A helyrajzi szám: azonosítás és jelentőség az ingatlanügyekben
Minden földrészletnek saját azonosítója, azaz helyrajzi száma van. A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. A helyrajzi szám (HRSZ) az ingatlan 🪱 egyedi azonosítója az ingatlan-nyilvántartásban. Minden ingatlannak, földrészletnek az országban van egy egyedi azonosítója, ezt úgy nevezik, hogy helyrajzi szám. Ez az azonosító minden ingatlanra nézve egyedi, ez alapján van azonosítva az ingatlan a Földhivatali Nyilvántartásban. A helyrajzi szám nem rendelkezik helyrajzi számmal, az hivatalosan még ingatlannak sem számít! Ez gyakorlatilag az ingatlan hivatalos személyi igazolványa.
A helyrajzi számok nem mindig egész számok. Vannak esetek, amikor egy földrészletet több részre bontanak és ezek különálló helyrajzi számot kapnak illetve a társasházakban található lakások, osztott területek is egyedi azonosítót kapnak. Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. 1234/1 hrsz.). A helyrajzi szám nem mindig egész szám, hiszen ha egy földrészletet többfelé osztanak, a helyrajzi szám alátörést kap. Ezt ilyenkor perjellel jelölik. A helyrajzi szám rövidítése hrsz, így egy megosztott földrészlet helyrajzi száma így nézhet ki: 1234/1 hrsz. De akár még egy ilyen alátöréssel rendelkező számot is tovább lehet osztani. Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el.
A társasházaknál van egy speciális helyrajzi szám is, a lakások helyrajzi száma. Ez nem önálló helyrajzi szám, hanem egy főszámhoz tartozó alszám. Ebben az esetben a főszám a földrészlet helyrajzi száma, amelyen az épület(ek) áll(nak). Az épületek nagy betűkkel vannak megkülönböztetve, és ezen belül van minden egyes lakásnak külön száma. Társasházaknál például egy konkrét lakás száma lehet 9876/A/12. A társasházak esetében kicsit bonyolultabb a dolog. A társasház telke kap egy alapvető helyrajzi számot - mondjuk 9876. Például ha a telek száma 9876, akkor egy konkrét lakás száma lehet 9876/A/12.
A helyrajzi számozás településenként van rendszerezve, és településenként 1-től kezdődően van számozva. A helyrajzi szám esetében mindig meg kell adni a település nevét is, mert akár több azonos szám is létezhet, így csak a település nevének megadásával együtt értelmezhető az. A helyrajzi szám önmagában nem sokat ér - mindig együtt kell használnod a település nevével. Ugyanis például Zalaegerszegen is lehet 1234-es helyrajzi számú ingatlan, és mondjuk Nagykanizsán, vagy éppen Keszthelyen is. Minden helyrajzi szám az adott település névvel együtt érvényes. Település név nélkül csak a szám önmagában ismétlődhet számtalan helyen. A település viszonylag magától értetődő. Utána következik annak leírása, hogy az ingatlan belterület, külterület vagy zártkert. A helyrajzi szám azonosítja az ingatlan.
A Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás segít egyszerűen és gyorsan kideríteni egy ingatlan helyrajzi számát. Az www.lechnerkozpont.hu/hrszkereso oldalon ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül elérhető alkalmazás különösen hasznos lehet ingatlanvásárlás, hitelfelvétel vagy öröklési ügyintézés előtt, mivel sok esetben a cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításához. Helyrajzi számot keresni cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti. A választható rétegek közül akár hagyományos térképen akár ortofotón böngésszük az országot, belenagyítva a kiválasztott területbe láthatóvá válnak a telekhatárok, rajtuk a helyrajzi számmal és az épületfedvényekkel. Csak pár kattintás, és rögtön megtudhatod a keresett ingatlan helyrajzi számát.
Hol találhatod meg egy ingatlan helyrajzi számát?
Ha eladsz vagy veszel ingatlant, a helyrajzi számnak mindenképpen szerepelnie kell az adásvételi szerződésben. Ha az ingatlant nem vásároltad, hanem örökölted, akkor a helyrajzi számot megtalálod a közjegyző által készített hagyatékátadó végzésben. Az ingatlanoknak van tulajdoni lapja is, amelyen szintén megtalálható a helyrajzi szám. Ez általában a tulajdoni lap bal felső sarkában látható. A helyrajzi szám mellett szerepel a település neve, ahol az ingatlan található, és az is, hogy belterületen vagy külterületen található a szóban forgó ingatlan.
Ha nem tudod a keresett ingatlan helyrajzi számát, a Földhivatal Online oldal lesz a segítségedre. Ezt a szolgáltatást Ügyfélkapu regisztráció után lehet igénybe venni. A TakarNet rendszer is össze van kötve a Földhivatal nyilvántartásával, de ezt csak engedéllyel rendelkező, regisztrált felhasználók vehetik igénybe. Ha az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány, akkor az entan.e-epites.hu oldalon is meg tudod keresni a helyrajzi számot, feltéve, ha ismered az ingatlan HET azonosítóját.
A Földhivatal Online, ahogyan azt a nevéből is ki lehet következtetni, online teszi lehetővé a helyrajzi szám keresését. A Földhivatal Online-t Ügyfélkapus belépéssel lehet használni. Az első lépés tehát, hogy az Ügyfélkapus azonosítóval és jelszóval belépünk az oldalra. Ezután válasszuk a Szolgáltatások indítása menüpontot. Ezután az Ingatlan keresése gombra kattintsunk, illetve, ha már korábban voltak itt lekérdezett adataink, azokat megtalálhatjuk a Lekérdezett dokumentumok menüpont alatt. Itt két lehetőség áll a rendelkezésünkre. Ha tudnánk a helyrajzi számot, akkor az alapján ki tudjuk keresni az adott ingatlan címét, de mivel nem tudjuk, így válasszuk a Keresés cím alapján menüpontot. A következő lépés, hogy megadjuk a pontos címet, vagyis a helység nevét, nagybetűvel kezdve, majd a közterület nevét. Ezután ki kell választani a közterület típusát egy legördülő menüből, és az épületjelet, szintet, házszámot, lépcsőházat és ajtót is pontosan meg kell adni. Fontos, hogy a házszám után ne tegyünk pontot, mert akkor sajnos nem fogja a program felismerni a címet. Ezután a jobb alsó sarokban kattintsunk a Keresés gombra és rögtön megkapjuk a kért helyrajzi számot. Ha mégsem sikerült, telefonon is el lehet érni a Földhivatal Online Ügyfélszolgálatát. A telefonszám: 1818. Itt az 1-es menü 4-es menüpontját kell kérni, mely egész nap elérhető.
A helyrajzi szám jelentősége az ingatlanügyletekben
Ha ingatlant akarsz venni, eladni, vagy bármilyen hivatalos ügyet intézni, ez lesz az egyik legfontosabb adat, ami nélkül sehova nem jutsz, vagy nehezebben. Az ingatlanvilág egyik legfontosabb, mégis sokszor alulértékelt kulcsa: a helyrajzi szám. Ha veszel vagy eladsz egy ingatlant, az adásvételi szerződésben kötelező feltüntetni a helyrajzi számot. Ez nem opcionális - jogi követelmény! Ha lakáshitelt szeretnél felvenni, a bank biztosan kérni fogja az ingatlan helyrajzi számát. A tulajdoni lap az az official dokumentum, ami tartalmazza az ingatlan összes fontos adatát: ki a tulajdonosa, van-e rajta teher, tartozás, vagy bármilyen jogi korlátozás. Ha építeni, bővíteni vagy éppen lebontani akarsz valamit az ingatlanon, az építési hatóságnak is tudnia kell a helyrajzi számot.
A legbiztosabb és legegyértelműbb forrás maga a tulajdoni lap, amit a földhivataltól tudsz beszerezni, vagy egy régebbi birtokodban lévő tulajdoni lapon is megnézheted. Ha korábban vettél már ingatlant, akkor az adásvételi szerződésedben szintén benne van a helyrajzi szám. A Lechner Tudásközpont ingyenes online keresője is brutálisan hasznos, ha gyorsan akarsz információt szerezni, és nem akarsz bonyolult hivatalos utat bejárni.
Ha valami nem rendelkezik helyrajzi számmal, az hivatalosan még ingatlannak sem számít! Ha látod, hogy van törtvonal a számban (pl. 4567/8), akkor tudnod kell, hogy ez egy felosztott telek része. Hadd hangsúlyozzam még egyszer: ami nem rendelkezik helyrajzi számmal, az hivatalosan nem minősül ingatlannak. Szóval ha valaki megpróbál eladni neked egy területet, és nem tud helyrajzi számot mondani, az óriási red flag, amíg nem találod meg! Vagy nem is létező dologról van szó, vagy olyan jogvitás, rendezetlen állapotú terület, ami csak gondot fog jelenteni.
Számmisztika - Számok jelentése - A 9 - es szám - by Schilling Péter - Mindennapi Számmisztika
A tulajdoni lap és a helyrajzi szám
A tulajdoni lap I. részében találhatók az ingatlan leíró adatai. Ami Önöknek fontos lehet, hogy szerepel-e a „kivett” szó a megnevezésben. A másik ehhez kapcsolódó dolog hogy a „kat.t.jöv.k.fill.” oszlopban 0 legyen az érték. Ha az az érték nem 0 - vagy ha az ingatlan tanya - akkor a termőföldforgalmi törvény hatálya alá tartozik az ügylet. És akkor speciális biztonsági okmányon kell szerződni és egyéb finomságok. Tehát sok macera. Ha „lakás” vagy hasonló a megnevezés, akkor biztosan rendben van. CSOK-nál és más állami támogatásoknál fontos, hogy ha például úgy szerepel a tulajdoni lapon, hogy „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület”, akkor a gazdasági épületre a támogatásokat nem lehet igénybe venni. Azok értékét külön bele kell írni a szerződésbe, stb. Illetve gyakori hiba még hogy nem tudják: hiába CSOK-oznak, az ingatlanon lévő garázsra nem vonatkozik az illetékmentesség. Erre figyeljenek oda.
Számunkra itt egy lényegi információ van még, ez az ingatlan területe, amit m2-ben adnak meg - ezt az adatot kell feltüntetni az úgynevezett B400 adatlapon. Ha az ingatlan nem önálló épületet jelöl, akkor a tulajdoni lapról nem derül ki, hogy hány m2 a felépítmény. A tulajdoni lap II. részében találjuk meg a tulajdonosokat, sorszámozva. A leírás a tulajdoni hányadukkal indul, illetve leírják, hogy mikor érkezett a bejegyzés alapjául szolgáló irat a földhivatalba. Ennek azért van jelentősége, mert az adózásnál az SZJA törvény a földhivatali érkezést számolja, akkor is ha később kerül sor a tulajdonjog bejegyzésére. 5 éven belüli eladás esetén akár az adómentesség is múlhat azon, hogy pl. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, akkor itt láthatjuk a többi tulajdonos adatait (címét, stb.). Ennek azért van jelentősége, mert az itt szereplő címekre kell nekik küldeni az értesítést, ha másoknak szeretnénk eladni a mi részünket. Nekik ugyanis törvényen alapuló elővásárlási joguk van.
A tulajdoni lap III. része a terhek színtere. Itt találhatók a zálogjogok, elővásárlási jogok, elidegenítési és terhelési tilalmak, stb. Ugyancsak itt találhatók a korábbi - az adott ingatlanra vonatkozó - elutasító határozatok jelzései. Ami minket érdekel itt, az tipikusan a haszonélvezeti jog, továbbá a zálogjog vagy végrehajtási jog, s az esetleges elidegenítési és terhelési tilalom. Fontos, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom kivételével nincs kizárva, hogy megvegyük az ingatlant, csak más a procedúra. Először tehermentesíteni kell az ingatlant. Ez tipikusan az első vételárrészletből szokott történni, amikor már széljegyen található a szerződés. Fontos és nem ritka hiba: időnként csak zálogjog van teherként feltüntetve, elidegenítési és terhelési tilalom nem. Ebből le szokták vonni azt a hibás következtetést, hogy akkor szabadon lehet adni-venni az ingatlant. Csakhogy - bár hiába nincs ilyen tilalom bejegyezve - gyakorlatilag az összes kölcsönszerződésben szerepel, hogy ilyenkor a bank felmondhatja a kölcsönszerződést. Tehát az, hogy nincs rajta elidegenítési és terhelési tilalom, nem jelenti azt, hogy szabadon lehet adni venni.
| Rész | Tartalom |
|---|---|
| I. rész | Az ingatlan leíró adatai (fekvés, terület, művelési ág, stb.) |
| II. rész | A tulajdonosok adatai (tulajdoni hányad, érkezés dátuma, stb.) |
| III. rész | Terhek (zálogjogok, haszonélvezeti jogok, tilalmak, stb.) |
tags: #fovam #ter #8 #helyrajzi #szam