Nyilatkozat külön háztartásban élés igazolásához — jogi értelmezés és bírói gyakorlat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Az élettársi kapcsolat fogalmi elemei közé tartozó közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere - a Kúria eseti döntése.
Esettel kapcsolatos tényállás
Ami a tényállást illeti, a saját ingatlannal rendelkező özvegy felperes 1997 karácsonyakor került szerelmi viszonyba a nőtlen és gyermektelen S.-sel. Ezt követően az éjszakákat S. kizárólagos tulajdonában álló ingatlanban töltötték, napközben pedig 2007-ig mindkét ingatlant használták. Reggelenként, S. munkába indulása után a felperes átment a saját ingatlanába, az itt megfőzött ebédet közösen fogyasztották el, majd a munkaidő befejezése után az estét már ismét S. ingatlanában töltötték.
2007-ben, miután S. nyugdíjba ment, az S. ingatlanában töltött éjszakák után a felperes ingatlanában reggeliztek és ebédeltek, majd a szükséges munkák elvégzése után átmentek a másik ingatlanba, itt is elvégezték a felmerülő munkákat, majd szabadidejüket közösen töltötték. A felperes főzött, mosott és takarított mindkét ingatlanban, a kerti munkákat közösen végezték. A mindennapi megélhetéshez szükséges bevásárlásokat közösen intézték.
Ezen kívül mindkét ingatlanon szárnyasokat tenyésztettek. A keltetés az S. ingatlanában folyt, majd a kikelt csibéket átszállították a felperes ingatlanába és ott tartották felhasználásukig. S. 2015-ben végrendelet nélkül elhunyt, a közjegyző a hagyatékát ideiglenes hatállyal, törvényes öröklés jogcímén S. testvérének (alperes) adta át.
Pertörténet és igény
A felperes annak megállapítását kérte, hogy a hagyatéki leltárban megjelölt ingóságok egy részének 1/2 tulajdonjogát élettársi közös vagyon jogcímén megszerezte. Keresetében arra hivatkozott, hogy S.-sel 1997. év végétől élettársi kapcsolatban éltek, és az együttélés ideje alatt közösen vásároltak vagyontárgyakat, továbbá S. ingatlanán közös beruházást végeztek.
Az elsőfokú bíróság szerint a felperes és S. között fennállt az élettársi kapcsolat. Álláspontja szerint, szemben az alperes állításával, a közös háztartásban élés törvényi feltétele is fennállt, mivel az együttélés során a felperes és S. igénybe vették mindkettőjük lakóingatlanát és ezekben nem külön háztartást vezettek, hanem közös gazdálkodásra kiterjedő életközösséget létesítettek. A felperes és S. olyan gazdasági közösségben éltek, amelyben szándékuk az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulatra nézve a közös tulajdonszerzést célozta.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. [685/A. §] szerinti élettársi kapcsolat kritériumai a közös lakásban való együttlakás, a közös háztartás fenntartása, a felek közötti érzelmi kapcsolat fennállása, együvé tartozásuknak a harmadik személyekkel szemben való vállalása, továbbá az, hogy legalább hallgatólagosan értsenek egyet abban, hogy a közös gazdálkodásuk eredményeként szerzett vagyon közös legyen. Mindezeket a másodfok is fennállónak tekintette.
Alperesi érvek: külön háztartásra hivatkozás
Az alperes szerint a felperes és S. között nem állt fenn élettársi kapcsolat, mindez csak szoros, „összejárós” kapcsolatnak minősíthető, ezért az eljárt bíróságok tágították az élettársi kapcsolat megállapításának feltételeit. Az élettársi kapcsolatnak fogalmi elemei közül álláspontja szerint nem teljesült a közös lakásban való együttélés. A felperes és S. kapcsolatuk alatt megtartották önállóságukat, nem adták fel saját lakásukat, partnerként nem jelentkeztek be. Mindketten maguk viselték az ingatlanok rezsijét.
A párkapcsolatban két külön háztartásban történő különlakás valósult meg, mivel életvitelszerűen nem költöztek össze, nem éltek egy lakásban és nem vezettek közös háztartást. Az alperes álláspontja szerint a közös háztartás vitele meghatározott lakáshoz kötődik, ezért akkor állapítható meg, ha az egyik fél beköltözik a másik ingatlanába, abban életvitelszerűen együtt élnek és közösen viselik a háztartás költségeit.
A felújítással kapcsolatban kiemelte, hogy S. a nagyobb kiadásokra vonatkozó gazdálkodása, megtakarítása teljesen elkülönült, ezeket saját vagyonából fedezte.
Kúriai megállapítások és jogértelmezés
A Kúria szerint a felek megfeleltek a régi Ptk. élettársakra vonatkozó kritériumainak: megvolt mind a közös háztartás, mind az érzelmi és gazdasági közösség is. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a kapcsolat jellegének megítélésénél jelentősége van az együttélés fenntartására vonatkozó szándéknak, harmadik személyek irányában az összetartozás mikénti megjelenésének, továbbá a házasságon kívüli partnerkapcsolat tartós jellegének.
A fogalmi elemek közül az érzelmi, bensőséges személyes kapcsolat magában foglalja az élettársak érzelmi, lelki közösségét, szellemi, kulturális és nemi kapcsolatát. A közös háztartás a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, háztartásvezetés) jelenti. Vagyonjogi szempontból az életközösség legfontosabb eleme a gazdasági kapcsolat, az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, akarategység, amelyben a felek egymást kölcsönösen támogatják, vagyoni ügyeiket közösen intézik, összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják.
A gazdálkodás közös jellegét a jövedelmek közös életvitelhez való felhasználásának, valamint a megtakarítások együttélést szolgáló célra való fordításának ténye határozza meg. A Kúria kiemelte, hogy a gazdasági kapcsolat lehet lazább vagy szorosabb, ennek nem feltétele, hogy az élettársak közös kasszán legyenek, jövedelmeikkel közösen rendelkezzenek.
Az alperesi érveléssel szemben, mely szerint a közös háztartásban együttélés kizárólag arra a helyzetre korlátozódik, amelyben a felek összeköltöznek, egy közös lakásban együtt élve vezetnek közös háztartást, a Kúria az élettársi kapcsolatok sokszínűségét hangsúlyozta. Meglátása szerint az egyes tartalmi elemek a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően is jelentkezhetnek.
A Kúria szerint a felek már érettebb korban léptek egymással élettársi kapcsolatba. Emiatt mindketten ragaszkodtak a saját ingatlanokhoz, továbbá az abban kialakított, számukra kényelmes és megszokott életkörülményeik fenntartásához. Ezért közös döntéssel azt a speciális életformát alakították ki, hogy a mindennapokban az ingatlanokat egy meghatározott rend szerint közösen használják. Mindkét ingatlant az együttélés, az együttlakás, a közös étkezés és pihenés színterének szolgálatába állítják, amelyhez szükségképpen hozzátartozott a mindkét ingatlanban megvalósuló közös háztartás vezetése, ennek keretében a két elkülönült élettérben folytatott közös életvitelhez igazodó bevásárlások bonyolítása, a beszerzett dolgok szükség szerinti elhelyezése.
Kiemelte azt is, hogy a közös gazdálkodás fennállása szempontjából nem releváns, hogy a felperes és S. is saját bankszámlával rendelkeztek, hiszen a mindennapi megélhetésüket biztosító költségeket közösen fedezték. A közös döntésen, akarategységen alapuló közös gazdasági tevékenység folytatása keretében együtt gondozták, művelték az ingatlanok kertjét. Az élettársi kapcsolat megállapítását nem zárja ki, ha a felek jövedelmük egy részét az arra vonatkozó saját tulajdonuk fenntartásának szándékával, a kizárólagos tulajdonszerzésük biztosításának célzatával egymástól elkülönülten kezelik.
Mivel az élettársak idősebb korban kerültek össze, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közös gazdálkodásuknak nyilvánvalóan nem lehetett célja közös gyermekek vállalása, közös ingatlan felépítése, stb.
Gyakorlati következtetések nyilatkozatokhoz és bizonyításhoz
A Kúria döntése rávilágít arra, hogy a nyilatkozat külön háztartásban élés igazolásához nem csak a tények mechanikus összevetése, hanem a kapcsolat tartóssága, a felek szándéka és a tényleges mindennapi együttélés gyakorlata számít. A közös háztartás létezése megállapítható akkor is, ha a felek megtartják saját ingatlanukat, de azokat közösen használják, közösen végzik a háztartási munkákat, közösen intézik a bevásárlást és a mindennapi megélhetés költségeit.
Így nyilatkozat készítésekor vagy igazolás gyűjtésekor érdemes hangsúlyozni a következőket: közös étkezések, közösen végzett háztartási feladatok, közös bevásárlás, közös kertgondozás, közös állattartás gyakorlata, az ingatlanok közös használatának rendje, a közös beruházások megvalósítása és a felek szándéka az összetartozás vállalására harmadik személyek felé. Ezek a tények erős bizonyítékot jelentenek arra, hogy különlakás esetén is közös háztartás vezetése történt.
Táblázat: Példák bizonyítékokra nyilatkozathoz
| Típus | Mire utal |
|---|---|
| Közös étkezések | Életvitelszerű közös élet, közös háztartás |
| Bevásárlás közösen | Közös gazdálkodás, közös költségviselés |
| Közös házimunka | Háztartásvezetés mindkét ingatlanban |
| Közös állattartás | Gazdasági együttműködés, közös célok |
| Kertgondozás, beruházás | Hosszú távú gazdasági együttműködés |
| Saját bankszámla megléte | Nem zárja ki a közös gazdálkodást |
Mit jelent ez a gyakorlatban az igazoláshoz készülő nyilatkozatban?
A nyilatkozatban érdemes részletesen rögzíteni a közös háztartás jellegét alátámasztó tényeket: mely napokon hol étkeztek együtt, hogyan oszlottak meg a háztartási feladatok, milyen rendszer szerint használták az ingatlanokat, kik és hogyan gondoskodtak a közös bevásárlásról, hogyan zajlott a közös állattartás és kertgondozás, valamint bármely közös beruházás vagy vagyontárgy-vásárlás részleteit. Emellett célszerű megadni a tanúk adatait, illetve csatolni közös számlákat, fényképeket és egyéb iratokat, amelyek alátámasztják a mindennapi együttélést és gazdálkodást.
Összegzés-szerű megfontolások (nem címként)
A Kúria gyakorlata alapján a közös háztartás fennállását nem kizárólag a közös lakásban való tényleges egybeköltözés határozza meg. A nyilatkozat külön háztartásban élés igazolásához tehát akkor is alaposan megfontolandó, hogy miként mutatják be a felek a közös élet gyakorlati elemeit és a közös gazdálkodás tényeit.
tags: #nyilatkozat #kulon #haztartasban #eles #igazolasahoz #illetek