Gutenberg Otthon: a magyar szecesszió emblematikus épülete Budapesten

A Gutenberg Otthon megmentésére és megőrzésére vállalkozó évszázados történet a nyomdászok és betűöntők szakszervezetének központjaként indult, és máig a kulturális örökség egyik kiemelkedő példája maradt.

Az épület 1905-ben valósult meg, amikor megalakult az egyesület közgyűlése a bérház megvalósításának előkészítésére, és a ötletgazdák között ott volt Vágó József és Vágó László műépítészek, akiket Korb Flóris, Lechner Ödön és Pecz Samu is felülvizsgált.

Építészeti különlegességek és tervezői appears

Az impozáns ház 1907-ben ünnepélyes keretek között nyílt meg, és messze túlmutatott a sima bérház fogalmán: a lakások mellett kávéház, étterem, színházterem, könyvtár és az egylet irodahelyiségei is helyet kaptak benne.

A felső tetőtéri szint beépítése eredeti ötlet volt: 1907 után itt működött a tervező Vágó testvérek és Lechner Ödön irodája, később báli- és vívóteremmé alakították, ma pedig lakások találhatók ott.

Az épület homlokzatán a korszak újszerű anyagait, mint a vasbeton, bátran használták, és a külső részletességek a geometriát, valamint a magyaros szecesszió és az Otto Wagner által inspirált bécsi stílus keverékét tükrözik.

Telepítés és közösségi funkciók

A palota négyszeres tetőmagasságú tömbjét és a földszinti terek látványos elrendezését a nyomdászok igényeihez igazították: kávéház, étterem, előadótér, olvasó- és gyűléstermek, könyvtár, valamint irodahelyiségek együttesen alkotják az épületet.

Az első lakókat a sors különleges módon érintette: a lakások mellett a közéletet és művészetet szolgáló tereket is kialakították, és a belső terek díszítésében Kernstock Károly festőművész munkái láthatóak voltak a falakon, míg a nyomdászéletből vett jelenetek a részletekben elevenedtek meg.

A 20. század vihara és a megújítás története

A második világháború, valamint a kommunizmus évei során az eredeti arculat jelentős részben átalakult: az államosítás után a lakások száma megduplázódott, a berendezések és ablaküveg egy része eltűnt, a díszítések közül sokat levakoltak vagy eltávolítottak.

Az 1970-es évek fal- és üvegkorszerűsítései komoly károkat okoztak: az oromzati munkásszobrokat és Kernstock-falfestményeket elpusztították, a lépcsőházi ablakok ólomüvegeit kivették, a korlátokat pedig át- vagy megváltoztatták.

Ennek ellenére az udvar és a földszint vezető elemei, mint a kőpadló, a terazzo, a kovácsoltvas díszítés és a nyomdászéletet ábrázoló régi motívumok részben megőrződtek, és 2006-os felújításokkal részben visszanyerték korábbi fényüket.

Helyreállítási törekvések és kulturális jelentőség

A 2009-es védetté nyilvánítás célja a Gutenberg Otthon örökségének megőrzése és a 21. századi központtá fejlesztése volt: a népfőiskolai mozgalomhoz kapcsolódó programok és művészeti események befogadása mellett a háromszintes épületben színház, galéria, bisztró és szálláshelyek létesítését tervezték.

A kezdeti tervek szerint a Gutenberg Otthon a magyar szecesszió egy ikonikus példája marad, amely összeköti a muzeális értéket a kortárs kultúrával, és lehetőséget teremt a nemzeti kultúra megőrzésére és továbbadására.

Jelenlegi állapot és a jövő kilátásai

Az Otthon történetét kutató kutatók és lakók visszaemlékezései alapján napvilágra került, hogy a 1990-es évek óta a közösség aktívan részt vett a felújításokban, és 2006-ban Kós Károly-díjjal elismert felújításokat is végrehajtottak az üvegablakok és terazzo padlók visszaállításával, bár a homlokzat és Kernstock-falfestmények újjáélesztése még várat magára.

A terveket érintő megfontolások szerint a Gutenberg Otthon továbbra is olyan kulturális központ lehetne, amely a népfőiskolai hálózat budapesti bemutatását és a kulturális intézmények befogadását egyaránt szolgálja.

Gutenberg Otthon homlokzata részletek

Ha erre jársz, lépj be és nézd meg, milyen szépen megmaradt ma is a kőpadló a hallban és a lépcsőházi fordulókban; a földszinten az üzletek adják a külső hangulatot, a belső tér pedig a régi nyomdászipar emlékét idézi.

A Gutenberg Otthon története nem csupán építészet, hanem kultúrtörténet is: a 19. század végén létrejött nyomdász szakmai közösség összefogása, a város középpontjában álló telek megvásárlása és az építés során megvalósított kooperáció példája mind a mai napig inspiráló.

  • 1905: megalakult a bizottság az építés megvalósítására, és kiválasztották a telket a Gyulai Pál utca környékén.
  • 1906-1907: felépítés, belső terek tervezése, a múzeumi és közösségi funkciók integrálása.
  • 1948: államosítás, a lakások további felosztása és átalakítása.
  • 2006: felújítások, üvegablakok rekonstrukciója és közösségi bejáratok rendbetétele.
  • 2009: védelem alá helyezés a kulturális örökség megőrzése érdekében.

tags: #gutenberg #lakohaza #nemetorszag

Népszerű bejegyzések: