Gubacsi lakótelep története: téglagyártól lakótelepig, zöldterületek és közösségi viták

A Gubacsi lakótelep különös időkapszula a XX. kerületben: a 19. századi téglagyártól az 1950-es évek szocreál lakótelepéig, majd a mai közösségi és környezetvédelmi konfliktusokig ívelő története több rétegben mesél a városfejlődésről, az építészeti irányzatokról és a helyi közösség szerepéről.

Téglagyár és korai beépítési tervek

A 19. század második felében a Drasche-féle téglagyár működött a területen, ennek egy része az 1930-as évekre meglehetősen elhanyagolt állapotba került, ugyanakkor lakásoknak épp megfelelő volt, így megindult a parcellázása, ám a II. világháború miatt a tervezett beépítés már nem valósulhatott meg.

Eredetileg zárt bérházsort, előkertes házakat, valamint szabadon álló családi házakat terveztek ide, ebből néhány kertes ház, valamint 1942-re a Kőszénbánya és Téglagyár Nyugdíjintézetének klinkertéglás, kislakásos bérháza készült el. Ez ma is modernebb hatást kelt, mint a környezetében lévő épületek nagy része, és ebben a házban vannak a legtágasabb lakások is az egész telepen - emeletenként két kétszobás, erkélyes lakást alakítottak ki.

Újrainduló építkezés: 1950-es évek és a szocreál

A lakótelep építése csak az 1950-es években folytatódhatott, immár szocreál stílusban. A több ütemben (1953 és 1957 között) épülő telep már a központilag irányított lakástervezés példája volt, hiszen a II. világháború után fellépő lakáshiányra a szocialista vezetés és városfejlesztés a minél több lakótelep építésében látta a megoldást.

1953-ban indult újra a Gubacsi telep építése, a háború előtti terveket teljesen újragondolták, így végül a kertes házak helyett két- és négyemeletes téglaházak épültek, melyekben 30-47 négyzetméter alapterületű, úgynevezett CS-lakásokat alakítottak ki. Ezek csökkentett komfortfokozatú lakások voltak, tehát csak egy mosdófülkével rendelkeztek - ezeket mára már modernizálták a lakosok.

Bár az építésekor a cél egyértelműen az volt, hogy gyorsan és olcsón készüljön el sok lakás, az összhatás alapvetően olyan, mintha egy kisvárosba csöppentünk volna, parkokkal, közösségi terekkel. Ez a benyomás erősödik a sok zölddel, fasorokkal és sövényekkel szegélyezett utcák képével.

Művészet és kerámia díszítések

A II. világháború után a széttört város újjáépítésében szerepet kaptak művészek is: az 1954-ben kiadott kétezrelékes beruházási rendelet kimondta, hogy minden ötezer forinton felüli állami építkezés költségeinek két ezrelékét képző- és iparművészeti alkotások beszerzésére és felépítésére kell fordítani. Ennek következményeként a lakótelepen homlokzati kerámiadíszítések is megjelentek.

Gádor István Kossuth-díjas keramikus munkáihoz hasonló kerámiadíszek az épületeken jól illeszkedtek a korszak törekvéséhez: az általa készített kerámia úgy kerülhetett a Gubacsi lakótelep házaira, hogy a II. világháború után egy modern várost akart építeni az akkori vezetés, és ehhez építészeket, művészeket hívtak segítségül.

Élet a telepen: városi hangulat és közösség

A lakótelepre két- és háromemeletes új épületeket is álmodott az építész; az emeletes házak sorát néhol megtörő kertes házak pedig különös hatást kölcsönöznek a telepnek. Ha valaki nem ismeri a lakótelep történetét, akkor nem is érti, hogy kerülnek ide ezek az épületek.

Bár a lakótelep megnevezés sokak számára negatív jelentéssel bír, és alapvetően egy sűrűn beépített, szürke betontengert látunk lelki szemeink előtt, ez sok esetben nem igaz. Több olyan, a két világháború között vagy a szocializmus idején épült lakótelepet is találunk Budapesten, amelyek emberléptékű kialakításuk, jó infrastruktúrájuk, elhelyezkedésük és az ott található szolgáltatások miatt nagyon is élhetők.

Modern kihívások: forgalmi átalakítások és közlekedésfejlesztés

A koncepció 2020-ban elkészült, 2022-ben pedig Gubacs városrész közlekedésfejlesztésének I. tervezési szakasza zajlott; a tervezési területen a forgalomcsillapítás érdekében növényládák (planténerek) kerülnek kihelyezésre. A planténerek a járda melletti kiemelt szegélytől 0,50 m-re kapnának helyet, ezzel biztosítva 3,75 - 3,80 m űrszelvényt a járműveknek.

A tervezési szakasz elején és végén kihelyezésre kerül egy „Útszűkület (két oldalról)” tábla, valamint egy 30 km/h korlátozást adó „Sebességkorlátozás” tábla. A tervezési szakaszon elhelyezésre kerül még 5 db „Megállni tilos” tábla, valamint egy „Parkoló” tábla, „Járdán várakozás teljes felállással (jobb)” kiegészítő táblával.

A planténerek helyének kiválasztásakor figyelembe vettünk két kiemelten fontos kapubejárót, az ESMTK kajak-kenu szakosztály kapubejáróját, valamint az MTK evezős telep kapubejáróját. Az említett két kapubejárót hajószállítók is használják melyeken a leghosszabb szállított hajó akár 18 m hosszú is lehet.

Vizisport utca - Csepeli átjáró csomópont: ismételt tervezési kísérletek

Az ismétlés a tudás anyja. Egy hónapja írtam a Vízisport utca-Gubacsi átjáró-Gubacsi híd ötirányú kereszteződés átalakításáról. Sikeresnek volt mondható a tájékoztatás, rengetegen olvasták, az érintett lakók többsége rákattintott, mivel már készültek a betonterelők mindenki örült is annak, hogy tudja mi fog történni.

Pedig már akkor jeleztem, hogy harmadik nekifutásra sem sikerült tökéletesen kezelni a VEKOP keretében a fővárosnak a Vizisport utca kereszteződés problémáját, bár valóban sokat dolgoztak rajta, s a legfontosabb problémánkra választ nyújt. Ami miatt fontos volt beavatkozni és évek óta kérjük: A Vizisport u. és Csepeli átjáró út jelenlegi 5 ágú csomópontja forgalmi és forgalombiztonsági szempontból kedvezőtlen. A Gubacsi híd felől indokolatlan átmenő forgalom érkezik a területre és a csomópontba, aminek megszüntetése a cél.

Most az elsőbbségi viszonyok változtak, a Csepeli átjáró alsó szakasza lesz a főirány, a hídról érkezőknek elsőbbséget kell adniuk. A Csepeli átjáró és a Vízisport utca kereszteződése a forgalomtechnikai átalakításokat követően egy 5 ágú csomópontrendszerként működik tovább. Az elsőbbségi viszonyok alapján a Csepeli átjáró (Helsinki út és a Duna-part, Jódos-Sós-Gyógyfürdő parkolója közötti szakasz) minden csatlakozó úttal szemben elsőbbséget élvez, azaz ez a főirány.

A Gubacsi híd felől, Csepeli irányából a rámpán érkező forgalom pedig minden csatlakozó iránnyal szemben alárendelt szerepet kap a csomópontban, ezért a csomópont behajtó ágán „ÁLLJ! Elsőbbség-adás kötelező” tábla került kihelyezésre és az útgeometria is módosításra került. Az alsó és felső Vízisport utcák esetében pedig elsőbbségadás kötelező tábla került kihelyezésre.

Favédelem, zöldterületi konfliktusok és közösségi részvétel

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg.

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül - hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt - a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák - ezt azonban nem sikerült elérni.

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt. Az ismétlés a tudás anyja.

Közösségi kezdeményezések és helyi szerepvállalás

Október végén egy mikroközösségi tervezés eredményeként kikerült a két új napelemes lámpa is a Zodony utcai kutyafuttatóban. Év elején felmérést végeztünk a futtatót használók között. Ezúton is köszönöm a közös munkát mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet vagy szóban mondta el tapasztalatait!

Üröm az örömben, hogy az orosz invázió miatti energiaválság következményeként a napelemes lámpatestek ára is egekbe szökött, ráadásul hiánycikké is váltak. Köszönöm a gubacsi és Mediterrán lakóparki kutyások türelmét, s a részvételüket a felmérésben, aminek köszönhetően ismét egy apró, de hasznos közösségi tervezési folyamatot tudtunk sikeresen lezárni!

Beruházások, hatósági döntések és a viták természete

A képviselőtestület egységes kiállásának köszönhetően győztünk, a beruházó NIF ZRt. A Cél megvalósítójának kötelezettségei között szerepel több pont, többek között a szerződött Vállalkozó szervezési terveinek egyeztetése Pesterzsébet Önkormányzatával, valamint zajvédelmi vizsgálatok és intézkedések megtétele a környező lakóterületek védelmében.

Hosszadalmas egyeztetések zajlottak az ügyben, s ha képviselőtársaim nem tartanak ki, akkor nem születhetett volna meg az egyezség. Az így papíron is megszűnt parkolóhelyek pótlása helyett egyelőre egy bullshit határozatot sikerült hozni csupán, hogy most aztán tényleg foglalkozni fog a Polgármesteri Hivatal a Duna-part parkolási és közlekedési gondjaival és ezer év után újra felméri a lehetőségeket.

Meggyőződésem, hogy a kapkodás rossz döntést eredményezett, valódi piaci ár/minőség verseny helyett egyéb szempontok alapján döntött az önkormányzat. Meggyőződésem, hogy az sem jó, ha Tiborcz István építi mindenhol a közvilágítást, de az sem, ha jogi kiskaput találunk ahhoz, hogy pályáztatás nélkül adhassunk bérbe ingatlanokat. Én szurkolok nekik, s nagyon remélem valóban az itt élők törzshelyévé válhat!

Hasznos projektek és szerződések a helyi életért

287/2021. (X. 28.) Ök. sz. az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület kérelmére tulajdonosi hozzájárulást ad ahhoz, hogy a Sportegyesület az általa az Önkormányzattal kötött, 2025. december 31-ig hatályos, a Bp. XX. Vizisport u. 20-28. szám alatti ingatlanon a vonatkozó szolgáltatási koncessziós szerződés lejártát követő időszakra is kiterjedő, de legfeljebb 10 évre vonatkozó bérleti szerződést kössön - évenkénti inflációkövetéssel - 749.000,- Ft+áfa/év összegű bérleti díj ellenében vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozással, annak érdekében, hogy a bérlő a látogatók számára színvonalas szolgáltatást nyújtó felépítményeket helyezhessen el a közösségi kert mellett található, 346 m2 alapterületű, jelenleg parkolóként üzemelő területen.

A területen létesítendő felépítmények a bérlő tulajdonába kerülnek azzal, hogy a megkötött bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a felépítményeket a bérlő köteles saját költségén, kártalanítási igény nélkül elbontani és az eredeti állapotot helyreállítani.

Tervezési lépések és új zöldítési javaslatok

A mostani javaslat már csupán egy kisebb telekrészlet átsorolását tartalmazza úgy, hogy a beruházó cserében fasort ültet a soroksári kertek irányában. A beruházó által készített települési tanulmányterv komoly előrelépés, hogy a ma már csak papíron zöldfelületként nyilvántartott terület helyett végre fasort ültetnek.

A KÉSZ módosítás anyaga, a Telepítési tanulmányterv itt érhető el. papír alapon a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda - 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1.

Kulturális utalások és közösségi emlékek

Az egyik sétánk alkalmával a Gubacsi úti lakótelepre vetődtünk, és a legnagyobb örömünkre ifjúságunk hivatalos eszményképébe, az úttörőbe botlottunk bele. Az irodalom szerint azonban ezek a képek inkább felnagyított reliefek. A lakótelep homlokzataiban, díszítéseiben és közterein ma is felfedezhetők azok a művészeti törekvések, amelyek a háború utáni újjáépítést jellemezték.

A Gubacsi lakótelep története egyszerre építéstörténet, közösségi történet és aktuális ügyek gyűjtőhelye: a múlt öröksége, a jelen problémái és a helyi kezdeményezések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a telep élhető és emlékezetes része maradjon Pesterzsébetnek.

tags: #gubacsi #lakotelep #tortenete

Népszerű bejegyzések:

• Kiss Gabriella közösségi képviselő: Településképi Rendelet
• Földhivatal ellenőrzés alatt – hasznos tippek
• Hegyeshalom ház eladó: megismerheti a vidéki ingatlanpiac sajátosságait
• Osram LED Fog 101 LEDDriving – kanyarogó fényt a ködben: mérnöki megközelítés
• Parkolómegoldások City Gateban – Parkl és CPI Property Group közös fejlesztése