A hivatalos levelek átvételének fontossága és a kézbesítési fikció
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A cég köteles cégtáblával is megjelölni a székhelyet. A cégtábla önmagában azonban nem elég. Amire mindenképpen figyelned kell, ha a székhely a lakásban van, hogy a levelek, köztük a hivatalos levelek kézbesítése ne ütközzön akadályba. Bár gondolhatnánk, hogy ha mi nem kapunk meg egy hivatalos levelet, akkor semmi sem történhet, hiszen a tudtunk nélkül hogyan lehetne bármilyen hivatalos eljárást folytatni? Ez azonban nem így van. Ennek oka a kézbesítési fikció.
A levelek kézbesíthetőségéről a címzettnek is gondoskodnia kell. Ha nincs a cég nevével (is) ellátott postaláda, a postásnak nem kötelessége kutatni, hogy hova is dobhatná be a levelet, értesítőt. Ekkor a küldeményt visszaküldik a feladónak azzal a megjegyzéssel, hogy a „cégjegyzékben kell feltüntetni a cég hivatalos székhelyét. A feladó ebből tudhatja, hogy hova kell küldeni a levelet. A cégbíróság első lépésként közvetlenül a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait vagy képviselőjét hívja fel a törvényes működés helyreállítására. Ha ez nem történik meg, vagy ha a tagok, a képviselő bejegyzett lakóhelye is ismeretlen, akkor végső soron sor kerülhet a cég megszüntetésére is.
Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vettük át az adott levelet, és így nem ismertük meg annak tartalmát, úgy annak nem is lehetnek ránk nézve negatív következményei. Vagy másképpen: „Úgysem lehet nekem ebből gondom, hiszen postásan tudják a küldemény feladói, hogy nem olvastam a levelet!” Ez sajnos nem így van, ugyanis a hivatalos irat tekintetében a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon beáll az ún. kézbesítési fikció.
Ez pedig azt jelenti, hogy az ezt követő napon elindulnak a számunkra biztosított határidők (pl.: fellebbezésre, nyilatkozat megtételére nyitva álló határidők). Különösen fontos ez az ún. törvényi határidők betartása szempontjából.
Miért fontos a postaláda és a hivatalos levelek átvétele?
Ha a céget azért törölték a cégjegyzékből, mert a székhelye ismeretlen, és a cég a törvényes működését nem állította helyre, akkor jön az eltiltás. A legfontosabb az, hogy ne gondoljuk, hogy „amit nem látunk, az nincs”, tehát ne éljünk abban a hitben, hogy ha - akár hanyagságunk miatt, akár szándékosan - nem vesszük át hivatalos küldeményeinket, azzal mentesülünk az adott eljárás (és annak következményei) alól, mert sajnos nem így lesz.
Mit tehetünk a kézbesítési problémák elkerülése érdekében?
Szűk körben lehetőségünk van ún. kézbesítési kifogás előterjesztésére. Ezt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tehetjük meg, abban az esetben, ha a levél kézbesítésére jogszabálysértő módon került sor, vagy ha az iratot más, önhibánkon kívüli okból nem tudtuk átvenni. Itt szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy kérelmünknek nem fognak helyt adni abban az esetben, ha pusztán csak nem mentünk el a postára a levélért, vagy azért, mert a lakcím-nyilvántartásban nem az aktuális címünk szerepel.
Végezetül, nézzük, hogyan biztosíthatjuk, hogy minden küldemény eljusson hozzánk? Egyrészt, ha elköltözünk, mindenképpen jelentsük be aktuális lakcímünket az illetékes hivatalnak.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján az államigazgatási szerv, így a Kormányhivatal is digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv. A 6. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - digitálisan intézze. A 18. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
A Dáptv. 4. § (1) bekezdés szerint a digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. A (2) bekezdés alapján a felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása. A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja. Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, a Dáptv. 19. § (4) bekezdés alapján természetes személy - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel - csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
A 29. § (1) bekezdés szerint a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját. A (2) bekezdés szerint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során - ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg - a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval. A 25. § (1) bekezdés alapján a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás).
A (2) bekezdés szerint a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely. A 38. § (1) bekezdés értelmében a gazdálkodó szervezet felhasználó - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül - köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség.
A 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást, mint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján. A 119. § (9) bekezdés alapján a Kormány 2026. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.
A 26. § (1) bekezdés értelmében a gazdálkodó szervezet felhasználó - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül - köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség. A 26. § (2) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló - (1) bekezdés szerinti - hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
Az RNY a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. Itt elsősorban kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg. Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással (ÁNYK, IFORM) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek részére.
A kormányhivatalok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. Az ügyfél jogosult is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Mindezek mellett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője is az eljárásaik során jelentős részben elektronikus ügyintézésre kötelezettek.
A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, amely kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. Ugyanakkor a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
Az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására nem alkalmas, ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Kormányhivatal biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni. Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni.
A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.
Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását és azok teljes életciklusának kezelését a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja. Az eIDAS-rendeletnek megfelelően elfogadható továbbá az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltató termékével előállított minősített - vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú - elektronikus aláírás (bélyegző).
A természetes személy biztonságos kézbesítési címe az elektronikus tárhely, amelyhez hozzáférést biztosít a Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás. Ide küldött hivatalos küldemények joghatályosak és a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bírnak. Az elektronikus tárhelyre érkező küldeményekről az ügyfél értesítést kap az általa megadott értesítési módon (pl. SMS, e-mail). Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére (pl. e-mail címére) történő tájékoztatást. Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet (sms) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel.
Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.
Az ügyfél jogosult a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain, különösen a kormányablakokban, vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, illetve nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A személyes adatok kezelése során adatkezelőként a Dáptv. szerinti szolgáltató jár el, és az adatkezelő elérhetőségei (név, cím, kapcsolattartó adatok stb.) teljes körűen elérhetők a kormányhivatalok honlapján vagy az adott adatkezelési tájékoztatóban. Az ügyfél a saját ügyével kapcsolatosan ezen adatkezelői adatokat bármikor megismerheti. Amennyiben az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indul eljárás, és az eljáráshoz szükséges személyes adatokat más hatóság vagy szervezet rendelkezésére bocsátották, az ügyfél hozzájárulását vélelmezni kell, ha arról az ügyfelet jogszabály szerint megfelelően, érthetően tájékoztatták. Az adatkezelésre a GDPR (EU 2016/679) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozik.
A Kormányhivatal az adatok biztonságát az elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Kormányhivatal csak a jogszabályban az adatok megismerésére felhatalmazott szervek részére továbbít személyes adatokat.
Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (együttesen: üzemzavar) bekövetkezése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni.
A kézbesítési szabályok pontos és maradéktalan betartása és ismerete különösen azért fontos, mert joghatás, jogkövetkezmény kizárólag a szabályszerűen kézbesített iratokhoz kapcsolódhat (pl. fellebbezési határidő, teljesítési határidő, bírság kiszabása, elővezetés elrendelése stb.). A szabályszerű kézbesítés alatt nem csak azt az esetet kell érteni, amikor a címzett az iratot átveszi. Szabályszerű a kézbesítés akkor is, ha az átvételt megtagadják, illetve a küldeményt a posta úgynevezett "nem kereste" jelzéssel küldi vissza a feladónak.
Kiemelkedő jelentőséggel bír a kézbesítési szabályok megtartása a hatóságok szempontjából is. A hivatalos iratokat mindig az e célra rendszeresített, speciális tértivevénnyel kell feladni, amelynek tartalmi és formai követelményeit jogszabály határozza meg. - ezt követően a sikertelen kézbesítéstől számított 5. munkanap.
Előfordul, hogy a kézbesítési kísérlet alkalmával a címzett vagy a meghatalmazott kijelenti, hogy a küldeményt nem veszi át (nem fogadja el). Ilyenkor a posta az iratot rendelkezésre tartási idő nélkül azonnal "nem fogadta el" jelzéssel küldi vissza a feladónak. Ha az átvételt nem a címzett, hanem a helyettes átvevő (közeli hozzátartozó, bérbeadó, szállásadó) tagadja meg, a kézbesítést sikertelennek kell tekinteni, és arról a címzettnek értesítést kell hagyni. Amennyiben a kézbesítés az értesítés alapján sem bizonyul sikeresnek, úgy a visszaküldés ebben az esetben is "nem kereste" jelzéssel történik.
A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló és jelenleg is hatályos, 1953-as minisztertanácsi rendelet szabályai szerint a "nem kereste" jelzéssel visszaküldött iratot a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon átvétel hiányában is szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.
Külföldi bíróságok polgári ügyiratainak kézbesítése a magyar bíróságokon keresztül történik. Visszaküldés esetében a bíróság az ügyiratot 15 napig magánál tartja, s ha a címzett azt ez alatt az idő alatt sem veszi át, e körülményt akként kell értékelni, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna. A kézbesítés sikertelensége esetén a fenti jogkövetkezmények alkalmazása előtt a bíróság vagy más hatóság elrendelheti az irat kézbesítésének újabb kísérletét.
A postai kézbesítőhálózatba be nem kapcsolt településeken a hivatalos iratok kézbesítését a községi kézbesítő teljesíti. A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok irataikat a posta mellőzésével, kivételesen saját kézbesítő útján is kézbesíthetik, amennyiben sürgősség vagy más fontos ok ezt indokolja. Ha a kézbesítés a címzett vagy az átvételre jogosult személy távolléte miatt kétszeri kísérlettel sem teljesíthető, és a címzett (átvételre jogosult) másutt sem található meg, a bűnügyi idézés, valamint a közveszély elhárítását célzó hatósági határozat - a hatóság erre vonatkozó rendelkezéséhez képest - a címzett lakásának ajtajára történő kifüggesztéssel is kézbesíthető. Egyéb esetekben azonban sem kifüggesztésnek, sem figyelmeztetés hátrahagyásának helye nincs.
A közigazgatási ügyben született határozatot főszabályként kézbesítés útján kell az ügyféllel közölni. Kézbesítés alatt ebben az esetben is postai, vagy saját kézbesítő útján történő kézbesítést kell érteni. Kivételes lehetőségként - külön jogszabályban előírt tilalom hiányában - a határozat a jelen lévő ügyféllel szóban, kihirdetés útján is közölhető. A kihirdetés tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a határozatot külön kérésre nyolc napon belül írásban (postán) is meg kell küldeni. Egy viszonylag új rendelkezés értelmében külön jogszabály a határozat elektronikus dokumentumban történő kézbesítését - elektronikus úton történő továbbítását - is lehetővé teheti. Ugyancsak jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet sor a közszemlére (közhírré) tételre. Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében pedig a határozatot távközlési eszköz (telefon, telefax, távirat, telex) útján is közölni lehet. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése értelmében azonban a telefax útján történt közlés nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek, ebben az esetben pl. a fellebbezési határidő meg sem kezdődik (BH 1999. 458).
Szabálysértési ügyekben - mint speciális államigazgatási ügyekben - a kézbesítést rendszerint posta útján kell teljesíteni, de nincs akadálya annak sem, hogy a címzett az iratot személyesen a hatóság előtt vegye át. Joghatás azonban kizárólag a szabályszerűen kézbesített határozathoz kapcsolódhat. A kézbesítést a szabálysértési törvény az általános szabályokkal egyezően akkor tekinti szabályosnak, ha annak megtörténtét a jogosult személy aláírásával ellátott tértivevény, illetőleg jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja.
A cégeljárásban - az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz hasonlóan - sajátos szabályokat kell alkalmazni a külföldi személyek részére történő kézbesítés során. Külföldi személyek (tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok esetén) a cégjegyzékbe az érintett belföldi lakóhelyét, tartózkodási helyét is be kell jegyezni. Ennek hiányában a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékbe rögzíteni. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot. Mivel a cégtörvény a meghatalmazás elfogadásáról szóló okirat tekintetében tartalmi követelményeket nem ír elő, arra a hírközlési törvény és végrehajtási rendelete által előírt, a postai meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kézbesítési meghatalmazott ugyanis jognyilatkozatok tételére nem jogosult, kizárólag a külföldinek kézbesített iratok átvétele és a címzettnek történő átadása tartozik a törvényben előírt feladatai közé. (BH 2001. 416.)
Egységes és következetes bírói gyakorlat alakult ki abban a tekintetben, hogy a cég székhelyeként postafiók megjelölése nem fogadható el. A cég tagjai lakcímének (székhelyének) feltüntetése a társasági szerződésben nélkülözhetetlen. A levelezésre szolgáló postafiók feltüntetésével a cég nem tesz eleget a lakcím megjelölésére vonatkozó kötelezettségének. A lakcím ismeretére ugyanis nemcsak a levelek továbbítása, hanem az üzleti életben részt vevők érdekében is szükség van. Bizonyos jogi cselekményekhez (pl. a tagok között szétosztott vagyonra vezetett végrehajtási eljárás, vagy kártérítési eljárás során elrendelt végrehajtás) elengedhetetlenül fontos ismerni a tagok lakcímét, ahol feltehetően a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyontárgyak, az adós egyértelmű azonosítására szolgáló adatok fellelhetők. (BH 1994. 411.)
Cégbírósági ügyben is irányadó szabály az, hogy a bíróság az iratokat a képviselőnek, ha pedig a cégnek jogi képviselője is van, annak köteles kézbesíttetni. (BH 1988. 344.)
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályai szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban úgynevezett kézbesítési meghatalmazott bevonására van szükség, ha a külföldi személynek magyarországi lakóhelye nincs. A külföldinek címzett hivatalos iratok kézbesítése - éppen a gyakran előforduló kézbesítési problémák elkerülése végett - a meghatalmazott részére történik. Kézbesítési meghatalmazott bárki lehet, aki belföldi lakóhellyel rendelkezik. A meghatalmazás elfogadásáról szóló, a meghatalmazott nevét és lakóhelyét tartalmazó okiratot a kérelem mellékleteként mindig csatolni kell.
Tértivevényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek esetén a kézbesítés ténye és ideje jogi relevanciával jár, amelyek kézbesítéséhez jogkövetkezmények fűződnek (pl. felszólítás, nyilatkozattételre felhívás, hiánypótlásra felhívás, idézés, jegyzőkönyv, határozat, bírósághoz küldött beadványok). Fontos vagy nehezen pótolható egyéb okiratot ajánlottan kell postára adni (pl. az adózónak visszaküldött bizonylatok, iratok stb.). A tértivevényes, ajánlott (könyvelt) hivatalos irat a jogosult átvevőnek kézbesíthető. Az átvétel elismerése előtt a személyazonosságot, illetve átvételi jogosultságot a kézbesítő előtt igazolni kell. - ha a címzett nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és nincs meghatalmazottja, úgy a helyettes átvevő. A helyettes átvevőnek nem kézbesíthető a sérült könyvelt küldemény; a "saját kezéhez" külön szolgáltatással feladott küldemény; ha a helyettes átvevőnek történő kézbesítés ellen a címzett a postánál (szolgáltatónál) írásban tiltakozik. Az átvevőnek a címzetthez fűződő kapcsolatát a tértivevényen az átvevő aláírása mellett pontosan fel kell tüntetni. (Pl. gyermek, házastárs, alkalmazott). Az ajánlott tértivevényes hivatalos irat kézbesítését a posta két alkalommal kísérli meg, és távollét esetén értesítést (figyelmeztetést) hagy hátra. A postafiókra címzett, de nem a fiókbérlő részére szóló hivatalos irat helyett értesítőt kell a postafiókba elhelyezni. Fontos szabály, hogy az átvételi határidő az értesítés napját követő munkanapon (és nem naptári napon) kezdődik. A határidő lejártát követően a posta az iratot és a tértivevényt "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak. A címzett a kézbesítés szabályainak megszegése miatt kifogással élhet a határozatot hozó adóhatóságnál. A jogsértést a címzettnek kell bizonyítania. Amennyiben az adóhatóság a kifogásnak helyt ad, akkor a határozatot nem lehet kézbesítettnek tekinteni és a kézbesítéshez fűződő joghatásokat alkalmazni, illetőleg az alkalmazott jogkövetkezményeket vissza kell vonni vagy hatályon kívül kell helyezni.
Az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkező adóhatósági iratot is akkor lehet - a kézbesítés megkísérlésének napján - kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki, és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki. Ha a címzett a megadott címről elköltözött vagy ideiglenesen távol van, a posta a címzett ismert új címére küldi a küldeményt. Az "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkező irat esetén az adóhatóságnak a nyilvántartása alapján ellenőriznie kell, hogy a címzés helyes volt-e, illetve hogy a címzettnek más címe nem szerepel-e a nyilvántartásban. Egyéb cím hiányában a természetes személy címét a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala, illetve annak helyi vagy területi szervei útján kell felderíteni. Figyelem! Ha a cégbíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, úgy az adóhatóság kezdeményezi a cég cégnyilvántartásból való törlését. Amennyiben az egyéb szervezetek nyilvántartását vezető megyei bíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, akkor a szervezet megszüntetése érdekében a szervezet felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget kell megkeresni. Ha sem a tértivevény, sem a küldemény nem érkezik vissza a szokásos időn belül, úgy a postánál a feladástól számított egy éven belül tudakozódni lehet.
A polgári eljárásban nemcsak a határozatok, hanem az egyéb peres iratok kézbesítéséhez (pl. keresetlevél, érdemi ellenkérelem, fellebbezés) is számtalan joghatás fűződhet. A bírósági iratokat - a hivatalos iratokra vonatkozó általános szabályokkal egyezően - rendszerint a posta útján kell kézbesíteni, de a címzett a neki szóló iratot - a személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában (kezelőiroda, lajstromiroda) is átveheti. A fentiek szerint kézbesítettnek tekintett hivatalos iratokhoz ugyanolyan jogkövetkezmények fűződnek, mintha a címzett átvette volna. Így pl. a fellebbezési határidő megkezdődik.
Ha a félnek az eljárásban meghatalmazottja van, a bírósági iratokat - kivéve az olyan idézést, amelyben a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezik - helyette a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A személyes megjelenésre kötelező idézés ellenben kizárólag a félnek, vagy a fél törvényes képviselőjének kézbesíthető. A képviselő és a fél ebben az esetben külön-külön idézést kap. A felet a peres eljárásban egyidejűleg több meghatalmazott is képviselheti.
A hirdetményi kézbesítésnek speciális előfeltételei és eljárási szabályai vannak. A hirdetményi kézbesítést valamelyik peres fél (nemperes eljárásban a kérelmező) kérelmére és az annak alapjául szolgáló - fentiekben ismertetett - ok valószínűsítése esetén a bíróság rendeli el. A hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó - utolsó ismert lakóhelyén lévő polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára. Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot köteles rendelni, és a keresetlevelet az ügygondnoknak is köteles kézbesíteni. Ügygondnokként a bíróság ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A kézbesítési ügygondnoknak azonban a gyakorlat szerint képviseleti jogosultsága nincsen. Jogköre kizárólag a kézbesítéssel kapcsolatos, a jogszabályban meghatározott teendők ellátására terjed ki, és ezek teljesítésével véget is ér, joghatályos jognyilatkozatot nem tehet. Hirdetményi kézbesítés esetében az iratot - a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
tags: #foldhivatal #level #ki #veheti #at