Fehér gólya ingatlan weboldal: mit mutat a küzdelmes megőrzőmunka a magyarországi gólyaszaporodás környezetében?
Évtizedek stabilitása után csaknem negyedével csökkent a magyarországi fehér gólyák állománya az utóbbi öt évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felmérése szerint. Először a II. világháború alatt, 1941-ben készítette el az MME elkészítette a felmérést, és azóta ötévenként ismétlik az egyedszámlálást. Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A nagyüzemi mezőgazdaság átalakítja a gólyák élőhelyét, a fészkek régiójában a természetes vadászterületet zsugorodik vagy eltűnik.
Magyarország és a régió emblematikus madara a fehér gólya (Ciconia ciconia), mely napjainkban szinte már csak településeken költ. Több kelet-európai néphez a hasonlóan mi magyarok is nemzeti madarunknak tartjuk. A tavasz egyik hírnöke és a népi hiedelemben sok helyütt a gyerekeket is ő hozza. A közismert gázlómadár állományának legnagyobb része, 224-247 ezer pár Európában költ. A fehér gólyáról részletes információt a Magyarország madarai oldalunkon és a Fehér gólya és védeme c. című kiadványokban találhatunk.
Állományváltozások és a védelmi program kezdete
A fehér gólya hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft. Az első nemzetközi gólyafelmérést 1934-ben kezdeményezték Nyugat-Európában, s ennek mintájára a Madártani Intézet is országos számlálást szervezett 1941-ben. Az ország tanítói kara által gyűjtött adatok alapján a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár gólya fészkelhetett. A II. Világháború után 1958-ban volt először újra az egész országot átfogó adatgyűjtés, akkor a postások bevonásával zajló munka során csak mintegy 8 ezer lakott fészket jelentettek. Országos felmérés zajlott még 1958, 1963, 1968, 1974, 1979, 1984, 1989, 1994, 1999, 2004, 2009, 2014 és 2019 években (és zajlik cikkünk frissítésekor, 2024-ben).
A költőpárok száma az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére hozzávetőlegesen 5 ezer párra csökkent, majd az ezredfordulóig 5 ezer pár körül ingadozott a párok száma. Az eddigi mélypontot a 2019-es felmérés éve jelentette, amikor alig 4 ezer pár fészkelését sikerült kimutatni. Az MME fehérgólya-védelmi programja az egyesület megalakulásától, 1974-től folyamatosan működik. A fészkelőhelyek védelmén és az áramütések megelőzésén túl az MME látja el a gólyafelmérések koordinálását is, melyet 2005-től online fészekadatbázis is támogat, amelyben már egyedi adatlappal rendelkeznek a fészkelőhelyek.
Gólyavédelmi technikák és középfeszültségű hálózat
Az egyik legismertebb gólyavédelmi probléma, hogy a villanyoszlopokat az 1960-as évek vége óta használják költésre a gólyák. Már az 1970-es években megkezdődött a fészkek, illetve az elektromos hálózatok védelme érdekében a gólyafészkek fészektartókkal történő megemelése. Ehhez az áramszolgáltatók és a természetvédelmi szakemberek közösen egy gólyafészek tartó szerkezetet fejlesztettek ki és az 1980-as évek végére megtörtént 3000 fészek biztonságossá tétele. Az önkénteseink által feltöltött adatokból álló országos fészekadatbázisunk alapján az ezredforduló környékén megkezdődött (jórészt az áramszolgáltatók finanszírozásában) a veszélyeztetett fészkek közvetlen környezetében lévő ún. középfeszültségű oszlopok madárbaráttá történő átalakítása is. A fészekrakásra használt úgynevezett kisfeszültségű oszlopoknál ezek az oszloptípusok magasabbak, ezért a fészekből kirepülő fiókák számára vonzó célpontok, jelentős mennyiségű pusztulást okozva. Biztonságossá tételük ezért kiemelt jelentőségű.
Különféle természetvédelmi projektek keretében az ország számos régiójában, külterületen is megtörtént számos középfeszültségű vezetékszakasz madárbarát átalakítása. A fehér gólyák világállományát a szakemberek 224 000 - 247 000 párra becsülik. Globálisan nem veszélyeztetett faj. Ugyanakkor bizonyos állományai erősen növekednek, sokszor olyanok, amelyek a kipusztulás szélére kerültek, mint például a nyugat-európai. A faj vonulási szokásai miatt két részre oszlik a keletire és a nyugatira. A nyugati állomány a 20. században a költőterületeken mezőgazdaság intenzívvé válása miatt, a telelőterületeken pedig az aszály következtében jelentősen lecsökkent, több országból kipusztult a faj. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor emelkedni kezdett az állomány, különösen az Ibériai-félszigeten, ahol a fajnak a 2. legnagyobb populációja található. Ennek okát elsősorban a táplálékváltásban és vonulási szokások megváltozásában látják a kutatók. Sok egyed hulladéklerakókban találnak táplálékot, amely biztosítja a költési időszakban is táplálékot, és egész évben nyitva van. Ennek, illetve a félsziget enyhe téli klímájának köszönhetően az öreg madarak nagy része már nem vonul el Afrikába, s ehhez csatlakoznak még a nyugati állományok egyedei is. A vonulás lerövidítése vagy teljes elhagyása pozitívan hatott a nyugati populációra, a keleti és nyugati gólyák közti földrajzi választóvonal így Németország nyugati határvidékétől mára a keleti vidékekig vándorolt. A keleti populáció jóval nagyobb, és a nyugatival ellentétben mai napig vonul (nincs Dél-Európában a spanyolországihoz hasonló telelőhely), tehát az állományra a vonulási kockázatok továbbra is teljes mértékben hatnak. A kelet-európai országok mezőgazdasági egyre intenzívebbé válása a II. világháború után elmaradt a nyugat-európai országokétól, s a hagyományos gazdálkodás sok régióban megmaradt, ez kedvezett a gólyának, ezáltal jelentős állományok maradtak itt fent. Az elmúlt 20 évben régiónk számos országa vált az EU tagjává. A mezőgazdasági támogatásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termelés még intenzívebbé vált. Ez nem kedvez a gólyáknak és elkezdett csökkenni a költőpárok száma több régióban is. A fő veszélyeztető tényezők világszerte azonosak: az elsődleges táplálkozóhelyek megszűnése, feldarabolódása, a mezőgazdasági rendszerek intenzívebbé válása. Másik fő veszélyforrás a középfeszültségű elektromos hálózatok rendszere, melyek szinte az egész vonulási útvonalon megtalálhatók, ma már az Afrika kontinensen is. Emellett a vonulás során vadászati nyomás is nehezedik a fajra, ugyanis a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten aktívan vadásszák a fajt.
EMLÉKEZETES VÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓS JELENTŐSÉG
Az MME fehérgólya-védelmi programja az egyesület megalakulásától, 1974-től folyamatos, viszont az első állományfelmérés Magyarországon már 1941-ben megtörtént. Közreműködünk a fészekrakó helyek kezelésében partnereinkkel. A fészkelő- és táplálkozóterületeken található elektromos hálózatok madárbaráttá tételéért együttműködünk az illetékes hatóságokkal és áramszolgáltatókkal a gólyapusztulások megelőzéséért. Kutatást folytatunk a vonulási veszélyeztető tényezők feltárására. A 2019. és 2023-as felmérések is hangsúlyozzák, hogy a belterületen költő madárfajokhoz hasonlóan a gólyákért is sokat tehetnek a környezetükben lakók: a fészkek környékén élők többsége pozitívan áll a gólyák fészkeihez, ám egyesek zavartnak érzik őket, és szóban vagy kampányokkal igyekeznek segíteni, illetve ha probléma adódik, értesíteni az MME-t vagy a nemzeti parkigazgatóságot.
Ingatlanközvetítők és közösségi megközelítés
Ingatlanközvetítőt akkor szokás felkérni, ha valaki eladni vagy vásárolni szeretne ingatlant. Az ingatlanközvetítő tisztában van azzal, hogy milyen eladó ingatlanok vannak a piacon, hol érdemes keresgélni, ha már az ügyfél tisztázta, hogy pontosan mire van szüksége. Természetesen az ingatlanközvetítő ezt a szolgáltatást díjért cserébe bocsátja az ügyfelek rendelkezésére. Az Óhegy Ingatlaniroda bruttó 2,5 és 3% részesedést kér abból az árból, ami a kiválasztott ingatlan ára. Ez korrekt összeg annak fényében, hogy az ügyfél mennyi fáradtságtól, rászánt időtől, feszültségtől, szervezéstől kíméli meg magát. A közvetítőnek emellett gyakorlata van abban, hogy ne essen csalás áldozatául az ingatlan vásárlója.
Az ingatlanvásárlás és gólyavédelmi közösség összehangolása is megoldható lehet: a környezettudatos lakók és a gólyák élőhelyeinek védelme összekapcsolható programokkal, amelyek során a lakók tájékoztatást kapnak a gólyák védelmének fontosságáról és a fészkelési helyek környéki kommunikációról.
Ajánlott tájékoztató és tevékenységek a közösség számára
- Rendszeres gólyafelmérések és online adatbázis frissítése az emberek tájékoztatására
- Fészekvédelmi műtárgyak és a villamos hálózati elemek madárbaráttá tétele települési környezetben
- Helyi információs kampányok a gólyák megfigyeléséről és a problémák kezeléséről
- Kapcsolattartás az MME és a nemzeti park igazgatóságok felé
Visszatekintés a gólyák életébe 3.
Az első és hosszú távú cél a gólyák Élőhelyeinek megőrzése és a természetvédelmi értékek fenntartása, miközben a költés és a vándorlás biológiai szükségleteivel is összhangban maradunk. A hazai gólyafelmérések és nemzetközi rendszerek összegzése segíti a döntéshozókat és a lakóközösségeket abban, hogy fenntartható módon élhessünk együtt e jellegzetes madárral.
| Év | Költőpárok: | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1941 | felmérés kezdete | országos felmérés megkezdetése |
| 1958 | 8 000 fészek | újra az egész országot lefedő adatgyűjtés |
| 1960-es évek vége | 5 000 körüli | költőpárok csökkenése |
| 2019 | cca. 4 000 | mélypont az állománynál |