűntethető-e a befogadás egyoldalúan a székhelyszolgáltató részéről? A szerződésben részletezve vannak a jogok és kötelezettségek, amelyek alapján fenntartható és meg is szüntethető a befogadás, mindezek mellett mi mindig arra törekszünk, hogy kölcsönös bizalommal hosszú távon tudjunk együttműködni ügyfeleinkkel, de vannak nagyon ritka esetek is, amikor szolgáltatóként nincs más lehetőségünk, mint megszüntetni a befogadást. Alább írunk pár példát - akik sajnos többszöri figyelmeztetésünk ellenére notóriusan nem fizetik meg a székhelyszolgáltatás ellenértékét, - mi csak akkor keressük ügyfeleinket, ha számukra is fontos, de akik sokszoros próbálkozásunk ellenére is hosszú időn keresztül utolérhetetlenek a megadott elérhetőségeken, akkor nem tudunk mást tenni. A fentiek esetében kénytelenek vagyunk a Cégbíróságnál, Önkormányzatnál és a NAV-nál eljárni az ügyben, hogy a céget, egyéni vállalkozást töröljék a nyilvántartásukból. Ez a folyamat azonban éveket is igénybe vehet. Mindazonáltal a fentiek nagyon ritkák, és örülünk is ennek, hogy a nálunk bejegyzett cégekkel sikerült erős bizalmi kapcsolatot kialakítanunk. Természetesen az egyéni vállalkozó, illetve a társaság ügyvezetője büntetőjogi kötelezettséggel bír a székhelyhasználattal kapcsolatban, azaz őt is személyesen terheli a vállalkozással kapcsolatos szerződésszegés. Ezen részben arról is szó esik, hogy megvannak a hamisításra irányuló próbálkozások és hogyan járnak el a szolgáltatók.

Székhely-hozzájárulás: mikor van rá szükség és mit kell tartalmaznia?

A székhely-hozzájárulás egy fontos dokumentum, amelyre abban az esetben lesz szükségünk, ha vállalkozásunk székhelyét nem saját ingatlanban szeretnénk bejegyeztetni. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan juthatunk hozzá és mit kell tartalmaznia. Mire van szükség ehhez?

A székhely-hozzájárulás akkor kell, amikor a székhelyet bérelt ingatlanban szeretnénk bejegyezni, és az ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn.
A legfontosabb: mindig az ingatlan tulajdonosával kell megállapodni, hogy ő hozzájárul-e ahhoz, hogy a vállalkozás székhelye legyen az ingatlanban.
Ha a hozzájárulást nem a tulajdonostól, hanem a haszonélvezeti jog terheli vagy egy szolgáltatótól szereznék be, akkor bonyolultabb lehet a helyzet.

Miért jobb döntés a székhelyszolgáltatás? A székhelyszolgáltatás több szempontból is praktikus megoldás lehet a vállalkozások számára. Először is idő- és költséghatékony mód, mivel nem kell saját irodát fenntartani vagy bérelni, ezáltal a hozzájáruló nyilatkozatra sem lesz szükség. Ezenfelül a szolgáltatók általában vállalják a hivatalos levelek kezelését és az iratok archiválását, így a cégünk adminisztrációs terhei is nagyban csökkennek. A dokumentum lehetővé teszi a használó vagy bérlő gazdasági társaság számára, hogy hivatalosan használhassa az ingatlant az üzleti tevékenysége céljaira. A használati hozzájárulás ingatlan esetén a cégbejegyzési eljárás kötelező dokumentuma, ha a vállalkozás székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét olyan ingatlanba kívánja bejegyezni, amelyen haszonélvezeti jog áll fenn. Haszonélvezeti jog fennállása esetén az ingatlan használatára a haszonélvező jogosult. Fontos: a nyilatkozat nem helyettesíti a bérleti vagy használati szerződést.

Infografika: Székhely, telephely és fióktelep közötti különbségek

A befogadó nyilatkozat kiadójának jogosultsága és az ingatlannal kapcsolatos megfelelés ellenőrzése kiemelten fontos. A nyilatkozat kiadóját ellenőrzik, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és jogosult-e ezen tevékenység végzésére. Az új cég vagy egyéni vállalkozás bejegyzésének része a nyilatkozat kiadása. A nyilatkozat 15 napig érvényes, ezt követően a cég bejegyzése megtörténik, s ekkor lehet szerződést kötni, illetve számlát kiállítani. A kaucióként letett pénz ezt követően át alakul a számla kiegyenlítésére.

Szóba kerül a befogadás egyoldalú megszüntetése is. A szerződésben részletezett jogok és kötelezettségek alapján fenntartható és meg is szüntethető a befogadás; ritkán, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szolgáltató úgy látja, hogy nincs más lehetőség, mint megszüntetni a befogadást. A példák közé tartozik a nem fizető ügyfél, vagy olyan esetek, amikor hosszú időn keresztül elérhetetlen a megadott elérhetőség. Ezek a lépések hosszadalmasak, és bizonyos események hónapokig vagy évekig eltarthatnak.

Székhely-hozzájárulás: mikor van rá szükség és mit kell tartalmaznia? A dokumentum akkor szükséges, ha a székhelyet nem saját ingatlanban, hanem bérelt ingatlanban szeretnénk bejegyeztetni. Mire figyeljünk a beszerzésnél? Mindig az ingatlan tulajdonosától kell megszerezni, és írásban kell nyilatkoznia a hozzájárulásról. Ha a hozzájárulást haszonélvezeti jog terheli, vagy főbérlőtől, szolgáltatótól kell beszerezni, a helyzet bonyolultabb lehet. Először tehát egyeztetni kell az ingatlan tulajdonosával, és megkérdezni, hozzájárul-e ahhoz, hogy a vállalkozás székhelye legyen bejegyezve.

Összegzés a gyakorlatból

A székhely befogadó nyilatkozat és a haszonélvezeti jog közti összefüggések megértése segít elkerülni jogi és pénzügyi kockázatokat. A székhelyszolgáltatás gyakran lehetőséget ad a vállalkozások számára, hogy költséghatékonyabb és egyszerűbb legyen a hivatalos kapcsolattartás a hatóságok felé, miközben a székhely használatának jogszerűsége és a hozzájárulások megfelelő rendezése továbbra is kiemelkedő feltétel marad. A jó gyakorlat része a megbízható partner kiválasztása, a székhely-hozzájárulás alapos ellenőrzése és a haszonélvezeti jog részleteinek ismerete a vonatkozó jogszabályok alapján.

Ábra: Székhelyszolgáltatás folyamata és hozzájárulási követelmények

Relaxációs állítható fotel

Azonosítható tehát, hogy a haszonélvező fennállása esetén is lehetséges a vállalkozás székhelyének hivatalos bejegyzése, ha a megfelelő jogi és szerződéses intézkedéseket meghozzák. A cikk nem jogi tanácsadás, de gyakorlati útmutatást ad a székhely befogadó nyilatkozat és a haszonélvezeti jog összefüggéseiről.

Fogalom	Részletek
Székhely	A cég bejegyzett irodája, amely alapján azonosítják a címét és ahol hivatalos iratokat fogadnak.
Telephely	Olyan hely, ahol a vállalkozás tevékenységet folytat, de nincs feltétlenül bejegyzett irodaként a cégnyilvántartásban.
Fióktelep	Külön bejegyzett egység a vállalkozás tevékenységének folytatására egy másik helyen.
Haszonélvezeti jog	Jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására, de a dolog tulajdonjogával és az alapvető elidegenítési jogaival nem rendelkezik.