Földszinti padlóvonalra vonatkozó szabványok és településképi előírások: részletes útmutató tervezőknek és beruházóknak
A földszinti padlóvonal (földszinti padló magassága) meghatározása egyszerre műszaki, jogi és településképi kérdés. Az épületek földszinti padlóvonalának helyes megválasztása befolyásolja az épület csatlakozását a terepszinthez, az akadálymentesítést, a csapadékvíz elvezetését, valamint a településképet és az utcaképi illeszkedést.
„/1/A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-1,00 méter között legyen.
Településképi illeszkedés és földszinti padlóvonal
„/5/Két szomszédos épület között az utcai homlokzatmagasság-különbség 1,00 m-nél nagyobb nem lehet. Az utcai homlokzatmagasság meghatározásánál az építmény magasság meghatározásának számítási módszerét kell alkalmazni.
„/2/Az előkertek mélysége és a beépítési vonal a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 méter legyen.
„/3/ A település területén lakóterületeken belül az épületek fő tömegét alkotó, a bruttó alaprajzi vetület minimum 60%-ára kiterjedő épülettömeg 25-45 fokos tetőhajlásszöggel létesíthető, amely kiegészülhet lapostetős tömegekkel. Lapostetős, és egyéb hajlásszögű tetővel fedett épület is létesíthető településképi vélemény alapján.
„/4/Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.
Az illeszkedés további arculati szempontjai
(10) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható: a) - a homlokzattagolást arányosan alkalmazó, b) - tagozatokat visszafogottan használó, c) - díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő, d) - földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó, e) - harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók f) - nyílásrendszerében rendezett, g) - logikát tükröző, valamint h) - természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
(7) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél.
(11) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el.
Terepadottságok, lejtés és a padlóvonal viszonya
A telek megközelítőleg sík, de a Malom csatorna közelében, afelé enyhén lejt, illetve a Bakony utcáhozképest cca. 1,0-1,5 m-rel magasabban van.
Lejtős terepen a földszinti padlóvonal kijelölésekor különös figyelem szükséges a terepcsatlakozásra, a küszöbmagasságra és a csapadékvíz biztonságos elvezetésére, továbbá a támfalak és bevágások mértékére.
/8/Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
Kilátásvédelem és magassági korlátok
/8/A kilátás és látványvédelemmel érintettnek jelölt területeken a védelem biztosítása érdekében épület nem helyezhető el. A növényzettelepítés, térbútorok, kilátó elhelyezése nem korlátozott a területen. A térbútorok, kilátó stb. anyaghasználata során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni a területen, (kő, fa) beton és vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények lefedésére pala, hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
/9/A kilátással rendelkező területeken az ingatlanokon az építési helyen belül bármely épület úgy helyezhető el, hogy a felette lévő ingatlan építési helyén belül lévő bármely pontból a kilátásból csak vízszintes értelemben 15°-os szegmenst takarhat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében igazolni kell a tervezőnek. Kilátással rendelkező területnek kell tekinteni azokat a telkeket, melyek lejtése a 10 %-ot meghaladja. Kitüntetett rálátási pontok a pannonhalmi apátság épületegyüttese, valamint a falu sziluettje.
Padlóburkolati követelmények a földszinten
A földszinti padlóburkolatok kiválasztásánál a vízterhelés, fagyhatás, csúszásmentesség és mechanikai igénybevétel figyelembevétele alapvető, különösen, ha a padlóvonal a terephez közeli, vagy kültéri teraszokkal csatlakozik.
Kerámia burkolólapok tulajdonságai, szabványaiEgységes szabványok az Európai UnióbanA kerámia burkolatok műszaki paramétereit az Európai Unióban egységes szabványcsomag szabályozza UNE-EN 10545. A vonatkozó Magyar Szabványok az Európai Unión belüli harmonizáció eredményeképpen teljesen megegyeznek az uniós szabványokkal, sorszámozásuk is ugyanazt a rendszert követi. MSZ EN ISO 10545: 1999 (röviden MSZ EN 10545).(A szabványok teljes szövege megrendelhető a Magyar Szabványügyi Tanács Szabványboltjában, vagy a www.mszt.hu honlapon.
A minőség-ellenőrzéshez előírt mintavételről, a megfelelési arányokról: MSZ EN 10545-1A gyártók számára pontos előírás határozza meg, hogy minden gyártási szériából adott számban és módszerrel mintát kell venni, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságait elemzik. Ezt követi a folyamatos minőség-ellenőrzés, ami döntően az esztétikai megjelenés és a méret alapján osztályozza a termékeket. A statisztikai módszerek alkalmazása miatt az első osztályúnak minősített termékek között is megengedett a nem tökéletes termékek néhány százaléka.
A vízfelvételrõl, és a nyílt porozitásról: MSZ EN 10545-3 A fagyállóság meghatározása: MSZ EN 10545-12 Az MSZ-EN ISO 10545-3 bekezdésben, a fagyállóság feltétele a lap tömegének 0,5 %-ánál kisebb vízfelvétele. Az MSZ-EN ISO 10545-12 bekezdésben leírtak szerint fagyállónak tekinthető az a lap, mely változás nélkül állja ki az alább tesztet: legalább 100-szor ismételve, 20 óra alatt kell lehűteni a lapot -5oC-ra, ahol 15 perc elmúltával kell felmelegíteni +5oC-ra.
Természetesen az egész burkolat fagyállóságát csak a megfelelő flexibilis segédanyagok használata és a korrekt burkolás együttesen biztosítja. (Gyakran előforduló hiba pl. terasz burkolásnál, hogy a széleket oldalról és alulról nem zárják le, igy a lecsapódó pára bejuthat a burkolat alá, megfagy és szétfeszítheti az egyébként fagyálló felületet.)
A német DIN 51130 szabvány tartalmazza a munkahelyeken valamint csúszós területeken használt padlóburkolatok csúszásmentesség meghatározásának alapelvét, vizsgálatát és osztályozását. A csúszásgátlást olajjal bevont felületű lejtőn mérik. A vizsgáló kontroll cipőben járkál előre-hátra, a vizszíntes állásból a megfelelő hajlásszögig hajuló padlóburkolaton, illetve addig ameddig a vizsgáló eléri a biztonságos járás határát.
Ajánlott csúszásgátlási osztályok
| Lejtő hajlásszög | Csúszásgátlási osztály | Ajánljuk |
|---|---|---|
| 6° - 10° | R 9 | Bejárati terek |
| 10° - 19° | R 10 | Üzletek, műhelyek |
| 19° - 27° | R 11 | Konyhák, patyolatok |
| 27° - 35° | R 12 | Nagy konyhák, tejüzemek |
| 35° felül | R 13 | Különös igényű területek |
Hajlítósziládságés törőterhelés (törésállóság): MSZ EN 10545-4,5 Karcállóság: MSZ EN 10545-6A törésállóságot nagy nyomással forgó speciális görgők közé tett lapokon mérik.
Építési hely, előkertek és oldalkertek összefüggései
8. § /1/Azokon a területeken, ahol a TH-01-02-03 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. A lakó és üdülőövezetekben jelölt építési hely határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.
/2/Ahol a TH-01-02-03 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.
/3/Oldalhatáron álló beépítés eseténkelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatárondél-kelet - észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáronészak-kelet - dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáronészak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáronkell az épületeket elhelyezni.
/4/Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság 4 m.
Közművek és csapadékvíz
10. § /1/Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/2/Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
/3/A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
Településképi követelmények és eljárások
(14) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott a) - településképi szempontból meghatározó településrészek területén a) - helyi védett épületek, objektumok vonatkozásábanaz építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A.
(3) a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(6) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja, - az elutasítás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a bejelentés nélküli elhelyezés jogkövetelményeire.
(8) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Bakonygyirót Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez.
Védett értékek és korszerűsítés
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
Esettanulmány: több lakásos társasház telepítése és padlóvonal-tervezés
Az építtető: a Fóliatex Kft. Többlakásos társasházat kíván építeni a telekre. Az építésziroda elkészítette a szükséges dokumentációt, amely 11664-3/2017 ügyiratszámon jóvá lett hagyva2017.06.16-án.
A telek közterületekkel határolt, közvetlenül a Jancsárutcához csatlakozik.
A telek nyugati oldalán közterületi parkolónak fenntartott terület, keleti oldalán fásított, füvesített közterület található.
Lapostetővel, nagy teraszokkal, műanyag nyílászárókkal, három+egy színben vakolt homlokzati falakkal.
Az épülettömeg a felszín felett 2 épületrészre lett felosztva, így kellemesebb, a ténylegesnél kisebbméretűnek tűnik az épület.
OTÉK 42 § és az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhelybiztosítási kötelezettségteljesítéséről szóló helyi rendelet alapján több lakásos társasház minden lakása után 1,5személygépkocsi elhelyezési lehetőségéről kell gondoskodni.
A pinceszinten készül egy 51 férőhelyes teremgarázs, ezen felül ki lesz alakítva a földszinten 8 db külön bejáratú garázs. Ez összesen: 70 db parkoló.
A telek nagy értéke, hogy a belvároshoz viszonylag közel van.
Funkcionális alaprajzi követelmények és padlószint
Az egy szobás lakásoknál az előtérből nyílik a fürdőszoba és a külön bejáratú, kézmosóvalellátott wc illetve a lakószoba, amely magában foglalja a konyha, étkező, nappali funkciót.
A két szobás lakásokban található két külön bejáratú hálószoba és egy lakószoba ~10m2 alapterületű teraszokkal.
A három szobás lakások kialakítása hasonló a két szobásakéhoz, azzal a különbséggel, hogyitt még egy, a folyosóról nyíló külön hálószoba is ki lett alakítva.A 4. emeleten található lakások egyedi alaprajzzal rendelkeznek, de alapelvük hasonló.
Anyaghasználat, homlokzat és tető - összhang a padlóvonallal
(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett.
(5) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38o-45o).
(19) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
(21) A területen az anyaghasználat: a) - időtálló, a) - minőséget képviselő, a) - természetes (pl.
(21) A területen a kerítés csak áttört kerítés lehet.
Burkolatok minősége: mechanikai és kémiai ellenállás
Kopásállóság PEI-fokozatokA név arra az intézményre utal, ahol az 5 fokozatot kidolgozták (Porcelan Enamel Institut), nincs kapcsolatban az idézett szabványcsomaggal.PEI - I Főleg magán fürdőszobákhozPEI -II Lakótér, kivéve bejárati rész, és konyhaPEI - III Lakótér, megfelelően védett bejárati rész, és konyha, kerülendő a közvetlen kültéri kapcsolat.PEI - IV Lakótér és kiszolgáló helységek közvetlen kültéri kapcsolattalPEI - V Irodák, hotelek, éttermek, “könnyebb” üzleti igénybevételt jelentő területek
A kémiai tulajdonságokról MSZ EN 10545-13, 14 A kerámiaburkolatok vegyszeres vizsgálatát az alábbi táblázat szerinti anyagok alacsony és magas koncentrációjú oldatában az előírt ideig áztatják, majd hosszú ideig folyóvízben mossák és forró vízben öblítik.
A mázas kerámiák ólom és kadmium mentességéről MSZ EN 10545-15 Ezt a szabályt környezet-, és egészségvédelmi szempontból minden gyártó betartja, erre külön nem térnek ki a katalógusban.
A dobozok oldalán a legtöbb gyártó jelöli a gyártási dátumot, a tónust és a kalibert.
Megengedett eltérések és minőségi osztályok
A kerámia burkolólap egy természetes anyagok keverékéből préselt és égetett termék aminek a végső jellemzőit (méret, szín, görbeség, felület, stb.) nagymértékben befolyásoknak a gyártás sajátosságai.
Ezek az eltérések minimálisak és nem befolyásolják egy felület szépségét, de csak abban az esetben a burkoló szakember megfelelő figyelmet fordít az előkészítésre és a burkolásra, valamint betartja a szakmai előírásokat és gyártói javalatokat.
I. osztályúnak minősíthető az a gyártási széria, ahol a mintavétel során a hibás darabok száma nem haladhatja meg az 5 %-ot.
Különleges helyzetek: pincék, támfalak, és terepszint alatti terek
/9/A település területén épülettől különálló új pince csak saját tulajdonú terület alatt létesíthető. Azaz pince tulajdonosa és a pince feletti terület tulajdonosa azonos személy kell legyen.
/10/Új pince létesítése és meglévő pince bővítése estén a pince a szomszédos telkek határához 3 méternél közelebb nem helyezhető. A pince belső alapterülete a telekre engedélyezett beépítési % által meghatározott maximális beépíthető terület méretét nem haladhatja meg.
/11/Meglévő pincék esetén:-ahol a pince tulajdonosa és a pince feletti terület tulajdonosa nem azonos, ott a kialakult pince nem bővíthető, mérete semmilyen irányban nem növelhető.
Zaj- és környezetvédelmi követelmények
14. § /1/ A tervezési területen létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a településre kidolgozott levegőtisztaság-védelmi zónarendszernek megfelelően kell megállapítani. Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani.
/2/A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. területi funkcióba tartozik, kivéve az üdülőterületeket, melyek az 1. sz. területi funkcióba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.
/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a 8/2002 (II.22.) KöM-EüM számú rendelet 3. sz. melléklete alapján a 2. Területi funkcióba tartozik, kivéve az üdülőterületeket, melyek az 1. sz. területi funkcióba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.
Összefoglaló követelményrendszer a földszinti padlóvonal tervezéséhez
- „/1/A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-1,00 méter között legyen.
- /8/Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
- /5/Két szomszédos épület között az utcai homlokzatmagasság-különbség 1,00 m-nél nagyobb nem lehet.
- A kerámia burkolatok műszaki paramétereit az Európai Unióban egységes szabványcsomag szabályozza UNE-EN 10545.
- Az MSZ-EN ISO 10545-12 bekezdésben leírtak szerint fagyállónak tekinthető az a lap, mely változás nélkül állja ki az alább tesztet: legalább 100-szor ismételve, 20 óra alatt kell lehűteni a lapot -5oC-ra, ahol 15 perc elmúltával kell felmelegíteni +5oC-ra.
- A német DIN 51130 szabvány tartalmazza a munkahelyeken valamint csúszós területeken használt padlóburkolatok csúszásmentesség meghatározásának alapelvét, vizsgálatát és osztályozását.
tags: #foldszinti #padlovonalra #vonatkozo #szabvanyok