Földforgalmi törvény 18. § 1. bek. b) pontjának alkalmazása földművesi elővásárlási jog szempontjából
A Földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény, Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a földet használó földműves elővásárlási joga megilleti azokat a személyeket, akik a földhasználati nyilvántartás szerint a földet legalább részben három éve használják, a jogszabály pedig ezt a kötelező feltételt és privilegizált rangsorozatot meghatározza. A jogszabály célja egyszerre a földhasználat folyamatosságának biztosítása és a vidéki családi gazdaságok támogatása.
A jogszabályi keret és rangsor
A 18. §-ban meghatározott elővásárlási jogra vonatkozó sorrend szerint előnyben részesül az a földet használó földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve abban a településben van, amelynek közigazgatási határa a vétel tárgyát képező település határától legfeljebb 20 km távolságra fekszik, és közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton érhető el. Az 18. § (1) bek. b) pontja alapján a földet használó földműves kerül előnybe, akinek jogállása szerint 56%-os kapcsolata van a 2,7 ha 56%-át érintő legelő használatához.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a törvény speciális eljárási rendet alkalmaz a közjogi és magánjogi viszonyok összefüggésében: a mezőgazdasági igazgatási szerv a határozat jogszerűségét közjogi alapon vizsgálja a földforgalmi szabályok keretében, és a szerződő felek közötti magánjogi jogviszonyt ebben a keretben értelmezi. A jogalkalmazás során a nyilatkozatok tisztasága és egyértelműsége alapvető követelmény.
A tényállás rövid összefoglalása
- A perben nem álló eladók és a felperesi vevő között 2023. december 19-én adásvételi szerződés jött létre erdő és legelő ingatlanokra vonatkozóan.
- A legelő egy részét 2035-ig haszonbérlet és 2028-ig felesbérlet érinti; a földhasználati jog a bejegyzések szerint jelenleg fennáll.
- A szerződés 7. pontja értelmében a felperest 20 km-es lakó földművesi jövedelmi viszonylat alapján illetik elővásárlási jogok; ezt a jogot a bíróság részben elfogadta, részben vitatta a felperesi fél.
- A helyi földbizottság és a hatóság is támogatta az ügyletet a felek többségében, azonban a jogszerűség szigorú vizsgálat alá esik, hiszen a nyilatkozatok jogalapja és ranghelyei egyértelműsítése szükséges.
A felülvizsgálat és a Kúria álláspontja
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Földforgalmi tv. 18. § (1) bek. b) és 19. § (2) bekezdése szerinti definíciók megsértésével és azzal érvelt, hogy a nyilatkozat nem egyértelműen jelöli meg jogalapját és sorrendjét. A Kúria ezt a keresetet elutasította, és rögzítette, hogy a törvény értelmezése során a jogalkotói cél a földhasználó földműves előnyben részesítése, a tulajdonjog és használati jog közül a földhasználati viszony hossza és kapcsolata a földhöz döntő.
A Kúria megerősítette, hogy a 18. § (1) bek. b) pontja szerinti elővásárlási jog csak akkor keletkezik joghatályosan, ha a nyilatkozat megjelöli a jogalapot, a jogcím pontos megnevezését és a rangsorban elfoglalt helyet, valamint a megfelelő bizonyító okiratok csatolását. Az elfogadó nyilatkozatban több jogcímet is meg lehet jelölni, de ha az egyik jogcím téves vagy hiányos, a jogszerű döntést csak a helyesen meghatározott jogcímen kell megvizsgálni.
Jogi következmények és értelmezési tanulság
A döntés rávilágított arra, hogy a földhasználati nyilvántartás alapján három évnél régebbi használat jogi relevanciával bír a fent megnevezett elővásárlási jog gyakorlásánál. Ugyanakkor a nyilatkozatban meg kell adni a jogalapot és a ranghelyet, mert a földhasználattal kapcsolatos közjogi sorrend elve alapján az illetékes hatóságnak egyértelműen kell tudnia, hogy ki és milyen jogcímen kerül előtérbe a szerződés jóváhagyása kapcsán.
Előkészítő vizsgálatok és ajánlások
- Az elfogadó nyilatkozatban minden jogcím pontos megjelölése kötelező, a jogalap és a sorrend feltüntetése nélkül a nyilatkozat érvényessége kérdéses lehet.
- A nyilatkozathoz csatolandó bizonyító okiratok legyenek egyértelműek és a közhiteles nyilvántartásokkal összhangban állóak, kivéve ha közokirat vagy közokirattal igazolható.
- A szerződés előkészítése során célszerű a földhasználási és elővásárlási jogokra vonatkozó összefüggő jogi tanulmányokat és korábbi kúriai döntéseket megvizsgálni, hogy a nyilatkozat minden jogcímre vonatkozóan egyértelmű legyen.
A jogszabály preambulumából kiindulva a bíróságok arra törekszenek, hogy a földforgalom közjogi keretei között a mezőgazdasági termelők földhöz jutását biztosítsák, miközben a magánjogi szerződések is megfeleljenek a közjogi felügyelet által meghatározott szigorú feltételeknek. A jogértelmezés során a bíróságok a földhasználat folyamatosságát és a helyben lakó földműves jogállását tartják az alapvető szempontnak, amely a rangsor felállításának alapját képezi.
Bede Zsolt igéje: LEROHASZTANI AZ ORSZÁGOT! | Kommenthuszár
Táblázat: Földhasználat és elővásárlási jog főbb fogalmai
| Fogalom | Leírás |
|---|---|
| Földhasználó földműves | Helyben lakó vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező személy, aki 3 éve használja a földet |
| Elővásárlási jog | Jogosulti sorrend alapján elsőbbséget élvez a jogalap megjelölése nélkül is érvényes nyilatkozattal |
| Ranghely | A 18. § (1) bek. alapján mely jogcímen gyakorolja az elővásárlást |
| Nyilatkozat bizonyítékai | Okiratok, közokirat vagy közokirattal igazolt bizonyítékok |
Összegzésként elmondható, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) bek. b) pontja és 19. § (2) bekezdése együttesen határozza meg, hogy ki minősül földet használó földművesnek és milyen feltételek mellett gyakorolhatja elővásárlási jogát. A jogértelmezésnél a kifogástalan nyilatkozat és a jogalap pontos megjelölése kulcsfontosságú, mivel a hatóság a nyilatkozat alapján csak jogszabályi keretek között dönti el az elővásárlási jogosultság fennállását.
tags: #foldforgalmi #torveny #18 #1 #e #pont