Felszámolási kifogás illetéke és annak jogi háttere

A felszámolási eljárásnak speciális szabályai vannak, szigorú határidőket kell betartani, ezért minél előbb érdemes segítséget kérni. A felszámolási eljárás célja a hitelezők kielégítése az adós társaság jogutód nélküli megszűnése révén. A felszámolás elrendelését követően a vezető tisztségviselő köteles a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a beszámolót és adóbevallásokat elkészíteni és azt a felszámolónak átadni, mert a felszámoló a beszámolóban lévő eszközök átadását fogja kérni.

A felszámolás megindításának alapfeltételei

  • Fizetésképtelenség okán kerülhet sor a felszámolásra a Csődtörvény alapján; a fizetésképtelenséget több eset igazolja, például ha a tartozást nem rendezik elismert vagy vitatott tartozás esetén a határidő lejártát követően vagy végrehajtás eredménytelen marad.
  • A hitelező felszámolási kérelmet nyújthat be, amelyben jelöli az adós tartozásának jogcímét és esedékességét, és csatolja az okirati bizonyítékokat, a költségek befizetésére szóló igazolásokat, valamint az utolsó beszámolót.
  • A kérelmet kizárólag jogi képviselő nyújthatja be; a fizetési felszólítás 20 napot követően tehető meg a felszámolás megindításának feltételeként, ha az tartozás jogcímét és összegét tartalmazza.

Ha a hitelvelő elismert vagy nem vitatott tartozás miatt kéri az adós felszámolását, a kérelmen felül a fizetési felszólítás és kapcsolódó tértivevény bemutatására van szükség. A felszámolás előtti fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és az eredeti esedékesség időpontját, továbbá meghatározni egy végső határidőt.

Felszámolási költségek és illetékek

  • A felszámolás illetéke 80.000 forint, a közzétételi költségtérítés 25.000 forint, amelyet a kérelem beadása előtt meg kell fizetni, mert a megfizetés tényét a bíróság felé igazolni kell.
  • Az ügyvédi munkadíj a költségek részét képezi, mivel a kötelező jogi képviselő biztosítása szükséges a kérelem benyújtásához és a folyamat lefolytatásához. Az ügyvédi díj mértéke egyedi megállapodás kérdése, függ az ügy összetettségétől és a szükséges tevékenységek körétől.

Az eljárás megindítását követően a végzés alapján a felszámoló az iratanyag átadását 30 napon belül végzi, és a vagyonfelosztási javaslatot is ezt követően készíti el. A költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban enyhén eltér a peres eljárástól: a Kúria példája szerint csak a felszámolási eljárás illetékére és a kifogás tételes illetékére terjed ki, és nem érinti a fellebbezési illetéket, így a költségfeljegyzési jog az elsőfokú eljárás illetékeire nem terjed ki.

Kérelmek és kifogások, időkeretek

  1. Ha a hitelező érdekében a felszámolási eljárás megindítását követően kifogást terjeszt elő, azt a zárójelentés és a vagyonfelosztási javaslat megküldése után lehet benyújtani, és a határidőket az adott jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
  2. A kifogás késedelmes benyújtása esetén általában elutasításra kerül, és a bíróság a jogszabályi előírások szerint jár el.
  3. Önfelszámolás: ha a vállalat tartozásai meghaladják a vagyont, és a tulajdonosok egyetértenek, önfelszámolási kérelem is benyújtható a csődeljárás lehetősége nélkül. Ehhez külön dokumentumokra és nyilatkozatokra van szükség, köztük a beszámolóra, a hitelviszonyokra és a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó dokumentumokra.

A felszámolási eljárás befejezéséhez megfelelő egyezségre is szükség lehet, amely a hitelezők között megállapodást jelent a tartozások kielégítésének sorrendjéről és az időbeli teljesítésről. Az egyezséget a bíróság jóváhagyó végzésével hagyja jóvá, és csak a hitelezők vehetnek részt az egyezség megkötésében, a jogosultak nem.

A bíróság szerepe és a végelszámolás

A bíróság a felszámolást elrendelő végzést a kérelmek benyújtását követő 60 napon belül hozza meg, és haladéktalanul kirendeli a felszámolót. A felszámolót a bíróság rendeli ki. A felszámolás kezdő időpontja a jogerős végzés közlésének napja. A felszámolás során a követelések bejelentése és nyilvántartásba vétele kulcsfontosságú, és az adóhatósággal kapcsolatos eljárások is ehhez igazodnak.

Kapcsolódó eljárási részletek

  • A felszámolás megindítását követően minden egyéb, a cég ellen induló végrehajtási eljárást ki kell zárni, és a hitelezők követeléseit be kell jelenteni a felszámolási eljárásban.
  • A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a felszámoló köteles megkezdeni a vagyonfelosztást, és a zárójelentésben előterjesztett vagyonfelosztási javaslatot a bíróság jóváhagyja.
  • Ha a felszámolási eljárást a hitelező indította, a kérelemben meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét és a lejárat időpontját; a bíróság ezt követően dönt az eljárás menetéről és meghatározza a haladékokat.
Infografika: Felszámolási eljárás lépései és időkeretei

tags: #felszamolasi #kifogas #illeteke

Népszerű bejegyzések: