Göd kataszteri térkép: előkerülés, tartalom és kutatási lehetőségek
Az Országos Levéltár S 79 állagába tartozó kataszteri iratok és térképek fontos forrásai a 19-20. századi földtörténetnek és helytörténetnek. A gödi kataszteri térképszelvények előkerülése különös jelentőségű volt, mert részben kitölti a Mapire és más gyűjtemények által korábban hagyott hiányt Vác és Dunakeszi között.
A kataszteri iratok keletkezése és célja
Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó kataszter létesítését, ez azt jelentette, hogy a felmérés alapján kimunkálandó adóalapot nagy időtartamra állandónak tervezték. Azonban ez nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én „földadó-ideiglen” készítését rendelték el, vagyis ideiglenes földadót vezettek be. Az állandó kataszter részletes, telkenkénti felmérése 1856-ban kezdődött (előmunkálatai 1853-ban), 1916-ig az ország közel 80%-át térképezték fel.
A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép. Az 1850-ben indult ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, az egyes telkek méretét bevallás alapján állapították meg. 1856-ban kezdődött a részletes, telkenként történő felmérés, amely az ország nagy méretarányú (1:2880) térképezését jelenti.
Kik készítették az iratokat és hogyan szervezték a felmérést?
A kataszter ügyeit a Pénzügyminisztérium alá rendelt szervek intézték. Az ideiglenes földadó megállapítása kezdetben a kerületi és tartományi adóbizottmányok feladata volt, amelyet 1858, illetve 1856 folyamán átvettek a pénzügyigazgatási osztályok, illetve pénzügyigazgatóságok. A felmérést végző műszaki személyzetet az adóbizottmányokhoz, illetve a pénzügyigazgatóságokhoz rendelték.
Az Állandó kataszter szervezete 1854-1865 között a kerületi pénzügyigazgatósági osztályok, 1866 folyamán az országos pénzügyigazgatóság, 1867-től a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. 1894-től Országos kataszteri felmérésre változott a megnevezése. A felmérés hatalmas vállalkozás volt, melyhez kezdetben a Habsburg Birodalomból vezényelték át a már nagy tapasztalattal rendelkező osztrák, cseh és galíciai földmérőket és felmérési felügyelőket, hisz a birodalomban már a 19. század elején elkezdődtek a kataszteri munkálatok.
A felmérésnél alkalmazott műszaki személyzet munkáját segítették a községi választmány, az adóhivatalok és a közigazgatási alkalmazottak, egyes iratokon ezért találhatók helyi lakosok vagy más hivatali tisztviselők. A kiegyezést követően megnövekedett a magyarországi mérnökök száma. 1869-ben pl. 375 személyt alkalmaztak a kataszteri felmérés szervezetében.
A kataszteri irattípusok és térképek
A kataszteri felmérés eredményeképpen többféle térkép és irat keletkezett, a két legfontosabb végtermék a kataszteri térkép és a kataszteri telekkönyv. Az adatbázisban az ideiglenes és az állandó földadó megállapítását szolgáló műszaki felmérések során létrejött iratok: telekkönyvek, házszámjegyzékek, tulajdonosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke, határleírások, felvételi előrajzok stb. találhatók.
A felmérés során többféle nagy méretarányú (1:2880, 1:1440, 1:720) térképet rajzoltak: felvételi előrajzot, birtokvázlatot és a kataszteri térképet. Felvételi előrajzok találhatók ebben az adatbázisban, birtokvázlatok és kataszteri térképek az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben (pl. megyei levéltárak, Lechner Tudásközpont).
A felvételi előrajzon ugyanakkor nem találhatók helyrajzi számok, a telkek területében a birtokos nevét és házszámát tüntették fel. A kéziratos kataszteri térkép másolataként keletkezett a birtokvázlat, amely tartalmazza a helyrajzi számot, a birtokos nevét és házszámát is. A kéziratos kataszteri térképet nyomtatott formában megjelentették, a kéziratos térképtől eltérően a nyomtatott példányok nem színesek.
Mi található a kataszteri telekkönyvben?
A kataszteri telekkönyv a földadó megállapítása céljából végzett kataszteri felmérés során, 1850 és 1918 között keletkezett telekkönyv. Két fajtája van: az ideiglenes földadóhoz és az állandó földadóhoz (állandó kataszterhez) kapcsolódó telekkönyv. 1850-től az ideiglenes földadó meghatározásához dűlőnként mérték fel a településeket, térképet rajzoltak, telekkönyveket állítottak össze.
A telekkönyvek korabeli megnevezése: Vallomány- vagy telekkönyv (Fassions- oder Lagerbuch), ami arra utal, hogy a telkek nagyságát a telekkönyvben a tulajdonos bevallása alapján rögzítették. A részletes, telkenkénti felmérés során szerkesztett telekkönyvekben a mérnökök pontos mérések alapján adták meg a telkek nagyságát. A telekkönyvek korabeli megnevezése: birtokrészleti jegyzőkönyv (Parzellen-Protokoll), majd 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent.
Az ingatlanok (pl. helyrajzi szám, művelési ág, terület) és a tulajdonosok (pl. név, lakhely, házszám) adatait tartalmazza. Az ingatlanok földrajzi helyét a térképeken rögzítették. A különféle jegyzékek és a felvételi előrajzok a telekkönyvek használatát, értelmezését segítik.
A gödi kataszteri szelvények előkerülése és jelentősége
Jó hírről számolhatunk be, egy gödi helytörténész, volt önkormányzati képviselő Bátorfi József hagyatékából előkerült majdhogynem az egész gödi sorozat. Ráadásul olyasvalaki kezébe kerültek, akik egyből tudták ez mekkora kincs és azt is, hogy ilyen esetben kit kell azonnal értesíteni. Elsősorban nem a Dunai Szigetek blogot, hanem az Arcanumot, a Mapire egyik résztvevő intézményét, Magyarország legnagyobb folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisát, ahol majd szkennelik és georeferálják a megtalált anyagot, és kitöltik a tátongó űrt Vác és Dunakeszi között. Aztán másodsorban a Dunai Szigetek blogot, így közvetlenül a szkennelés előtt sikerült egy pillantást vetni az előkerült kataszteri térképlapokra.
Sajnos az előkerült anyag nem tölti ki teljesen a fekete lyukat; Sződliget nem került elő, és Alsógödnek is lemaradt a nyugati része, beleértve a Gödi-sziget északi csúcsát az egykori szeszgyárral, valamint az 1889-ben Szigetmonostorhoz csatolt Fegyveresi-szigetet. Az előkerült térképlapokat vélhetően még az idén szkennelik és georeferálják.
Ez a dátum annyiban érdekes, hogy ekkoriban hiába keresnénk Alsó-, Felső-, vagy Kisgödöt a térképen, csak Sződöt találnánk rajta. Talán ezért fordulhat elő, hogy az eredeti borítókon még Sződ szerepel, mielőtt ez a település elszenvedte a maga "Trianonját" és 1915-tel kezdődően községek sora vált ki belőle, miközben vitték magukkal Sződ egy jelentős részét is.
A gödi birtokviszonyok és helytörténeti adatok
Miközben Alsógödön jobbára ez a két név olvasható a legtöbb birtokon (felbukkan még gróf Szapáry Vera neve is, aki Nemeskéri-Kiss Pál felesége volt), addig a már felparcellázott Felsőgödön ott szerepel az összes tulajdonos neve, jól olvasható gyöngybetűkkel. Ez egy felbecsülhetetlenül fontos forrása lehet a helytörténeti kutatásoknak, összevetve a már ismert tulajdonosokkal, villákkal, valamint temetői sírokkal.
Arany László birtokának határa délen Dunakesziig ért, keleten a vasúti töltés, északon pedig a Mihácsi György utca volt a Gödi csárdától közvetlenül délre. Északról és keletről egyaránt a helyi földbirtokos Nemeskéri Kiss Miklós földjei határolták. A felvételezés időpontjában Arany László birtokán belül is volt egy kisebb birtoktest: a Dewitz Ottó birtokában lévő majdani Huzella-birtok, később ELTE Biológiai Állomás, Dunakutató Intézet és manapság ELTE Füvészkert. És Arany Lászlóé volt a Gödi-sziget is, amely ekkoriban még jóval kisebb kiterjedésű, valódi szigete volt a Dunának.
Ugyanis az egykori dunaparti üdülőtelep folyamatosan terjeszkedett és ezek a parcellázások, birtokviszonyokban bekövetkezett változások mind felkerültek rá, de különös módon nem minden. A gödi kataszteri térképeket vélhetően folyamatosan használták a Tanácsházán. Eleinte stílusosan finoman szerkesztett piros tollvonásokkal vitték fel a módosításokat, később vastag színes ceruzákkal. Ezáltal a feltöltés után valószínűleg Göd lesz az egyik legjobban "kidekorált" település a mapire.hu kataszteri térképei között.
Hol találhatók ezek az anyagok és hogyan digitalizálták őket?
Számos magyarországi közgyűjteményben találhatók kataszteri dokumentumok, azonban ezek többnyire a mai Magyarország területére vonatkoznak. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis a két világháború között át kellett adni az utódállamoknak a területüket ábrázoló kataszteri anyagot. A megyei levéltárakba, illetve Budapest Főváros Levéltárába kerültek a helyi földmérési felügyelőségekben, pénzügyigazgatóságokban, földhivatalokban stb. Ez azt jelenti, hogy egyik gyűjtemény sem teljes. Ahhoz, hogy egy település kataszteri anyagát összegyűjtsük, több helyen kell kutatást végezni.
Az Országos Levéltár gyűjteménye (2014. évi állapot) digitális felvételekkel együtt kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon. Az MNL és a BFL nyilvántartásai az Elevéltár oldal keresőfelületén és a Magyar Levéltári Portálon kereshetők. A digitalizált állomány folyamatosan bővül. Az eddigi szkenneléseket részben az MNL végezte saját munkafeladatként, nagyrészt azonban külső partnerek bevonásával, projektek keretében (OTKA K 105886, 2013-2015; NKFIA K 132723, 2019-2023) történt a felvételezés.
A Mapire rendszer lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein navigáljunk a legmodernebb technológiák segítségével. Fő célja egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása, emellett azonban más, érdeklődésre számot tartó régi térképeket is elérhetővé tesz. Az oldal jelenlegi verziója tartalmazza az első felmérés (1764-1784), a második katonai felmérés (1806-1869) teljes anyagát, melyek méretaránya 1:28 800.
Hogyan mérj távolságot térképen
Kutatási lehetőségek és hasznos alkalmazások
- Hely- és családtörténet: a telekkönyvek és térképek tulajdonosi adatai, házszámok és parcellák összevethetők a családi forrásokkal.
- Gazdaság- és társadalomtörténet: a művelési ágak, birtoknagyságok és birtokosnévsorok elemzése.
- Történeti földrajz és tájtörténet: a Duna part menti változások, szigetek alakulása és parcellázások vizsgálata.
- Műszaki és térképészeti kutatások: a felvételi előrajzok, birtokvázlatok és kataszteri térképek összehasonlítása, a georeferálás és rétegvizsgálatok elvégzése.
MNL OL, Mapire és további források
Az MNL OL gyűjteménye az S 79 állagban tartalmazza az ideiglenes és az állandó földadóhoz kapcsolódó telekkönyveket és felvételi előrajzokat. Birtokvázlatok és nyomtatott kataszteri térképek az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben találhatók. A gyűjteményt a nap 24 órájában elérhetjük a Mapire oldaláról, és az Országos Levéltár, valamint a Hungaricana keresőfelületei segítik a kutatást.
| Irattípus | Tartalom / megjegyzés |
|---|---|
| Felvételi előrajz | Nagy méretarány (1:2880), birtokos neve és házszám, nincs helyrajzi szám |
| Birtokvázlat | Helyrajzi szám, birtokos neve és házszáma; kéziratos kataszteri térkép másolata |
| Kataszteri térkép (nyomtatott) | Nagy méretarány, nem színes; alaptérkép műszaki munkákhoz |
| Kataszteri telekkönyv | Ingatlanok és tulajdonosok adatai: helyrajzi szám, művelési ág, terület, név, lakcím |
Az MNL-ban és más gyűjteményekben fellelhető anyagok nem teljesek, ezért a teljes kataszteri anyag összegyűjtéséhez több intézmény forrásait is érdemes bevonni. A gödi lelet jó példa arra, hogy hiányzó szelvények előkerülhetnek magánszemélyek hagyatékából, és a digitalizálás, georeferálás után a kutatók számára új, részletes helytörténeti adatok válnak hozzáférhetővé.
tags: #god #kataszteri #terkep