Forgoablakalaprajz jelölés és méretmegfontolások a nyílászárók tervezésében

felületképzésre alkalmas A profilok beépítési mélysége toknál 60 mm, a szárny esetében 64 mm

Egy-, vagy kétszárnyú ablakok, kiegészíthető oldal- és felülvilágítókkal

Nyíló, bukó-nyíló, bukó, kifelé emelkedő és középfelnyíló nyitásmód

Billenő ablak

Speciális geometriájú ablakok (pl: íves- és trapézablakok, stb.)

Rejtett vagy látszó vasalatok

Integrált vagy külső motoros működtetés

Strukturális üvegezés- szárnyak, mint egy különleges megoldás

Szárnysúly max. illetve különleges jelleget kölcsönöz az épületeknek

Annak, aki nyílászáró vásárlását, illetve cseréjét tervezi, fontos tudnia, hogy mik azok az ablak méretek, amelyek optimálisan illeszkednek leendő beépítési helyükhöz

Az alábbi cikkben erre vonatkozó hasznos elméleti és gyakorlati információkat talál, ami segítségül szolgál az eligazodásban

Miért fontos a megfelelő ablakméretek megválasztása?

Megrendelés előtt nagyon fontos, hogy pontosan felmérjék a falnyílást, amibe majd bekerül a nyílászáró, hogy elkerüljük a beépítéskor és a későbbi használat során fellépő problémákat

Pontatlan felmérés esetén, ha túl kicsi lett az ablak mérete, akkor az optimálisnál nagyobb lesz a fal közötti beépítési hézag, ami mechanikai szilárdsági és hőszigetelési problémát is okozhat

Amennyiben az ablak méretei nagyobbak a szükségesnél, akkor a beépítési hézag lecsökken, ami megnehezíti a pontos beállítást

Szélsőséges esetben az ablak beépítése csak a falnyílás utólagos kivésésével, vagy egyáltalán nem lehetséges

A falnyílás pontos és szakszerű felmérésével tetemes többletköltségek kerülhetők el

Nézzük meg, mire van szükség a műanyag ablak méret pontos meghatározásához!

Mi a különbség az ablakméret és a nyílásméret között, hogy mérem meg?

Először is induljunk ki a fal névleges nyílásméretéből

Ez egy elméleti méret, ami a falnyílás szélességi és magassági méretét adja meg, a rajzokon legtöbbször szélesség/magasság jelöléssel centiméterben

A valóságban a kialakított falnyílásnak különféle alakhibái vannak, ezért a nyílászáró méretének meghatározásakor ezt is figyelembe kell venni

A falnyílás pontos felméréséhez minden irányban 2-3 méretet kell venni az esetlegesen falszerkezeti hibák miatt

Irányonként a legkisebb méret lesz a mérvadó az ablak méret meghatározásához

A falnyílást átlósan is le kell mérni, mert ebből derülhet fény arra, hogy esetleg nem derékszögű

Ha az átlókban jelentős az eltérés, akkor kőművesmunkára is szükség van, hiszen a műanyag nyílászárót mindenképpen vízszintes helyre kell betenni

A nyílászárók méretét úgy kell meghatározni, hogy a falnyílás méretéből körben egy-egy centimétert levonunk, mert erre a helyre jön a poliuretán hab

Melyik az ablak szélességi és melyik a magassági mérete?

Az ablakos szakmában egységesen a szélességi méret áll elől, ezt követi a magassági méret

Feltétlenül ezt a gyakorlatot kövessük minden alkalommal

Milyen méretei vannak egy ablaknak?

Különféle kereskedőknél és honlapokon találkozhatunk ablak méretek megadásával

Ezek sokszor névleges szélesség x magasság méreteket jelölnek centiméterben, de ez a jelölés nem teljesen egységes, ezért nagy körültekintéssel kell eljárni

A fenti ábrán található ablak névleges mérete 120×150 cm, azaz ekkora méretű falnyíláshoz készült

Látható, hogy az ablak tényleges mérete ennél oldalanként 1-1 cm-el kisebb

Szintén fontos tudni, hogy az ablakgyártók milliméterben adják meg a nyílászárók méretét

Nem egységes annak kezelése sem, hogy az ábrán látható ablak alsó részén fekete sávval jelölt párkányfogadó elem beleértendő-e az ablak méretébe, vagy sem

Miután ebben a kérdésben sem egységes az eljárás, szintén egyeztetni kell a gyártóval/kivitelezővel, hogy a toktoldók méretét a nyílászáró méretéből le kell-e vonni vagy sem

Távműködtetésű bukóablak esetén a távműködtető felőli oldalra tervezzünk be toktoldót, hogy a működtető lefutása és kezelése zavartalan legyen

Az erkélyajtók, tolóajtók esetében egyre elterjedtebb megoldás a kényelmes süllyesztett küszöbök alkalmazása

Sorolt szerkezetek esetén, amikor is több ablakot tervezünk egymás mellé beépíteni, figyelembe kell venni a soroló elemek vastagságát is

Az ablakok mérete ennek megfelelően csökkentendő

A nálunk alkalmazott rendszer esetében egy dilettációs sorolóra 30 mm-t kell számolni

Mi a műanyag ablak szabvány méretei?

Építész tervezők lakóparkok, társasházak esetében költségoptimalizálási okokból, valamint a korábbi korlátozottabb gyártástechnológiai lehetőségek miatt gyakran alkalmaztak járatos vagy szabvány ablak méreteket

Egyszárnyú ablakoknál a teljesség igénye nélkül: 60×60 cm, 60×90 cm, 60×120 cm, 90×120 cm, 120×90 cm, 90×150 cm, 100×100 cm és 120×150 cm

Kétszárnyú ablakok esetében pedig: 120×120 cm, 120×150 cm, 150×120 cm, 150×150 cm és 180×150 cm

Ezeket a szabvány méretű műanyag ablakokat a kereskedők sokszor készleten is tartják

Fontos tudni azonban, hogy ezek is névleges méretek, és ellenőrizni kell, hogy illeszkednek-e a falnyílás méretéhez

Különféle funkciójú helyiségekhez eltérő méretű ablakot szokás választani

Egy kamra vagy különálló WC esetében a 60×60 cm ablak méret tökéletesen elegendő

Fürdőszobára, hálószobára már célszerűbb ennél nagyobb, legalább 90×120 cm méretet választani

Gyerekszobára, dolgozószobára válasszunk még nagyobb, legalább 120×120 cm-es ablakot

Ha az épület jellege megengedi, akár két ablakot is elhelyezhetünk ezeken a helyiségeken

A nappali szobára érdemes a legtöbb és legnagyobb méretű ablakot választani

A 150×150 cm méretű ablak már megfelelő választás ezekbe a helyiségekbe

Az ablak méretének növelésével együtt egyre jobban figyelni kell arra, hogy megfelelő hőszigetelt üveg kerüljön beépítésre a nyílászáróba, mert arányában az lesz meghatározó hőszigetelési szempontból

Tervezéskor gondoljunk a helyiségek tájolására is

Kedvezőtlenebb, északi fekvés esetén célszerű nagyobb ablakkal kompenzálni a kevesebb fényt

A déli tájolású nyílászárók méretét nem érdemes az ajánlott méret alá csökkenteni a nyári meleg napok miatt sem

Milyen ablakméretek léteznek még?

A legtöbb esetben nem használhatóak a standard ablak méretek a megrendelői igények, az építészeti kreativitás vagy egyszerűen a beépítési környezet okából

Ilyen esetekben egyedi ablak méretekre van szükség

Szerencsére a technika fejlődésével ez már egyáltalán nem jelent problémát, sőt valójában még többletköltséget sem, pusztán nagyobb odafigyelést és pontos felmérést

A digitalizációval és a CNC vezérlésű gyártósorokkal milliméter pontosságban készülnek el az egyedi nyílászárók

Szinte bármilyen méretű nyílászáró legyártható, csupán az alkalmazott rendszer fizikai korlátjai szabnak határt a lehetőségeknek

Egy fix szerkezet esetében például 30×30 cm-től egészen 240×240 cm-es tartományban minden ablakméret legyártható

Mozgó ablakszárnyakat is tartalmazó ablakok esetében ez a tartomány szűkebb, de az ablakok sorolásával szinte bármilyen elképzelés megvalósítható

Látható, hogy a műanyag ablak méretezése nagyon sok a hibalehetőséget rejtegető folyamat, melynek jelentős költségkihatása lehet, ezért feltétlenül tanácsos szakemberre bízni a -legtöbbször ingyenes- felmérést

Gyakran Ismételt Kérdések

Milyen egyedi méretekben készülnek ablakok?

Bármilyen méret legyártható az ablakrendszer fizikai korlátjain belül. Egy fix szerkezet esetében például 30×30 cm-től egészen 240×240 cm-ig minden ablakméret legyártható

Mikor van szükség szabvány méretű ablakokra?

A szabvány méretű ablakok alkalmazásának megvannak a maga előnyei. Lakóparkok esetében egységes arculat alakítható ki, egyszerűbb a teljes logisztika lebonyolítása beszerzéstől a egészen a beépítésig

Ez a cikk több mint 2 éves

Akinek nem áll módjában lakberendezőt, vagy belsőépítészt fogadni, azok számára is van néhány tanács, melyeket követve gördülékenyen megy majd az új otthon megtervezése és berendezése

A megvásárolni vagy felújítani kívánt ingatlanról készíteni kell egy alaprajzot

Egy mérőszalag segtíségével minden falat és a belmagasságot is meg kell mérni

A nyílászárók méretéről se feledkezzünk el, az ablakok alatti ún. Alaprajzunk felszerkesztésére két mód van: kézzel, vagy egy ingyenes, számítógépes programot használnva

Ilyen például a Sweet Home 3D vagy a Floorplanner

Ezeket a programokat elég hamar át lehet látni és meg lehet érteni

Ha papírra szerkesztünk, akkor írószerboltban célszerű léptékvonalzót beszerezni és egy A3-as méretű lapon felrajzolni az alaprajzunkat

Elsőként a tartószerkezeti falakat, közismerten a főfalakat szerkesszük fel, majd haladjunk az ingatlanon befelé és húzzuk meg a válaszfalakat

A falak vastagságát valószínűleg csak megsaccolni tudjuk, így a főfal kaphat 30 cm-es vastagságot, míg a válaszfal 10 cm-t

Nagyon fontos tudni, hogy tartószerkezeti falat, azaz főfalat soha nem bontjuk el

Ha elkészültek a falak, akkor helyezhetjük el a nyílászárókat

Ügyeljünk arra is, hogy a falon pontosan ugyanott legyenek, ahol a valóságban is

A fűtés módja sem elhanyagolható

Ha radiátorok, konvektor van a házban és marad is, akkor ezeket is feltétlen jelöljük be, egy rövid hullámvonallal

Nem akarsz éveket várni kőművesre?

Sokan nem gondolnak rá, pedig nagyon fontos tudni, hogy az ablakok milyen égtájak felé néznek

Miért fontos mindez?

A konyha és a kamra ideális helye az északi oldal, de az észak-kelet, kelet is belefér még

A nappalinak a legjobb, ha nyugati elhelyezést kap, hiszen a legtöbb ember munkából hazatérve még használja ezt a helyiséget

Főképp nyáron klassz dolog, ha a nappalinkba még beáradnak a napsugarak

Ajánlott először ceruzával tervezni, így a hibák könnyebben javíthatók, s miután elkészültünk, kihúzhatjuk a rajzot tussal vagy fekete színű tollal, hogy a grafit később ne maszatolódjon el

Először gondold végig, hogy mi kerüljön a papírra!

Az egész lakás, vagy csak néhány helyiség méretét akarod felvenni?

Eztán döntsd el, milyen méretarányban akarsz dolgozni!

Rajzold be a kéményeket is! A teherhordó falak általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12 cm-esek

A legjobb, ha leméred, mert minden épület más és más

A tetőtér felvétele során szaggatott vonallal jelöld be az 1,90 m magasság vonalát

Az ettől kisebb belmagasságú tereket fél mérettel számolják bele a hasznos alapterületbe

A méretarány tehát egy arányszám, amely megmutatja, hogy az elkészített rajz hányad része a valóságnak

A méretarány egy arányszám, ami megmutatja, hogy az eredeti méretnek hányad része a lerajzolt objektum

Lakberendezésekkor általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt használunk

De hogyan is számoljuk ki? Lássuk előbb az alaprajz készítését, amikor a valóságból kell kiindulnunk!

A legegyszerűbb 1:100 méretarány esetén a valóságban 15 m = 1500 cm-t elosztod 100-al, akkor 15-öt, vagyis 15 cm-t kapsz

Az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 m

1:50-es méretaránynál 1 x 50 = 50 cm

A nyílászárók jelölése nem a legegyszerűbb feladat

A lakberendezési rajzokon mindig félköríves jelöléssel kell megmutatni az ajtó nyitási irányát

A nyílászárók középtvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható

A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság

Ablakok esetén a parapetmagasságot is fel kell tüntetni (pl. PM 90)

Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát

Ezután következik a belső és külső méretvonalak és a méretek kijelölése

Például egy fal-ablak-fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm)

Nyílászárók ábrázolása részletrajzon

A konszignáció tartalmazza az épületben található összes nyílászárót

A4-es tervlapokon kigyűjtve

Ezek táblázatos formában tartalmazzák a nyílászárók adatait, 1:50 méretarányú rajzait, alaprajz -metszet - nézet ábrázolásban

A konszignációban kódszámok szerepelnek a nyílászárók beazonosítására, melyek a tervrajzokon a megfelelő tengelyvonalakon lévő konszignációs karikában lévő konszignációs jellel azonosak

A konszignáció tartalma:

Megnevezés
Anyag
Méret
Darabszám
Nyitásirány
Faltípus megnevezése
Mellvédmagasság
Vasalatok típusa
Üvegezés típusa
Egyéb kiegészítő szerkezetek

A kiviteli terv már műszaki terv, megfelelő műszaki információt kell tartalmaznia a kivitelező számára

Az alaprajzon és metszeten jelöljük a tokszerkezetet, üvegezést

Az ajtók esetében ábrázoljuk a küszöböt, nyitásirányt

Az ablakok esetében ábrázoljuk a nyílást, kávát, tokot, mellvédet, ablakfülkét, redőnyszekrényt (metszeten), tengelyvonalat, tengelyméretet, konszignációs karikát számmal

A mellvéd magasságát a tengelyvonal közepére, a fallal párhuzamosan írjuk be

Pl.: pm 80 ez jelenti, hogy az ablak mellvéd magassága 80 cm a helyiség padlóvonalától számítva

Az ablakok nyitásirányát a nézetrajzokon és a konszignáción jelöljük

A részletrajzokon (1:20 - 1:2) a léptéknek megfelelő részletességgel közölhetünk adatokat

A konszignációban alkalmazott azonosító szám, a tervlapokon karikában lévő betű + számjegy kombináció alkotja