Földtulajdon szerzés alanyi korlátai Magyarországon: részletes áttekintés a földforgalmi szabályozás alapján

termőföld adásvétel esetén az általános ingatlan adásvételhez képest a speciális szabályokat az új földtörvény szabályozza részletesen.

A termőföld adásvételét különösen bonyolulttá teszi, hogy nem szerezhet akárki földet.

Fontos megemlíteni, hogy a termőföld megszerzésénél bizonyos mennyiségi korlátok érvényesülnek annak elkerülése érdekében, nehogy nagy földbirtokok összpontosuljanak egyetlen kézben.

Termőföld tulajdonjogát Magyarországon főszabály szerint természetes személyek, ezeken belül is csak magyar állampolgárok és európai uniós tagállami állampolgárok szerezhetik meg.

A korlátozás szerpontjából különbség van aközött, hogy valaki földműves (szakképzettséggel rendelkezik, vagy meghatározott ideig mező- illetve erdőgazdasági tevékenységet végez) vagy nem.

Földművesnek minősül tehát, ha az erre vonatkozó hatósági nyilvántartásba be van jegyezve.

A földműves nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeit jogszabály rögzíti.

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az egy hektárt (azaz 10.000 m2-nél nagyobb termőföld területet).

A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).

A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).

A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.

A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja.

Továbbá, nyilatkoznia kell arról, hogy nincs földhasználati díjtartozása.

Külön korlátozások vonatkoznak az adásvételen kívüli jogcímeken történő földszerzésekre is.

Például termőföldet cserével megszerezni csak akkor lehet, ha mindkét érintett terület termőföld, továbbá akkor, ha legalább az egyik, cserével érintett földrészlet olyan településen található, ahol az érintett félnek van már termőföld területe, vagy ha a szerződő életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelyiken a cserével megszerzett föld található.

Amennyiben termőföldet kíván vásárolni, úgy fontos, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet bízzon meg az adásvételi szerződés elkészítésével.

A Földforgalmi törvény alapelvei és az adásvétel folyamatának főbb elemei

A szakdolgozat a Földforgalmi törvény megalkotása céljának, a földtulajdonszerzés alanyi és tárgyi korlátainak, az elővásárlási jog rendszerének, a szerzés adásvétel útján történő megszerzésének követelményeinek, valamint a hatósági jóváhagyás folyamatának bemutatására terjed ki.

A Földforgalmi törvény számos új elemet vezetett be, amelyek a földforgalom korlátozása közvetlen eszközeit jelentik.

A hatósági engedélyezési rendszer lényege, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nélkül a szerződés alapján nem lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni.

A földforgalom korlátozása másik új eleme a helyi földbizottság állásfoglalása, amelynek szerepe a föld tulajdonjoga megszerzésére irányuló adásvételi szerződések véleményezésében áll.

A földforgalom korlátozása azonban nemcsak közjogi eszközökkel történik, hanem erőteljesen támaszkodik a magánjogi jogintézményekre is, mint az elővásárlási jog.

Az elővásárlási jog rendszere lehetővé teszi, hogy a föld tulajdonjogát olyan személyi körök szerezzék meg, akiket az agrár- és földbirtokpolitikája célrendszerei preferálnak.

A földforgalom középpontjában a földműves áll, főszabályként az a belföldi vagy tagállami természetes személy szerezhet földtulajdont, aki élethivatásszerűen kötődik a mezőgazdasági tevékenységhez.

mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld a művelési ágban nyilvántartott földrészletek összessége, amely magába foglalja a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő és fásított területeket is.

Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül a tanyára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, a földhasználat szabályait is úgy kell értelmezni.

Az elővásárlásra jogosultak jogai és kötelezettségei közé tartozik a nyilatkozatok és a közzététel követelményeinek megfelelő teljesítés.

Az adásvételi szerződés tartalmazza a közzétételt és az elővásárlási joggal érintett személyek véleményét is, és a közzététel megkezdése után már nem lehet közvetlenül visszavonni a jóváhagyást.

A földhivatal a szerződés jóváhagyását 15 napon belül elutasíthatja, vagy közzétételt rendelhet el.

Ha a földhivatal nem tagadja meg az előzetes vizsgálat során az adásvételi szerződést, hivatalból elrendeli a kifüggesztést, amely ugyan nem minősül a jóváhagyásnak.

Az adásvételi szerződést a kormányzati portálon és a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat hirdetőtábláján is közzé lehet tenni.

Az elővásárlási jog jogosultja 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet elfogadó vagy lemondó jognyilatkozatot.

Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és tartalmaznia kell, hogy mely törvény alapján gyakorolja az elővásárlási jogát.

Az adásvételi szerződés négy eredeti példányban benyújtandó a földhivatalhoz, egy példány pedig biztonsági okmányon készült legyen.

A jogi keretek célja, hogy a földtulajdon-szerzés megfeleljen a birtokpolitikai, agrárpolitikai és helyi közösségi érdekeknek, valamint visszaszorítsa a spekulatív földszerzéseket.

Az elővásárlási jog elsődleges jogosultja a föld helyben lakó volt haszonbérlője, amely a földalap 70-90 százalékára terjed ki.

Az elővásárlási és előház bérleti kiváltságok rendszere összességében a nagyüzemi tőke előnyhöz juttatását szolgálja, amelyet a törvény különböző pontjaival is igazolni igyekszik.

A földtulajdon-átruházás legfontosabb lépései közé tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv előzetes vizsgálata és jóváhagyása, majd a helyi földbizottság állásfoglalása, amelyet a hatóság mérlegel a jóváhagyás során.

A helyi földbizottság állásfoglalása akkor is nyugtázott lehet, ha a hatóság a törvényben nevesített körülmények alapján eltérő következtetésre jut.

A föld tulajdonjogának átruházása csak akkor válik véglegessé, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a földadási szerződést jóváhagyja a helyi bizottság állásfoglalása és a jogszabályi feltételek figyelembe vételével.

A helyi földbizottság sem az elővásárlásra jogosultakat, sem a vevőt nem támogatja előre.

Fontos gyakorlati megfontolások a földvásárlás előtt

Ha valaki termőföldet szeretne vásárolni, fel kell készülnie egy hosszú procedúrára, amely több hatósági eljárást és pontos nyilatkozatokat igényel.

A földforgalmi törvény előírásai között kiemelten fontos, hogy a földhasználat és a haszonbérlet jogi viszonyait is figyelembe vegyék a szerződés megkötésekor.

A jogsértések elkerülése érdekében érdemes a szerződést olyan szakértő ügyfélkapcsolattal készíttetni, aki ismeri az aktuális jogszabályokat és a közösségi jogi követelményeket.

infografika a földtulajdon-szerzés alaki korlátairól

tags: #foldtulajdon #szerzes #alanyi #korlatai

Népszerű bejegyzések: