Füzéri várhoz sikló építése

Igen nagy múltú vár épült újjá a Kárpátok lábánál. Noha az Árpád-kor egyik első kő erőssége a 17. századra elvesztette hadászati jelentőségét, már több, mint 100 éve igyekeztek újjáépíteni. A Rudolf Mihály DLA, Molnár Katalin és Lipták Zoltán építészek tervei szerint megvalósult füzéri Felsővár most ismét büszkén magaslik a vulkanikus hegytetőn. A Hely és történeteA füzéri várhegy és környéke ősidők óta lakott. Az új kőkor, a kora bronzkor, a vaskor kincsleletei mellett Árpád-kori telepnyomokat találtak a kutatók, s az Őr-hegyen földvár nyomokat.1 A hely korai életének hírnöke egy kelta ezüstpénz, amit Gál Viktor régész ásott ki az alsóvár feltárásakor.2

A vár az Eperjes-Tokaji hegység keleti részén elterülő Hegyköz medencéjében álló 500 m magas sziklacsúcsra épült. A község Trianon előtt a Füzéri járás székhelye, a járás pedig Abaúj vármegye legészakibb településcsoportja volt. Füzér ma a Sátoraljaújhelyi járáshoz, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. A vár vulkanikus hegyen fekszik. Az erőd szinte megközelíthetetlen, oda nem vezet kocsiút. Az alsóvárhoz a „nyeregből" induló szerpentinen lehet feljutni, ahonnan sziklába vágott lépcsőn át érünk a felsővár kapujáig. A sziklalépcső mellett valaha egy sziklába vájt felvonó (mint egy mai bobpálya) szolgált, ami csúszdáján a málha a várba érkezett.

A hegytető 40x70 méteres amorf formájú terület, melynek nyugati harmada négy méterrel mélyebben helyezkedik el a keletinél. Az udvart egy másfél méter vastag, bentről 4-6 m magas kőfallal övezték. Ez a fal kintről tekintélyesebb, hisz padkája a mélyebben fekvő sziklaszintet folytatja.A várfal építéséhez a helyszínen kitermelt kőanyagot (andezitet) és füzérkomlósi riolittufát használtak. Az északkeleten megmaradt eredeti várfalszakasz lenyomatai és az inventáriumok tanúsága szerint a várfalakon gyilokjáró futott körbe, melyről meg lehetett közelíteni az egykori nyilazó helyeket, fokokat, védőpártázatokat.

Az erőd északkeleti részén nyílt a várkapu. Délnyugati sarkában emelkedett a legkorábbi építmény, ami feltehetőleg kétszintes volt. A korai Árpád korban Füzér környéke Abaúj földvárához, az Abák uralmi területéhez tartozott, vára a legkorábbi magánföldesúri kővárak egyike volt, a 13. század elején épülhetett. A Kompolt nembeli Vak Andronicus a várat eladta a Jeruzsálemi előnevű Endre királynak (Árpád-házi II. Andrásnak), aki azért szerezte meg Füzért, hogy a szomszédos pataki erdőispánság királyi birtoktestét erősítse.4

IV. Béla Füzért leányának, Annának ajándékozta, azonban Anna öccse István, más birtokával együtt Füzért is elfoglalta. Amikor V. István néven trónra lépett, a várat Mihály és Demeter köznemeseknek ajándékozta, azoknak, akik apja ellen eredményesen védték a helyszínt. A hely a 13. század végén az Aba nemzetségbeli Amadé birtokába került, akinek javai a Rozgonyi csata után Károly Róbertre szálltak. Füzér 14. századi várnagyai a Drugethek voltak. A birtokot Zsigmond elzálogosította: előbb udvarmesterének, Ilsvai Lestáknak, majd (1389-ben) a főnemessé vált Perényi családnak adományozta. A Perényiek a 13. században váltak köznemesekké, előbb az Abák, majd a Drugethek szolgálatában álltak.

1429-ben János a vár birtokosa, ki jelentős politikai pályát futott be Zsigmondtól Mátyásig. Halála után István lett a családfő, aki 1471-ben részt vett a Vitéz János-féle összeesküvésben. A király seregei ezért bevették Perényi várait s elvették a család birtokait. Mátyás halála előtt visszaadta Füzért István fiának Imrének, aki újból felvirágoztatta a családot. Jagelló Ulászló első embere lett. A nádor cím elnyerésével családját hatalmas rangra emelte.

Imre 1508-ban koronáztatta a kiskorú II. Lajost, kinek sziléziai útja alatt az ország kormányzója volt. Később közreműködött a Jagelló-Habsburg házassági szerződés létrejöttében. 1517-ben - Siklósi előnévvel - német-római birodalmi herceggé avatták. A Jagelló-kor reneszánsz művészetének egyik mecénásává vált. A vár legértékesebb épülete, a késő gótikus várkápolna 1490-1508 között épült (bár az sem kizárt, hogy 1480-tól Mátyás király korában emeltetett).5

A kápolnát a várfal déli oldalán - a Zsigmond-kori első kápolna helyén - építették meg. Annak érdekében, hogy padozata a palotaszárny padlójával egy szintben legyen, egy 10 méter magas dongaboltozatos kétszintes pincére, mint talapzatra emelték. A kápolnabelső 5x8 méteres, magassága 8 méter. Kéttraktusos hálóboltozat fedte. A későgótikában, majd korai reneszánsz stílben a vár más részein is folytak építkezések. Átépítették, bővítették a férfi és női palotaszárnyakat. Ekkor épült az északkeleti várfalhoz tapadó kiszolgáló épületszárny is, ami a női palotaszárnyhoz tartozó reneszánsz kert és a keleti kaputorony közötti rész. Ez az épület háromosztatú. A kerthez keletről kapcsolódott a körerkélyes, magas, kétszintes Deák-ház. Ezt követte a nyomott belmagasságú konyha és sütőház, melyek felett szintén alacsony terek (raktárak és darabont katonák szálláshelyei) lehettek. A kaputorony felé az ún. Sáfár-ház szolgált tisztviselői lakhelyül, ami fölött a czejt-ház jelentette a fegyver- és lőszertárat.

Imre nádor halála után két fia Péter és Ferenc örökölték a várat. Péter túlélte a mohácsi csatát, öccse odaveszett. Perényi Péter koronaőr 1526-ban részt vett Székesfehérvárott Zápolya megkoronázásán. Ezután a koronázási jelvényeket Visegrád helyett füzéri várában helyezte el, félve az oszmánok gyors inváziójától. 1527 őszén átállt Ferdinánd oldalára, így az ő beavatására is Perényi vitte a Szent Koronát. A koronázást ugyanaz a Podmaniczky István nyitrai püspök végezte, aki egy évvel azelőtt Szapolyai János fejére tette a Koronát. A két király közti bizonytalankodás miatt Ferdinánd Bécsújhelyben bebörtönöztette Perényi Pétert, ahonnan 6 év után szabadult, majd 1548-ban meghalt. Fia, Gábor előbb János Zsigmond oldalára állt, később Ferdinánd felé húzott. Életének utolsó három évében tárnokmester, országbíró és titkos tanácsos lett Miksa udvarában. Ennek fejében szerződést kötött a királlyal, hogy magtalan halála esetén birtokai a kincstárra szállnak. Hasonló (kölcsönös örökösödési) szerződést már nagyapja, Imre nádor is kötött az ecsedi Báthoriakkal, s később ez bizonyult követhetőnek. Perényi Gábor töröktől szabadult testvérét, Ferencet - anyjával ellentétben - el nem ismerte. 1567-ben fiú utód nélkül hunyt el.

A 16. sz. első felében Füzér volt a Perényiek egyik legbiztonságosabb vára, melyet újabb és újabb védművekkel igyekeztek erősebbé tenni. A vár északkeleti részén álló kaputorony 1500 körül épült. Ekkor kétszintes torony volt, mely keleti oldalával kiugrott az Árpád-kori várfal síkjából. Rajta keresztül vezetett az út a várudvarba. Építésével egyidejűleg az addigi mély kapunyílást a várfalban befalazták, az börtönné vált. 1530-40 körül épült a kaputorony elé az ötszögű olaszbástya. A 8 méter magas erősséget négy oldalán ágyúlőrésekkel látták el. A kapubástya építését a keleti, lőréses várfal megerősítése és a nyugati sziklapad nagyméretű úgynevezett alsóbástyájának felépítése követte. Az építkezéseket Alessandro Vedani olasz és Jakab kassai pallér vezette. Perényi Gábort halálával Füzér a Báthori család tulajdonába került. A vár alatt egy udvarház és egy majorság épült. Pontos helyét nem ismerjük. Vagy a „Nyeregben" helyezkedett el vagy lejjebb a faluban, a vár déli oldalán.

1590-ben Báthori Istváné lett az uradalom. Fiú örökös híján 1603-ban birtokai húgára (Nádasdi Ferencné) Báthori Erzsébetre maradtak, kinek gyermekei 1614-ben örököltek. Füzér vára Nádasdi Pálé lett, később fia, Ferenc 1654-ben azt elzálogosította. A Nádasdiak nem jártak Füzéren. Az egymást váltó bérlők inkább az udvarházban laktak, így a vár lassan - az inventáriumok tanúsága szerint - sápadozni kezdett. Ekkor valami miatt mégis újabb emeletet húztak a keleti kapubástyára. Az északi várfalat köpenyezéssel és magasítással illették. Új védőpártázatot, lőréssort alakítottak ki. Az északi palotaszárnyat kelet felé egy keskeny gyilokjáróval bővítették a reneszánsz kerten át a Deák-házig. A vár a 17. század közepére elvesztette rezidenciális szerepét, katonai jelentőségét.

Nádasdi Ferencet - bérlőjével, Bónis Ferenc köznemessel együtt a Wesselényi összeesküvésben való részvétel miatt (1671-ben) - fő- és birtokvesztésre ítélték, így halálakor a füzéri uradalmat a kincstár megkaparintotta. Ebben a zavaros időben a község plébánosa Csepellény György pálos rendi szerzetes, helyettes tartományfőnök volt, aki szónoklataival emelkedett ki kora igehirdetői közül. Nemcsak a falusi templomban, de a várkápolnában is szolgált. Alighanem az okozta korai halálát, hogy hét környékbeli falut térített vissza a katolikus hitre. Kóborló végvári hajdúk 1674-ben rabláncra fűzték, Mezőkövesd felé hurcolták, megkezdődött 60 napos kínoztatása. Több csodatétel okán halála után elindult szentté avatási pere, mely többször elakadt a pálos rend feloszlatása, valamint a peranyag eltűnése miatt. Testét rendtársai 1689-ben újratemették. Nagy tiszteletben állt. Benkovics Ágoston nagyváradi püspök úgy végrendelkezett, hogy Csepellény mellé temessék. Dr. Nagybozóki József orvos szakértő 1974-ben azonosította a két csontvázat. Az alsó tetem alatti deszkán Páter Georgi Csepellény felirat volt látható.

A bécsi udvar döntése alapján 1676-ban a Kassáról küldött helyőrség betört a füzéri várba, felgyújtotta a tetőket, „elrontotta" az erősséget. A majd 30 metre mély kutat és a 18 méteres ciszternát a közeli ablakkeretezésekkel, az ámbitus darabjaival, a tető ereszével, a kút csörlőszerkezetével, s egyéb anyaggal töltötte.8 A romvár - élővíz híján - további pusztulásnak indult, majd „kőbánya" lett. Komáromi András 1886-ban közzétette a füzéri vár 1665-ös inventáriumának szövegét. Miskovszky Viktor 1890-ben adott rajzsorozatot a romokról. A Millenniumkor - Abaúj vármegye monográfiájában - megjelent a vár rövid történetének összefoglalása.9

Wittich Béla erdészeti segédtiszt kérésére a Műemlékek Országos Bizottsága 1910-ben kezdett foglalkozni a várral. Lux Kálmánt küldte Füzérre, aki rajzokat és fényképeket készített a romokról. Pettkó Béla 1911-ben közölte az 1620-as leltár teljes szövegét. 1928-ban - a Károlyi család megbízásából - Láczay Fritz Oszkár készített terveket, majd rajzai alapján a kápolnát részlegesen rekonstruálták. Később 1935-ben Lux Kálmán ‘36-ban fia Lux Géza készített tervet a kápolna és a kaputorony helyreállításához, melyek alapján szintén részleges felújítás történt. A Füzéri Vár első régészeti kutatását Ács István füzéri plébános, egri segédpüspök szorgalmazta. A feltárási munkát Feld István és Juan Cabello régész-történész páros végezte 1977-ben.11

Munkájukat az 1990-es években Simon Zoltán folytatta. Eredményeit 2000-ben12 majd 2005-ben is „Füzér, Vár kutatási dokumentáció" című munkájában foglalta össze, ami népszerűsítő kiadványban is megjelent.13 Simon a „A Füzéri Vár 17. sz. állapota az inventáriumok tükrében" címmel 2006-ban újabb adalékokat közölt, és kutatásainak írásos anyagát rajzi melléklettel egészítette ki.14 Szekér Györggyel együtt kutatta a várkápolnát, s annak boltozati rendjét.15Oltai Péter építész tervező engedélyezési és kiviteli tervet készített 2004-06 között a Felsővár több részére, 2009-ben az alsóbástyára, az alsóvár felvonóhidas kőkeretének rekonstrukciójára, a Füzéri Alsóvár helyreállítására.16

Tervei alapján megvalósult a kápolna, a keleti kaputorony, a sütőház és a konyha részleges rekonstrukciója. Kovács István 2005-ben a palotaszárny nyíláskeretezéseinek helyreállításához készített kőrestaurátori szakvéleményt. Osgyányi Vilmos 2006-ban kőrestaurátori tervet dokumentált a Várkápolnáról. Lukács Zsófia 2005-ben kiállítási programtervet, 2007-ben belsőépítészeti tervet készített a konyhához és sütőházhoz. Vasáros Zsolttal együtt kiállítási és turisztikai attrakciós látogatói programtervet állítottak össze 2009-ben. Skardelli György 2012-ben - Oltai Péter nyomdokain - építési engedélyezési majd kiviteli tervet készített az Alsóvár helyreállítására. Irodám - a Hadas Építész Kft. - 2012-ben felmérési tervet, tanulmánytervet és építési engedélyezési tervet készített a Felsővár rekonstrukciójára.

Azért mertünk jelentkezni a vonatkozó tervezői ajánlattételi eljárásra, mert korábban asztalra kerültek különböző tanulmánytervek, ahol a történelmi Avas, Diósgyőr és Sárospatak magterületeinek képzelt múltját kutathattuk, jövőjének fejlesztésére rajzokat, terveket generáltunk még korábban módom volt részt venni egy Szentföldi régész-építész tanulmányúton172007 novemberében egy Castrum Bene egyesületi rendezvényen Visegrádon módom volt megnézni Oltai Péter Füzér Fellegvára rekonstrukciós javaslatának vetített képes előadását, s mert az elutasító műemlékes reakciók nem tetszettek182010-ben ICOMOS-díjat kaptunkKiviteli tervet dokumentáltunk 2013-ban az alsóbástya, a palotaszárny és kápolna épületegyüttesére.

A Honvéd Koronaőrség tisztelgése az Alsóvárra vezető lépcsőkön. A rekonstrukció kivitelezésének története2013-ban elindult az Alsóvár - 2014-ben a Felsővár rekonstrukciós kivitelezési munkája. Az Alsóvár rekonstrukcióját - turisztikai kisprojektként - az egri illetőségű Geoteam Kft., a Felsővár újjáépítését - turisztikai nagyattrakciós program keretében - a budapesti Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte. Az ünnepélyes átadás ez évben a pünkösdi várakozás idejében volt. A felsővári kút-ciszterna és környéke rekonstrukcióját - a fenntartó MNV Zrt. megbízásából - a Cserkút Generál Kft. eddig csak elkezdte. Megvalósult és tüzivíz tározó funkciót kapott a középkori eredetű két vízellátó berendezés mélyének rekonstrukciója, azonban a két felépítmény és az alsóudvar burkolatának kialakítása még várat magára.

Az Alsóvár rekonstrukciója - turisztikai kisprojektként - az egri Geoteam Kft. kivitelezte, a Felsővár rekonstrukciója pedig a budapesti Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésében valósult meg. A fellegvár részleges rekonstrukciójának eredménye: Az első engedélyezési terv melléklete volt egy európai támogatást kérő pályázatnak. A bíráló az igényelt összeg felére tudott anyagiakat javasolni, így támogatási szerződés, kiviteli terv és építés csak a fent már megjelölt fél várrészre vonatkozhatott. A vár palotaszárnyának 3 szintje: pince (mélyföldszint), vezérszint és tetőtér.

A pincében és a vezérszinten részben az inventáriumok szerinti, részben új múzeumi funkciókat alakítottak ki. A padlás teljesen modern szerkesztésű térsor, szintén kiállító terem. A gerendáspince-söröspince-öreg alsó pince vonulatában helyezték el a kőtár múzeumi és tanulmányi raktáranyagát. A múzeumi kőtár kronologikus rendben mutatja be az első kápolna megtalált kőmaradványait, nyíláskeretezéseket, a reneszánsz kert szökőkút rekonstrukcióját és néhány kései feliratos és faragott követ. A kápolna alatti kétszintes pincében látszik a zug pénzverde és a „szalonnás pince" egyéb - inventáriumok szerinti - berendezése. A malompince, boros illetve vizes pince hármasa néprajzi berendezései mellett várja még a vetítőterem funkciót.

Az ebédlőterem alatti pincéről nem volt a leltárokban adat, ugyanakkor a morfológia lehetővé tette a kazánház és eg... A Sikló eredeti kocsijai az 1930-as években. A II. világháborúban, 1944-ben a Sikló több bombatalálatot kapott. A háború utáni helyreállítások egyik mostohagyereke a budai Vár volt, az új rezsim az előző hatalom jelképét látta benne. Lakossága is lecsökkent, a palota felújítása is húzódott, ezért a Siklót a közlekedés szempontjából nem tartották fontosnak. Elképzelések ettől függetlenül voltak a Sikló pótlására, 1949-ben az is felmerült, hogy mozgólépcsővel kellene helyettesíteni. Aztán 1985-ben kezdődött meg az új Sikló építése, és 1986-ban végül megindult a felső állomásról a járat. A Sikló felső állomása a Szent György téren kapott helyet, az átépítés során a pavilon alagsorában helyezték el a meghajtó villanymotort. A Sikló speciális biztonsági berendezéseket kapott, például a két kocsit összekötő, közel 100 méter hosszú drótkötelet a napi hőingásnak megfelelően lehet szabályozni. Az új Sikló építése 1985-ben kezdődött. A munka során a régészeti feltárás során számos értékes leletre bukkantak. A régi Siklónál lent helyezték el a gőzgépet, az újnál a felső állomás alagsorában kapott helyet a meghajtó villanymotor. A város védelmében a befejezésre és használatba vételre 1986. június 5-én került sor, és az első vasárnap mindenki ingyen használhatta. A Sikló mai jelentősége széles körben nem csak közlekedési eszköz, hanem történeti és turisztikai érték Budapest szempontjából.

Az új Sikló 50 másodperces utat biztosított, majd 1988-ban lelassították az utazóközönség kényelme érdekében. A Sikló tömegközlekedési jelentősége minimális, de turisztikai és várostörténeti szempontból fontos eleme Budapestnek, nélküle szegényebb lenne a város.

tags: #fuzeri #varhoz #siklo #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Zöldfelületi tanúsítás az Országbíró lakótelepen
• Ingatlan bejelentése Dunakeszin
• Tanulmányozva: Erkel Színház Nonprofit Kft. és a helyi adószám összefüggései Kecskemét közelében
• Társasház német Linguee: jogi keretek és fordítások - Magyar összefoglaló
• Varga Anita Kiskunhalas Foldhivatal: Kisvárosi Határőrség és Dráma a képernyőn - háttér és elemzés