Földforgalmi törvény NJT módosításai és a mező- és erdőgazdasági földek forgalma

Az Országgyűlés 2024. április 30-án elfogadott egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) szabályait érinti. A jogszabály megnevezi a földek forgalmára vonatkozó főbb rendelkezéseket, a hatósági eljárások menetét, a közvetítő szervezetek szerepét, és a haszonbérlet, eladási és vételi jogok gyakorlásának feltételeit. A módosításokra figyelemmel a Tfvt. és a Fétv. szabályozása alkalmazható a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló részesedések vizsgálatánál is, ahol a közvetetten fennálló részesedéseket is figyelembe kell venni.

A jogszabályozás alapeszméi

A Tfvt. a föld tulajdonának megszerzését elsődlegesen a föld megműveléséhez és a gazdálkodás fenntarthatóságához köti. Ennek érdekében a föld megszerzését csak meghatározott területnagyságig - többnyire legfeljebb 1 hektár - engedélyezi földműveseknek vagy tagállami állampolgárságú személyeknek. A módosítás segíti a földhasználók jogainak érvényesítését és a tulajdonjoggal kapcsolatos eljárások jogbiztonságát, miközben szigorú feltételek vonatkoznak az elővásárlásra jogosultakra és a vételi jogokra.

Az elővásárlás rendszere biztosítja, hogy a föld a földet megművelő tulajdonoshoz kerüljön. A tulajdonjog átruházásakor a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kerül, és a kötelező tartalmi elemeket - például a hasznosítási kötelezettségeket és az öt évig tartó használati korlátozást - a földtulajdonosnak be kell tartania. Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje és feltételei a Tfvt. 18-19. §-aiban rögzítettek szerint történik.

A módosítás hangsúlyozza a jogszabályok összhangját a mezőgazdasági termelőszervezetekkel, a 25%-os tulajdonrészt és a közvetetten fennálló részesedéseket, amelyeket figyelembe kell venni a Földforgalmi törvény alkalmazása során. Emellett a kedvezményes birtokMaximum sorsa és a bizonyos feltételekhez kötött elővásárlási jog különös jelentőséggel bír a fiatal földművesek és a családi gazdaságok életében.

A folyamat lépésről lépésre

  1. Az adásvételi szerződés megkötése és a vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosultak felé: a vásárló és eladó közötti megállapodás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződés formájában történik, amely tartalmazza a földhasználat kötelezettségeit és a vételár feltételeit.
  2. A közlés és az elfogadó jognyilatkozat érkezése: a jegyző kifüggeszti a hirdetményt, és az elővásárlásra jogosultak határidőn belül nyilatkozhatnak.
  3. A földhivatal vizsgálata: a földhivatal dönt a jóváhagyásról; ha a nyilatkozatok megfelelnek a törvényi feltételeknek, a döntés elfogadható a helyi földbizottság állásfoglalásával összhangban.
  4. A helyi földbizottság állásfoglalása: megvizsgálja a szerződést és értékeli a korlátozásokat, a használatot és az ellenérték viszonyát. Az állásfoglalás lehet támogató vagy nem támogató, és lehetőséget ad kifogás benyújtására a feleknek.
  5. Az állásfoglalás közzététele és a határidők: a jegyző tudomásul veszi az állásfoglalást, és ha az elfogadó nyilatkozat érkezik, a földhivatal jóváhagyja a szerződést.

Fontos megjegyezni, hogy a helyi földbizottságok jogállása a hatályos rendeletek alapján kerül meghatározásra. A Kamara területi szerveinek szerepe a kiválasztási és állásfoglalási folyamatban kulcsfontosságú, hiszen ha a Kamara nem ad állásfoglalást vagy nem támogatja a szerződést, a földhivatal elutasíthatja az engedélyt (a vétójog alapján).

A kötelező adatok és nyilvántartások szerepe

A Tfvt. előírja, hogy a jogügylet tartalmazza a felek adatait, a tulajdonjog megszerzéséhez és az elfogadó nyilatkozatokhoz szükséges okiratokat. A mezőgazdasági igazgatási szerv az adatok átvizsgálása érdekében többek között megküldheti az ingatlan-nyilvántartásból származó dokumentumokat, földhasználati nyilvántartásokból származó információkat, valamint az erdőgazdálkodási nyilvántartás adatait. Ha szükséges, a Kormányhivatal vagy a Kamara területi szerve is kifejtheti álláspontját.

Az eljárás díjmentes, de az egyéb eljárási költségek a szerződő felet terhelik. A végleges jóváhagyás érdekében a közvetítő szervezetek és a jegyző közvetítő szerepe kiemelten fontos, hogy a hatóság megfelelően megismerje a felek kötelezettségeit és a tulajdonjog megszerzésének feltételeit.

Infografika: A földtulajdon szerzésének általános folyamata

Morfológiai összefüggések és gyakorlati megfontolások

Az új rendelkezések erősítik a folyamat átláthatóságát és a jogbiztonságot, de egyben megmaradnak a fennálló vitás kérdések a földbizottságok jogállása és működése tekintetében. A Kamara területi szerveinek részvétele és állásfoglalása - noha jelenleg nem döntéshozó szerv - a Magyar Alkotmánybíróság értelmezése szerint fontos közvetett tényező lehet a hatósági jóváhagyás meghozatalában. Ennek érdekében a jegyző köteles az állásfoglalást kézbesíteni a közvetlen érintettek részére, és meghatározni a kifogás benyújtásának határidejét.

Az 1 hektár feletti földterületre vonatkozó korlátozás különösen lényeges a fiatal földművesek és a családi gazdaságok számára; a módosítás célja, hogy a földek hasznosítását előnyben részesítse, ne pedig a földhasználatra irányuló megtartó vagy spekulatív megoldásokat.

Táblázat: Földforgalmi törvény fontos fogalmai

FogalomLeírás
Átadott földterületMegművelt föld, amely a törvény hatálya alá esik, ideértve a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas és erdő területeit
EladóA föld tulajdonjogát értékesítő fél
Elővásárlás jogosultjaiAz adásvételi szerződés közlésének sorrendjét meghatározó személyek
HaszonbérletA földhasználati jog alapján történő haszonbérleti szerződés

tags: #foldforgalmi #torveny #njt

Népszerű bejegyzések: