Gépjárműadó és kapcsolódó adózási, forgalomba helyezési szabályok áttekintése

A cikk célja a gépjárműadóval, a forgalomba helyezés szabályaival és a járművek adózási lehetőségeivel kapcsolatos legfontosabb szabályok rendszerezett ismertetése. Az alábbiakban összegyűjtöttük a releváns jogszabályi rendelkezéseket, az adóalanyiság feltételeit, a forgalomba helyezés definícióit, az egyedi adó-megállapításra vonatkozó eljárást, valamint a különböző mentességi és visszaigénylési szabályokat.

Alapfogalmak és a forgalomba helyezés jelentése

2. § E törvény alkalmazásában forgalomba helyezés: a gépjármű a) belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, b) átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, d) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott adómentesség megszűnése.

Az átalakítás definíciója szerint átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül.

Motorkerékpár: a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege, valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg.

Import és Közösségen belüli beszerzés: import az a behozatal, amikor a gépjármű az Európai Közösség területén kívülről belföldre kerül, míg Közösségen belüli beszerzés új gépjármű másik tagállamból történő behozatala, ahol az áfa megfizetése az áfa-törvény 154. § (2) bekezdése alapján történik.

Adóalanyiság, adófizetési kötelezettség és közös tulajdon

Az adóalany: az adó különös szabályai szerint meghatározott gépjármű esetében az adóalany az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany. (5) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak.

Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye Közösség területén kívül van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy az Air.-ben meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni.

Adófizetés időpontja és módja

Az adófizetési kötelezettség keletkezik a forgalomba helyezés időpontjában. Az adót - a vámhatósághoz történt bejelentést követően - a forgalomba helyezést megelőző értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya. Az így megfizetett adó nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az import áfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti.

Az adó megállapítása: mellékletek és a kora szerinti szabályok

A vámhatóság az adót a gépjárművek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg. Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részének figyelembevételével kell megállapítani, az adóalany választása szerint indítványozhatja az adó különös szabályok szerinti megállapítását (egyedi adó-megállapítás).

2025. évet követően az adótétel megállapítása során a melléklet I. részének nyitó szövegrészében szereplő forintérték valorizálása a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index változásával történik.

Az adó különös szabályok szerinti (egyedi) megállapítása

Az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló indítvány írásban, a nyilatkozattal egyidejűleg, de legkésőbb a nyilatkozat előterjesztésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vámhatóságnak. Az indítvány benyújtásával egyidejűleg az adóalanynak meg kell előlegeznie az egyedi adó-megállapítás díját.

Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a melléklet II. részében a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése.

Ha az indítvány a műszaki, technikai ismérveket vagy a referencia gépjárműre való hivatkozást tartalmazza, a vámhatóság megkeresi a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A szakhatóság a megkereséstől számított 15 napon belüli időpontra a gépjármű szemléjét elrendeli, és az adóalanyt és a vámhatóságot a szemle helyéről és időpontjáról értesíti.

A vámhatóság az indítványban foglaltak, a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló összehasonlító értékadatok alapján becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét (egyedi mérték). A vámhatóság a becslés során nem állapíthat meg a melléklet II. részében meghatározott korlátot meghaladó csökkenést.

Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának, ha az indítvány nem tartalmazza a megkövetelt dokumentumokat, vagy ha az indítvány benyújtásakor a gépjármű kora elérte vagy meghaladta a mellékletben meghatározott korhatárt.

Jogorvoslat és díjak

A vámhatóság adót megállapító határozata ellen a gépjármű tényleges értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyására hivatkozással az az adóalany élhet jogorvoslati kérelemmel, aki az elsőfokú adóigazgatási eljárásban indítványozta az adó különös szabályok szerinti megállapítását.

A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját az állam viseli, és a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik, ha az adó megállapítása a) a törvény szerinti feltételek szerint történik. Ha az egyedi adó-megállapítási díj megelőlegezésére sor került, de az adó különös szabályok szerinti megállapítása nem megalapozott, a díj visszatérítésére nem kerül sor az előírt módon.

Mentességek és visszaigénylés

Az adót nem kell megfizetni például a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája által használt CD betűjelű különleges rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén. Szintén mentes a forgalomba helyezéshez kapcsolódó adó alól bizonyos ideiglenes rendszámokkal történő forgalomba helyezések körében meghatározott esetekben.

A forgalomba helyezés előtt megfizetett adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha például a gépjárművet - forgalomba helyezés nélkül - végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik; ha a forgalomba helyezés előtt a gépjármű műszaki állapota miatt igazoltan alkalmatlanná vált; vagy ha megsemmisülése vagy eltulajdonítása miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült.

Gépjárművek környezetvédelmi osztálya és adótétel

A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet mellékletében meghatározott szabályok szerint történik. A gépjármű e törvény szerinti kategória- és környezetvédelmi osztályba sorolását a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a műszaki adatlapon rögzíti.

Az adó összegét a vámhatóság a forgalomba helyezéstől számított időtartam figyelembevételével határozza meg; a melléklet I. és II. részei tartalmazzák az adótételek és csökkentések részleteit, valamint az adótétel szorzószámait a környezetvédelmi osztályok szerint.

Adózás egyéni vállalkozók és magánszemélyek esetén

Adózni kell utána, ha a tevékenységből jövedelem származott: akár magánszemélyről, akár társas vállalkozásról van szó. Adószámos (nem egyéni vállalkozóként önálló tevékenységet folytató) magánszemélyként az Szja tv. keretei között: tételes költségelszámolás alkalmazásával (Szja tv. 3. számú mellékletében részletezettek szerint) vagy a bevétel 10 százalékát költségnek tekintve.

Egyéni vállalkozóként is tételes költségelszámolás (vállalkozói személyi jövedelemadózás, figyelembe véve az Szja tv. 11. számú mellékletében előírtakat is) vagy az átalányadózás választásával. Amennyiben főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységet, és csak olyan személyeknek nyújtja a szolgáltatást, akik/amelyek nem minősülnek kifizetőnek, akkor a KATA szabályait is alkalmazhatja. Az adó összege havi 50 ezer forint, de magában foglalja a szociális hozzájárulási adót is.

Ha szükség van arra, hogy „számlaképes legyen” - akkor az adószámos magánszemély státusz megfelelő.

Bérelt járművekkel végzett áruszállítás és saját számlás fuvarozás

A bérelt járművel belföldi vagy nemzetközi forgalomban közúti közlekedési szolgáltatásként árufuvarozást, illetve saját számlás áruszállítást végző természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra speciális rendeleti feltételek vonatkoznak. Saját számlás áruszállítás a járművel közúton végzett áruszállítás, ha a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdonában áll vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette, a jármű a vállalkozás tulajdonában van, vagy a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja vagy munkaviszonyban álló személy vezeti.

A bérelt jármű: minden olyan jármű, amelyet a bérlő a bérbeadóval kötött szerződés alapján térítés ellenében, meghatározott időtartamra kizárólag árufuvarozás vagy saját számlás áruszállítás céljára használ. A bérelt járművel árufuvarozást és saját számlás áruszállítást kizárólag a járművet bérlő vállalkozás folytathat, és a bérelt járművet csak az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a velük jogviszonyban álló személy vezetheti.

A bérelt járművel végzett tevékenység során a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania a bérleti szerződést vagy annak hitelesített kivonatát, valamint, ha a járművet nem a bérlő vezeti, a járművezető foglalkoztatására vonatkozó dokumentumokat.

Önkormányzati és költségvetési szervek speciális kérdései

Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? Figyelemmel kell lenni az Áht. előírásaira és az egyéb, államháztartási szabályokra. Például, ha egy intézményt bejegyeznek a forgalmi engedélybe üzembentartóként, akkor a bérlő fizeti a kötelező felelősségbiztosítást. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében külön szabályok és helyi döntések alkalmazandók.

Gyakorlati példa: Egy önkormányzat (áfaalany) személyszállításról szóló számlát kapott szintén áfaalanytól; a hivatal egyik gépjárműve totálkáros lett, majd javításra került, így nem került értékesítésre vagy selejtezésre. Az ilyen ügyeknél a forgalomba helyezés, a biztosítás és az adózási következmények részletes adminisztrációt igényelnek.

Fontos hivatkozások és eljárási szabályok

• A gépjárműadó és a forgalomba helyezés szabályai a Gjt. (1991. évi LXXXII. törvény) rendelkezésein alapulnak.
• Az adóigazgatási eljárásra, az adó megállapítására és a jogorvoslatra az Air. és az Art. szabályai is kiterjednek az e törvényben nem szabályozott kérdésekben.
• A környezetvédelmi osztályba sorolás forrása a közúti járművek műszaki feltételeiről szóló rendelet melléklete.

Táblázat: Kulcsfogalmak és alapvető jogi hivatkozások

A fentebb, dióhéjban összefoglalt szabályok kiindulási pontként szolgálnak a gépjárművek forgalomba helyezésével és adózásával kapcsolatos konkrét ügyek vizsgálatakor. A részletes eljárási kérdések, mentességek és az egyedi megítélések esetén mindig érdemes a vonatkozó törvényi szövegeket és a vámhatóság iránymutatásait figyelembe venni, illetve szükség esetén szakértői jogi vagy adótanácsadói segítséget igénybe venni.

tags: #gepjarmu #berbeadas #torvenyi

Népszerű bejegyzések:

• Mediterrán passzív ház L- alakban: a tervek és a megvalósítás részletei
• Hogyan optimalizáljuk a helyet a berendezési alaprajz segítségével?
• A szocializmus alatti kényszerítés és kisebbségi kérdések összefüggései
• Perényi utca 9. kerület albérlet tippek
• A zálogjogosultak szerepe a végrehajtási jog bejegyzésénél ingatlanokra vonatkozóan