A vasbeton koszorú szerepe és kivitelezése
Az épületek szerkezeteinek olyan rendszert kell alkotniuk, amelynek egyes részei egymást merevítik, és együtt összefüggő, merev egészet alkotnak. Az egyes szerkezeti részeket a jobb merevítés érdekében össze kell kötni.
A vasbeton koszorú lényegében a födém magasságában megépített olyan vasbeton gerenda, amely teljes hosszában a falon fekszik. A koszorúba a födémszerkezetet be kell kötni, magassága tehát a födém teherhordó szerkezeti részének vastagságánál nagyobb. A vasbeton koszorúknak több szerepe is van: az egyik legfontosabb feladata az, hogy a téglafalainkat szépen kerettel összefogja. Ezáltal nagyságrendekkel megnöveli a falaink oldal és függőleges irányú tartását.
Az oldalirányú merevítés nem engedi kiborulni a falainkat. Gondoljunk egy csomag kibontott spagettira: ha a kezünkkel összefogjuk mindkét végét, akkor egy baromi erős elemet kapunk. Ha csak az egyik végét fogjuk össze, akkor a másik vége ott lobog, és a spagettik egyenként eltörhetnek. Ha egyik végét sem fogjuk össze, akkor meg szétszóródik az egész, 0 tartással.
Függőleges irányban pedig inkább teherelosztó hatása van a beton koszorúnak: szépen megkeresi, hogy hol nagy a terhelés, és huncutul elosztja a teljes felületen. Mivel elosztja a terheket, nem egy téglára esik nagy nyomás, hanem sokra kisebb. Ezt a téglák (a kis erőhatást) nagyon szeretik, és azzal hálálják meg, hogy nem repedeznek meg. Ezt kísérlettel bizonyította valamelyik észlény a tv-ben: lerakott tojásokat valami kemény tartóba, a tetejére is rakott tartót, aztán meg ráállt. A tojások nem törtek el, mert egyenként csak kicsi nyomást kaptak. Ha csak úgy ráállt volna a tojásokra teherelosztó nélkül, akkor tökig járna a tojásbelsőségben.
A koszorú harmadik feladata az, hogy tartsa a tetőt, vagy a következő épületszintet.
A vasbeton koszorúba beeresztett födémgerendáknál kialakuló befogás lényegesen hatásosabb, mint ha a gerendák a téglafalazatba csak be lennének helyezve.
A koszorú kivitelezése
Az épületek szerkezeteinek olyan rendszert kell alkotniuk, amelynek egyes részei egymást merevítik, és együtt összefüggő, merev egészet alkotnak. Az egyes szerkezeti részeket a jobb merevítés érdekében össze kell kötni. A falat a falra merőleges szerkezetek támasztják ki (pl. A régi építésű házakat, függetlenül azok falazati rendszerétől, födémenként, a födém magasságában falkötő vasakkal fogták össze. A falkötő vas anyaga 10/50-es lapos acél, melyek hosszirányban végigfutnak a főfalakban a födémgerendák alatt vagy ritkább esetben fölötte.
Fa födémgerendák főfalba kötéséhez ún. fejelő vagy horgonyvasalást készítenek.
A vasbeton koszorúk régebben a fallal azonos szélességűek voltak, ma azonban teljes szélességű koszorú egy téglánál szélesebb falon csak akkor készül, ha ezt erőtani szempontok külön indokolják. Külső főfalban készülő koszorúknál ilyenkor a külső, vakolandó síkba hőtechnikai számítással méretezett kiegészítő hőszigetelő réteget kell elhelyezni (pl. kemény hőszigetelő hab anyagú tábla). Ennek híján ugyanis, a beton sokkal rosszabb hőszigetelő képessége és a tégláénál nagyobb lehűlése miatt hideg időben a betonfelületen a pára lecsapódik, és az emiatt átnedvesedett vakolat hamar elpiszkolódik, elszíneződik, a homlokzaton jól láthatóan kirajzolódnak a vasbeton szerkezetek.
Esetenként, ill. ha a szerkezeti rendszer úgy kívánja, előfordul, hogy a koszorúk a födém síkja alá kerülnek, de nem ez a megszokott. Ez a megoldás csak indokolt esetben alkalmazható, és további kötöttséget jelent, hogy a nyílásáthidalásokat a koszorúval együtt helyszíni betonozással kell elkészíteni. Koszorú feletti födémeknél pótvasakat és nyíróvasakat kell elhelyezni, és a kapcsolatokat ki kell betonozni.
A koszorúk tehát készülhetnek a lábazatoknál és az alapoknál, valamint a födémeknél, a födémsík szerint elhelyezve. Esetek többségénél a födém alsó síkja azonos a koszorúéval, mert a gazdaságosság ezt kívánja, és a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik. Előnye az alátámasztó állványzat elhagyása és a koszorú beton tökéletesebb tömöríthetősége. Ezt a módszert a feszített gerendáknál és paneleknél teljességgel, míg a nem feszített (G. Gm. F.) gerendáknál kevésbé szokás alkalmazni.
E megoldás előnye a hosszanti betonvasalás egyenletes teherelosztó hatásának érvényesülése és a koszorú keresztmetszet növekedése ezáltal. Hátránya viszont a kiemelő dúcolás aránytalanul nagy költsége, valamint a gerendavég alatti kibetonozás tökéletlensége, aminek az az oka, hogy a bedolgozáskor a képlékeny betont a koszorúba öntve, nem azonnal tömörítik be, és emiatt az alatta lévő fal a nedvességet elszívja a betonból, és a beton nem tölti ki a gerendavég és a főfal közötti 5-6 cm-es hézagot. Ez annál is inkább gyakori, mert a keresztező beton acélszál - bármilyen erős is a tömörítés - már 1-1 kavics ún. „darázsfészket” okozhat. A födémeknek olyan helyeinél, ahol a koszorúba nem csatlakzik födémgerenda, ilyen problémák nem fordulnak elő.
Ahhoz, hogy a födémgerendák alsó síkja a koszorúkba kellő magasságban fusson be, alátétsarukat kell a gerendavégek alá helyezni. A gerendavégek alatt a koszorúvasalást be kell fűzni, az alátámasztó állvány elmaradhat, csak a rés zsaluzását kell elkészíteni.
Sarukat egyszerűen készíthetünk magunk is: 50/50 mm méretű, 15-20 cm hosszúságban levágott zárt szelvényű profilacélt összekötegelve a talajra állítunk, és 40-50 cm hosszú betonacél tüskéket szúrunk a szelvényeken át a talajba, majd a szelvények belsejét betonnal töltjük ki.
Padlástéri mellvédfalakra, ill. térdfalakra kerülő koszorúkat, ahol azok a függőlegestől eltérő erőknek is ki vannak téve, külön méretezni kell.
Anyag- és méretezési követelmények
A gerendák legkisebb szélessége 80 mm, legkisebb teljes magassága 120 mm, legkisebb keresztmetszeti területe 200 cm2. A hosszanti fő acélbetétek átmérője legalább 8 mm, a szerelő acélbetéteké 6 mm. Az egymás felett elhelyezett acélbetétek közötti távolság az acélbetétek átmérőjénél, illetve 20 mm-nél ne legyen kisebb. A betonminőség legalább C 10-es. Az 500 mm-nél magasabb gerendákban közbenső, tengelyirányú szerelő acélbetéteket is el kell helyezni.
A vasbeton gerenda felfekvési hosszát, illetve feltámaszkodási területét a teherbírás szempontjából mértékadó ferde metszet egyensúlyát és a lehorgonyozás követelményeit figyelembe véve kell megállapítani. A vasbeton gerenda méretezésére és az acélbetétek elhelyezésének szabályaira nem térhetünk ki, ehhez statikai tervek szükségesek.
Hőszigetelés és energiamegtakarítás
A fűtési költségek leszorításának leghatékonyabb módja a családi ház minél nagyobb mértékű szigetelése. Elsősorban a fal, a födém, vagy a tető szigetelését jelenti, ezekre utólagosan is lehetősége van. Erre a célra elsősorban üveg-, ásványi-, kőzetgyapotot, cellulózt és gyapjút alkalmaznak.
A kőzetgyapot termékek teljes keresztmetszetükben víztaszítók (hidrofóbizáltak). Az alapanyag olvadáspontja nagyon magas, az "A1" NEM ÉGHETŐ kategóriába tartoznak, így egy esetleges épülettűz esetén képesek megakadályozni a tűz továbbterjedését. Alkalmazhatók külterületi, és ideiglenesen használt épületek hőszigetelésére is, mivel a rovarok, madarak, rágcsálók nem tesznek kárt a szigetelőanyagban. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak.
A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. A kőzetgyapot szigetelést ajánljuk elsősorban a tetőtér beépítéshez a szarufák közötti hőszigetelésre. Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének-e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Ezeknek a figyelembe vételével kell választanunk a kisebb, vagy nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot között.
Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az emiatt adódó problémákat (páralecsapódás, penészedés).
A terhelhető kőzetgyapotokat közbenső födémek, aljzatok úsztatott padlószerkezetében alkalmazzák lég- és lépéshang, illetve hőszigetelésére. A kifejezetten vakolható kőzetgyapot lemezek alkalmazási területe a homlokzatok hő- és hangszigetelése. Legjobb homlokzati szigetelőanyagok között szerepel az alábbi tulajdonságai miatt: kiváló hőszigetelő képesség, jó hangszigetelés, tartósság, nedvességre nem érzékeny, tűzállóság, kiváló légáteresztő képesség, környezetre és egészségre káros hatása nincs.
A szigeteletlen födém nagy lehűlő felületet jelent családi házán. Szigetelt homlokzatnál nemcsak a szigeteletlen födémen keresztül kiszökő meleg magas ára a zsebbevágó, hanem a szigetelt homlokzati fal és a szigeteletlen födém találkozásánál keletkezett hőhidak hatása is egészségkárosító lehet. A födém utólagos szigetelésével tehát nemcsak az egekbe szökő fűtési költségét szoríthatja vissza elviselhető szintre, hanem családi háza állagát is védi a penészedéssel szemben. Megspórolja a fűtés árának 20-30%-át.
A padlás hőszigetelésekor e közül a két lehetőség közül kell számolnia valamelyikkel. A padlásfödém jó hőszigetelése nem lakott padlástérnél alapvető fontosságú. Gondolja csak meg, hogy lakatlan padlástérnél a födém megfelelő szigetelésével a födémen át megszökő energiának a 80%-át is meg tudja takarítani. Ez családi háza fűtési kiadásának a 20-30%-a lehet. Nem mindegy, hogy évente ez a pénz a zsebében marad, és ennyivel kevesebbet kell fizetni a fűtésért.
Ezzel azonban még nincs vége a megtakarítások sorának, mert egy jó padlásfödém szigetelés nemcsak télen fog jól jönni, hanem nyáron is. Nyáron ugyanis a cserepek alatt akár 50-60 fokos meleg is lehet, és ilyenkor pedig a padlástér még tovább fűti az egyébként is szinte elviselhetetlenül meleg földszinti lakóteret. Ha viszont szigetelve van a födém, akkor a padlástéri 50-60 fokból a lakásban vajmi keveset fog érezni.
A padlásfödém utólagos szigetelésének megvan az az előnye is, hogy viszonylag egyszerűen, mindenféle szaktudás nélkül is szigetelhető a födém. A födém a legkönnyebben szigetelhető épületszerkezet családi házában. A szigetelő lapok lerakásához nem kell mestervizsga, csak egy kis gondosság és odafigyelés a szigeteléskor. Akár házilag, saját kivitelezésben is szigetelheti a padlást.
Mivel a felfelé áramló meleg levegő elsősorban a födémen keresztül távozik, ezért a padlástér szigeteléséhez vastagabb szigetelőanyagra van szükség, mint a külső falak szigeteléséhez. Ezért a padlásfödém szigetelésekor gyakran találkozunk a 20 centiméteres szigeteléssel is, és nem ritka a 30 centiméter vastag hőszigetelés sem. Annál többet fog spórolni a fűtésen minél kevésbé takarékoskodik a padlást szigetelő anyag vastagságával és hőszigetelő képességével. A padlás szigetelő anyag jobb hőszigetelése érdekében érdemes a szigetelőanyagot két rétegben felrakni. Ennek a kettős rétegnek az az előnye, hogy ha kötésben rakja le a padlásszigetelő lapokat, akkor a soronként és kötésben is eltolt két réteg együtt még jobb hőszigetelést képes biztosítani. Ezzel a lerakással még jobban útját fogja állni a szökni próbáló melegnek. Természetesen akkor is stabil és jó padlástér szigetelést lesz képes elkészíteni, ha egy rétegben rakja le a szigetelőanyagot, és pontosan illeszti a táblákat egymáshoz.
Választhat a kétféle padlás szigetelés között. Ha viszont nem használja a padlást, és nem jár a padláson, akkor a padlástérben elég csak a kéményhez való eljutást biztosítani járható szigeteléssel. Nem járható födém szigetelést kőzetgyapot és üveggyapot beépítésével is készíthet.
Melyik szigetelőt választja? Minél nagyobb testsűrűségű a kőzetgyapot és az üveggyapot, annál kevésbé áramlik benne a levegő, és ezért annál jobb a hőszigetelő képessége is. Ezért a nagyobb testsűrűségű szigetelőket elsősorban homlokzati falak, padlók és lapostetők szigetelésére használják.
Ha a padlásfödém szigetelés nem járható lesz, akkor egyszerűbb a szigetelőanyag kiválasztása. A nem járható padlásfödémek egyik legkeresettebb hőszigetelőjét találja itt kőzetgyapotból. Ilyenkor a járhatóság biztosításával nem kell foglalkoznia, „csak” a kiválasztott szigetelő hőszigetelő képességére érdemes koncentrálni, és a vastagságát megválasztani. Természetesen a kőzetgyapotból is többféle gyártó terméke közül választhat szigetelőt. Ezen belül pedig egy-egy gyártó is többféle olyan típust gyárt, amely alkalmas a födém szigetelésére. Nem járható padlásfödém szigetelésre a kőzetgyapot mellett az üveggyapot is tökéletes választás lehet. Az üveggyapotból készült padlás szigetelés táblás és tekercses üveggyapotból is készülhet. Talán a leggyakrabban használt szigetelőanyag a padlástér szigetelésére az üveggyapot. A táblás kiszerelésű üveggyapot lemezekkel könnyebb dolgozni. Az üveggyapotból készült padlás szigetelésnél még arra kell figyelni, hogy a laza, szálas szerkezetű üveggyapot a padlásra való vízszintes fektetés miatt az évtizedek alatt biztosan összetömörödik 1-2 cm-t. Nagyobb, 30 cm-es vastagságnál pedig akár még többet is. Természetesen az üveggyapot padlás szigetelésnél is érvényes a kisebb és nagyobb testsűrűségű üveggyapotok közötti különbség.
Ha ennél a megoldásnál külön gondoskodik a szigetelőanyagról és külön a felette lévő járórétegről, akkor a járóréteg kialakításához nagyméretű táblákra van szüksége. Ha nem lépésálló, puha szerkezetű hőszigetelő anyagot használ, akkor a járóréteg megtámasztására megfelelő bordázatot kell beépíteni a hőszigetelő közé. Ezt a tartószerkezetet érdemes a szú elleni védelemmel ellátott, impregnált fenyőfa pallókból kialakítania. Az impregnálással a fa sokkal tartósabb lesz. Ilyenkor a járóréteg alátámasztására készült pallók közét szálas szerkezetű kőzetgyapot és üveggyapot szigeteléssel is kitöltheti. Mindkét szigetelő megfelelő hőszigetelést biztosít a padláson megfelelő, 20-30 cm-es vastagságban szakszerűen lerakva. Igazán jól terhelhető, és járható lesz a padlásfödém, ha padlappal szigeteli. A felső faforgács lap a járhatóságot biztosítja a lépésálló szigetelés felett.
Óriási vízcseppek a padláson, pedig hőszigetelve van! Mi az oka? Ide nem szabad fóliát tenni
tags: #ferde #koszoru #mellekepulet