Dunakeszi Ingatlantulajdon Bejelentési Információk

A helyi védelem kiterjedhet épületekre, építményekre, épületegyüttesekre, műtárgyakra, növényzetre, valamint településszerkezetre, településképre és településkarakterre. Ezek a védett értékek az Önkormányzat által kerülnek nyilvántartásba vételre, megőrzésük és fenntartásuk céljából.

A Helyi Védelem Típusai és Lényege

A helyi védelem két fő típusát különböztetjük meg: helyi területi védelem (HT) és helyi egyedi védelem (HE). A helyi területi védelem hatálya kiterjedhet a településszerkezetre, telekszerkezetre, beépítési módra, építési vonalra, valamint épületegyüttesekre, kultúrtájakra, melyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, és meghatározó városszerkezeti, városképi szereppel bírnak. A helyi egyedi védelem pedig az épületekre, építményekre, műtárgyakra és növényzetre terjed ki, melyek építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, vagy fajtájuk, koruk, helyzetük, látványuk vagy valamilyen eseményhez kötődésük miatt érdemelnek védelmet.

A rendelet alkalmazásában a következő fogalmakat használjuk:

Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze - ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a 4. és 5. pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

A helyi védelem alá helyezés hivatalból, vagy bármely Dunakeszi székhelyű szervezet, illetve dunakeszi lakos írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor. A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni, a főépítész és - amennyiben szükséges - műemlékvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

Az Önkormányzat a védelemre javasolt, a rendelet hatálya alá nem tartozó értéket legfeljebb egyéves, határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti. Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló döntés meghozatalakor.

A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat segítségét.

Építési Munkák és Bejelentési Követelmények

A védett értéket érintő, engedélyezéshez kötött építési munkák iránti kérelemhez benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a hatályos jogszabályokban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

építmény-épületegyüttes esetén: az eredeti állapot dokumentációját (amennyiben rendelkezésre áll), részletes felmérési tervdokumentációt, az alkalmazandó anyagok és építési technológia részletes műszaki leírását, az építmény és környezetének fénykép-dokumentációját, valamint a tervezett építési munka eredményeként megvalósuló építmény látvány-színtervét.
védett kertet, parkot érintő munkák esetén: tervezői jogosultsággal rendelkező okl. tájépítészmérnök által készített kertépítészeti tervdokumentációt, a kert jelenlegi állapotának felmérési tervét és a tervezett állapot tervét, melyet a főkertészhez véleményezésre kell benyújtani, valamint a meglévő és tervezett növények jegyzékét.

A főépítész törzskönyvet vezet a védett értékekről. A védelem alatt álló építményt vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni, melynek méretét és tartalmát a rendelet határozza meg.

Dunakeszi város közigazgatási területe teljes egészében településképi szempontból meghatározó területnek minősül. A Területen folyó építésekkel szembeni településképi követelményeket a jelen rendelet határozza meg.

A helyi védelem alatt álló építmény részleges bontása csak akkor engedélyezhető, ha az egyes részeinek, vagy szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges és indokolt, és ha az épület műemléki jellege nem sérül.

Lakó- és vegyes területeken az építési övezetekben a fő rendeltetésű épület elsősorban magastetős kialakítású kell, hogy legyen, tetőgerincének irányát és az utcafronti tetőfelület lejtésének szögét az érintett utcaszakaszon jellemző állapothoz kell igazítani. Csatlakozó homlokzatok esetén a tetőfelület lejtését a szomszédos épületekhez kell igazítani. A kortárs építészet terjedése és építészeti hangsúly érdekében a lapostetős lakóépület kialakítására szakmai konzultáció eredményétől függően lehetőség van, az arculati kézikönyvben meghatározott területeken. A zöldtetők és zöldfalak létesítése javasolt a városi felületek felmelegedésének csökkentése és a lakóépületek hőháztartásának javítása céljából.

A tetőfedés színei kizárólag az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél rikító színek nem alkalmazhatók. Fő rendeltetésű épület tetőhéjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható, kivéve az épülethez kapcsolódó télikert, terasz héjalása, ahol az átlátszó műanyag fedés is engedélyezhető. Tetőfedésre kizárólag kiselemes megjelenésű fedés alkalmazható, ettől eltérni csak építészeti hangsúly érdekében lehet.

Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra utólagosan szerelt kémény/füstcsatorna nem építhető. Közterületről, közhasználatú területről látható kiegészítő rendeltetésű épület tetőkialakítása a fő rendeltetésű épületével összhangban alakítandó ki. A kiegészítő rendeltetésű épület gerincmagassága a fő rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg. A tetőhéjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez fedés nem alkalmazható.

Közterületről, közhasználatú területről látható kiegészítő rendeltetésű épület építésénél ezen homlokzatokon nem alkalmazható: hullámpala, hullámlemez. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet.

Többlakásos épület esetén a közterületről, közhasználatú területről látható épületrészeken törekedni kell az egyes lakások esetében azonos anyag és szín használatra, az ettől való eltérés építészeti hangsúly érdekében fogadható el. Közterületről látható helyen elhelyezendő lábakon álló fedett szgk. beálló lakó-, vegyes-, és üdülő területeken fa szerkezettel kell megvalósítani.

Lakó, településközponti és gazdasági területen konténer jellegű építmények elhelyezése elsősorban határozott időre lehetséges, amit a településképi bejelentés, vagy vélemény keretében pontosan meg kell határozni. Amennyiben egy ingatlanon 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény található, az adott ingatlanon méretben és megjelenésében azonos fa burkolatú önálló (különálló) árusító épületek helyezhetők el.

Az előkert kialakult, nem keríthető be, közterület jellegű használata a kiszolgáló úttal, annak burkolatával, kertépészeti kialakításával összhangban biztosítandó. Új épület, épületbővítmény nem építhető, csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében (pl. épületek közötti árkád visszaállítása). Önálló garázs elhelyezése nem megengedett.

Ingatlan Tulajdonjogának Változása és Adózási Kötelezettségek

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az oldalon található bevallást és nyilatkozatokat csak postai úton küldheti be, vagy leadhatja személyesen az ügyfélszolgálatunkon. Elektronikus ügyintézésnek csak az Önkormányzati Hivatali Portál felületen benyújtott űrlap, illetve az E-papír szolgáltatás számít.

Abban az esetben, ha nem történik bejelentés az ingatlan tulajdonjogának változásáról, az adóiroda mindaddig a nyilvántartásban szereplő adózót keresi meg az adó kivetésével. Minden félnek be kell jelenteni a változást, legyen az vevő, vagy eladó.

Ingatlan vásárlása esetén az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül önként kell bejelenteni a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán vagy a www.dunakeszi.eado.hu oldalon építményadó bevallás nyomtatványon. Mivel nem értesülünk a szerzésről, ezért nem tudunk értesítést küldeni.

Ha a gyermek tárgyévben megszületik, következő év január 01-től lép érvénybe a kedvezmény. Ugyanez vonatkozik a nyugdíjasokra is. Ha a gyermek tárgyévben betölti a 20. életévét, a kedvezmény szintén a következő év január 01-től érvényes.

A Bejelentési Eljárás Menete

Az eljárás célja, hogy Dunakeszi Város területére készülő, az épített környezet alakítását és védelmét érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségét és magas színvonalát elősegítse, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket érvényre juttassa.

Építménnyel kapcsolatos építés, beavatkozás megkezdése előtt a településkép védelméről szóló 27/2017 (XII.15.) Önkormányzati rendelet 46. §-a szerinti településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (együttesen: kérelmező) kezdeményezheti. A kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani, vagy postai úton, e-papíron továbbítani.

A bejelentő a döntést postai úton kapja meg, egy példány záradékolt tervdokumentációval. Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a kérelmezett tevékenységet a döntés véglegessé válását követően kezdhető meg. A 27/2017 (XII.15.) Önkormányzati rendelet intézkedik azokra az esetekre is, amikor a polgármesteri döntést megszegik, vagy a bejelentést elmulasztják.

🗳️ Megmozdul az ország! Rekordrészvétel várható a választáson

A vonatkozó jogszabályok és rendeletek:

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény.
A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet.
A településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 15.) Önk. rendelet.
Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2018. rendelet.
A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. rendelet.