Gyenes utca 12 — Az óbudai kísérleti lakótelep története és építészeti különlegességei

December 4-ig még látható a Kiscelli Múzeumban a "Korszerű lakás, 1960: Az óbudai kísérlet" c. kiállítás. Pont a lakótelep szó maradt ki a kiállítás címéből, jelezve: itt nem egy dögunalmas panel lakótelepről van szó, hanem egy egyedi építészeti kísérletről. De mi teszi különlegessé ezt a néhány utcányi kis területet? Kalandozz a Fővárosi Bloggal az óbudai kísérleti lakótelepen, még térképet is kapsz hozzá!

Történelmi háttér: mi vezetett a kísérlethez?

A történet a második világháború után indult. Az "országdúlás" rengeteg megrongálódott, elbontandó házat és lakást hagyott maga után. Aztán jött a Rákosi-éra, amikor az erőltetett iparosítás szívta el a pénzeket a lakásépítés elől, a magánlakásépítést "elátkozták", miközben a városok lakossága az ipari üzemek vonzásával egyre nőtt. Az ötvenes évek második felének egyik legnagyobb problémája így a lakáshiány lett. Tömegek laktak lakásra alkalmatlan helyeken, felszabdalt lakásokban, ágybérletekben, vagy az ötvenes években átadott Cs-lakásokban.

Az 56-os forradalommal aztán nem csak Rákosi diktatúrájának lett végleg annyi, de a rendszer által erőltetett szocreál kényszernek is. Új lakásokból óriási volt az igény, a kötelező építészeti irány már nem volt kötelező - új pályázatokra, új lakástípusokra volt szükség. Az újra viruló építész szakma pedig ontotta az új lakásra, új konyhára, új nappalira, új városrendezési tervekre szóló terveket. Ennek egyik unikális példája az óbudai kísérleti lakótelep.

Helyszín, megközelítés, alapadatok

A kísérleti lakótelep a Váradi utca-Bécsi út-Reménység utca és Zápor utca által határolt területen épült fel. Megközelítése a Margit híd felől a 17-es villamossal javasolt (Váradi utca megállóig), vagy az Árpád híd felől az 1-es villamos Rendelőintézet megállójánál leszállva. A két nagy út között terül el a lakótelep 701 lakása, plusz óvoda, bölcsöde, és három pici üzlethelyiség.

A kísérlet célja és szervezete

Az 1958-as építészeti pályázatot az Építésügyi Minisztérium írta ki pontosan a fenti célok érdekében. A kísérleti lakótelep elsődleges célja a tervezési programban és a pályatervekben kidolgozott új lakásalaprajzi rendszerek gyakorlati kipróbálása. Meg kellett vizsgálni, hogy alaprajzi szempontból melyek a megvalósításra kerülő legfontosabb új elképzelések.

1. A lakásfajták nagyságrendi meghatározása ne a szobák száma szerint, hanem a lakásban elhelyezendő fekvőhelyek (család-létszám) szerint történjék.
2. A lakások technikai felszerelése fokozódjék. (Beépített konyha, beépített ruhásszekrény, melegvíz-ellátás.)
3. Kis alapterületen belül is viszonylag nagy lakóterületet kell létesíteni és a lakóterületet a használati igényeknek megfelelően differenciálni kell.

A tervezők zömmel a kor nagyágyúi voltak, nevük azonban sokak számára ma már ismeretlen. A tervezők összesen 180-féle tervet küldtek be, ebből választotta ki a zsűri a megépítendő 20 legjobbat. A Fővárosi Tanács beruházásában épültek meg a házak, első ütemben 1960-ra (Országos Lakáspályázat), amelyet aztán még néhány épület követett a Vörösvári út felőli oldalon 1964-ig (Középmagasház Pályázat).

Prototípusok a valóságban: 20 tervből 30 épület

A terület a kísérletezés terepe volt: itt építették meg azokat a házakat, amelyeket az 1958-as építészeti pályázaton, az ún. C-terv keretében a legjobbnak találtak. Egy-egy épülettípusból akár 3 példány, illetve 3 variáció is épült többnyire - összesen 20 tervből 30 épület. Melléjük egy-egy korábbi típusterv lakóház is felépült. Így a valóságban próbálhatták ki, hogy mennyibe kerül egy lakás, mennyi idő alatt építhető meg, hogyan kivitelezhető a leghatékonyabban, mik az első lakók visszajelzései stb.

A kísérletbe ott csúszott hiba, hogy új szerkezeti elemekkel is kísérleteztek, a kért födémeket azonban rosszul és késve gyártották le, ezzel növelve az építési költségeket.

Belső berendezés, bútorok, konyhák

A korábbinál kisebb méretű, ám nagyobb komfortfokozatú lakásokhoz új bútorokra volt szükség. A nagyitól örökölt egytonnás kétajtós szekrény ide nem fért volna be. A régi konyhabútorok helyett is újakat kellett kitalálni. Itt, ezen a lakótelepen születtek meg az első beépített típus-konyhabútorok.

"Miközben az OKL első házait építeni kezdték, 1959 januárjában hirdették meg az Országos Lakásbútor tervpályázatot, amelynek célja az új kislakásokban is használható bútorok kifejlesztése volt. (...) A prototípusokat iparművészeti kiállításon, a "0" szériákat pedig az Óbudai Kísérleti Lakótelep bebútorozott lakásaiban mutatták be. A bútorokat a kiállításokat követő társadalmi bírálat után, 1960-tól kezdték gyártani."

Az első ütemben szerkezeti pályázatokat írtak ki konyhaberendezésekre, nyílászárókra és beépített szekrényekre. A konyhák mérete a korábbi 8-10 négyzetméterről 5-6 négyzetméterre csökkent, így elengedhetetlen volt a variálható típusbútorok alkalmazása. Ebből pedig következett a bútorgyártás megújítása is: az új bútorokat le is kellett gyártani.

Séta a házak között - kiemelt épülettípusok és címek

Induljunk el a 17-es villamos Váradi utca megállójától. A Váradi utcán elindulva nézzük meg az utca jobb oldalán álló néhány házat. A sarokház utáni első ház a 325-ös jelű.

325: 3 emeletes, 2 szekciós épület, 12 háromfős és 8 ötfős lakással. Tervezője Csordás Tibor (LAKÓTERV) volt. Két különböző szekciót kellett egy épületben megépíteni - a pályázati terv 3 szekcióval épült. A 3 fős lakásoknál a tervező azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag kis lakásban is nagy lakóterületet nyújtson. A főzőfülke a gyerekszobához (felügyelet, tálalás) és a fürdőhelyiséghez (mosás) kapcsolódik. Az ötfős lakásokban a helyiségek elrendezése a két tércsoporton (nappali + konyha, illetve háló + fürdő) belül a részletfunkcióknak megfelelően történt. (Konyha - tálaló - étkező - nappali - loggia kapcsolata). A konyha típuselemekkel berendezett, a fürdőszobában a lakásméretnek megfelelő gázvízmelegítő adja a meleg vizet. A pincében mosókonyha, 2 szárító, 3 raktár, óvóhely és pincerekeszek épültek. A kukatárolót is a pincében helyezte el a tervező, a két szekció találkozásánál. Az edényeket aknán át csigával emelhették ki a tárolóból.

Á-CS: 3 emeletes, 8 kétfős, 16 háromfős és 8 négyfős lakással. Árkai István és Csordás Tibor (LAKÓTERV) tégla lakóháza, két, egymással azonos alapterületű szekcióból áll. Az "Á" jelű szekciót az Építésügyi Minisztérium országos típustervvé nyilvánította. A "CS" jelű szekció alaprajzi megoldása lehetővé teszi, hogy az "Á" szekció 1 szobás lakása helyett 1,5 szobás, a 1,5 szobás helyett pedig 2 szobás lakás épüljön. A "CS" szekcióban a fürdőszobák melegvíz ellátását a konyhában elhelyezett, 5 liter/perces gázvízmelegítők adták, a villanyórákat pedig a pincében kialakított mérőfülkében helyezték el.

315: 3 emeletes, 2 szekcióból álló épület. Árkai István és Regula Ede (LAKÓTERV) tervei szerint épült fel, 8 db 5 fős és 12 db 3 fős lakással. 2 különböző homlokzati rendszerű szekciót kellett egy épületben megépíteni. A téglaszerkezetű, hosszfőfalas épület erkélyei "monolitikus" kialakításúak. A beépített konyhabútor és a gázvízmelegítő mellé itt a lakásokba cserépkályhák is épültek. A pincében kapott helyet a mosókonyha, 2 szárítóhelyiség, a gyermekkocsi tároló, az "életvédelmi helyiségek" és a pincerekeszek.

Amikor elérjük a Gyenes utcát, jobbra és balra egy-egy ház lesz a sarkokon. A balra eső ház az 514-es (514/C), a jobbra eső az 524-es jelű.

514: Benjamin Károly és Boross Zoltán a BUVÁTI gárdájában tervezte meg ezt a házat. 23 lakásos épület, ebből 7 lakást két személy, 16 lakást 4 személy elhelyezésére alakítottak ki. Belső lépcsőházas, egy fordulóból 6 lakás nyílik. A bejárati ajtónál szeméttárolót és babakocsi-tárolót alakítottak ki, a pincében mosókonyhát, szárítót, óvóhelyet, tárolókat. Részben téglafalazatú, részben vasbeton pillérekre tervezett épület, előregyártott gerendák közé helyezett béléstestes födémmel. A konyhabútorok 4 elemesek, a fürdőszobák részben kádasak, részben fürdőtálcásak voltak. A színes, kőporos vakolás és az erkélyek, nyílászárók szabályos rendű elhelyezése tagolják a homlokzatot. Három ház is felépült az 514-es jelzéssel - kettő a Bécsi út mentén áll, a harmadik a Gyenes utcában.

524: A LAKÓTERV tervezőinek, Árkai Istvánnak, Kovács Jenőnek és Regula Edének lakóháza a Gyenes utcában áll. 16 lakását a belső lépcsőházból lehet megközelíteni. A lépcsőház pihenőiből 2-2 lakás nyílik, mindegyik lakásban 3 fő elhelyezésére van lehetőség. A bejáratnál szeméttárolót és gyermekkocsi-tárolót alakítottak ki, és itt a mosókonyha is a földszinten kapott helyet, a csatlakozó szárítókkal együtt.

Hosszasabb házsorok, sorházak és belső kétszintes lakások

Az út jobb oldalán hosszan elnyúló, 4 szintes házsorok rejtőznek a zöldben - az első a 420-as, az utána jövő a 404-es jelű.

420: A 210-es épülethez hasonlóan ez is Körner József téglaháza. A 28 lakás külső folyosóról közelíthető meg. A lépcsőházat és a két szekciót úgy alakították ki, hogy minden félemeletnél nyíljanak lakások - így némileg intimebb hangulat jöhet létre. Az épület alatt hatalmas, 282 főt befogadni képes óvóhelyet alakítottak ki - ez a környék lakóit is be tudta volna fogadni szükség esetén. A fürdőkben itt is fürdőtálcát helyeztek el, a konyhák 5 szekcióból álló bútorzattal készültek.

A 420-as jelű házzal szemben 3 kis üzletpavilont láthatunk. Ma már egyikben sincs üzlet sajnos, és a jelentős átépítések igencsak tönkretették az eredeti arculatot. A képen látható, a Bécsi úthoz legközelebb eső épület őrzi még leginkább az eredeti állapotot - ez most a Flóra Alapítvány otthona.

404: Tervezői Radnai Lóránt (LAKÓTERV) és Rimanóczy Jenő (IPARTERV) voltak. A 24 lakásos, 4 szintes épületben 23 háromfős, és 1 kétfős lakást alakítottak ki. A kapunál szeméttárolót és babakocsi-tárolót alakítottak ki, a pincében pedig mosókonyhát szárítókkal, pincerekeszeket és egy óvóhelyet. A lépcső monolit szerkezettel épült. A nagyobb lakásokban öt, a kisebbekben három elemből álló konyhát építettek be. A fürdőszobák fürdőtálcásak. A homlokzatokat színes nemesvakolattal látták el.

Balra kétszintes sorházak húzódnak egymás mögött - nézzük meg a 124-es, 115-ös és 116-os jelű sorházakat, amelyekben belső kétszintes lakásokat alakítottak ki.

124: Pásztor Lajos és Márton István (LAKÓTERV) téglaépülete 4 kétszintes lakást tartalmaz. A lakások 3 szobával épültek, saját tüzelőtárolóval, 4 elemes konyhabútorral, a fürdőszobában gázos vízmelegítővel.

115: A ház tervezője Horváth János (LAKÓTERV) volt. A pályázaton az egyik "legváratlanabb" épület a kétszintes sorház volt. Két negyven négyzetméteres szinttel, egymás mellé sorolhatóan épültek meg ezek a lakások a telep belsejében. A földszinten helyezték el a konyhát, étkezőt, fürdőszobát, és a nappalit, az emeleten pedig a hálószobákat. A 4 lakásos sorok lakásaihoz még egy kis saját terasz és kert is csatlakozik.

116: A Szőke Gyula (Pécsi Tervező Vállalat) által tervezett házban 5 kétszintes lakást alakítottak ki, saját udvarral. A lakásokban 6 fős családok elhelyezésére is lehetőség volt. A konyhákba 4 elemből álló típusbútort építettek be. A homlokzat részben színes vakolattal, részben nyerstégla falazással készült, a lábazat mosott műkő.

Zöldfelületek, parkosítás és szobrok

A parkosítás is gondosan tervezett volt annak idején. Az eredeti zöldfelületi terveket Dalányi László (LAKÓTERV III. iroda, Zöldterületi osztály) vezetésével készítették el. Az itt felállított szobrok közül legjelentősebb Somogyi József: A család című szobra. Sajnos ma már csak halvány nyomok emlékeztetnek a szebb időkre - egy-egy kerek ágyáskeret ma is fellelhető. Időközben a fák igencsak megnőttek - ez kárpótolhat bennünket az elveszett épített kertekért.

Az Óbudai kísérleti lakótelep és későbbi fejlődése

1958-ban zajlott le az Országos Lakástervezési pályázat, aminek nyomán 1959-60-ban a Bécsi út, Váradi utca, Érc utca, Gyenes utca, Selyem utca, Reménység utca által határolt területen felépítették az Óbudai Kísérleti Lakótelepet. Néhány évvel később, már az 1960-as Középmagas Lakóház tervpályázaton díjat nyert tervek prototípusait építették fel a közelben, egy 7 emeletes sávházat (Gyenes utca 3-5-7., tervezte Borostyánkőy László) és három 9 emeletes pontházat, Dul Dezső tervei alapján (Gyenes utca 1/A és 1/B, Váradi utca 22.). Ezek még vasbeton szerkezetű, téglafalazatú házak voltak, nem panelépületek.

Az 1970-es évekre Óbuda képe döntően megváltozott, a hagyományos régi házak helyett a városrész központját ma az egyik legnagyobb budapesti lakótelep uralja. Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött. Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó-bizottsága 1957-ben írta ki az Árpád híd óbudai hídfője és tágabb környékének rendezési tervpályázatát. Az új rendezési terv szerint 112 hektáron 4700 megszűnő lakás helyére 13 000 új panellakást kellet felépíteni a Flórián téri közlekedési csomópont környezetében.

Mi maradt meg ma - értékek és problémák

A tervezők az alaprajzok mellé színes rajzokat is mellékeltek - ezekről kitűnik, hogy milyen színes, élénk világot álmodtak - ami aztán csak nagyon töredékesen valósult meg sajnos. (Az első lakók kritikája is elsősorban a lakások kis méretére, na meg persze a kivitelezés hibáira irányult.) És még ez is veszendőben van, hiszen a felújítási, hőszigetelési igényekkel párhuzamosan megjelent a lakók nemtörődömsége is - nézzük csak meg azt a rózsaszín lakást a belső kétszintes lakások között. A magyarok ízlésétől ments meg Uram minket!

Az építkezés menete 1960 novemberében tette lehetővé, hogy az előzetes terveknek megfelelően a telep egyes lakásait, mint egy kiállítást, bemutassák a közönségnek. Az 514 és 524 jelű lakástípusokból két-két egyforma alaprajzút rendeztek be, az összehasonlítás érdekében kétféle módon, az egyiket régies, nagyméretű bútorokkal, a másikat könnyű kisbútorokkal, köztük a Lakásbútor Tervpályázat egyes prototípusaival. Minden látogató kérdőívet kapott, hogy a tervezők megismerjék az alaprajzokkal és bútorokkal kapcsolatos igényeket, elképzeléseket.

Hasznos információk a látogatáshoz

• Megközelítés: 17-es villamos (Váradi utca megálló) vagy 1-es villamos (Rendelőintézet megálló).
• Ajánlott sétaútvonal: Váradi utca → Érc utca → Gyenes utca → Bécsi út hátsó házsorai → belső sorházak.
• Térkép: nyomtassuk ki a helyszínről elérhető térképet, és vigyük magunkkal!

A kísérleti lakótelep építészeti értéke abban rejlik, hogy kísérleti terepként működött: alaprajzi rendszerek, szerkezeti elemek, bútor- és konyhatechnikai megoldások, valamint zöldfelületi koncepciók kipróbálására szolgált. Ma érdemes szemmel tartani, mely eredeti értékek maradtak meg, és melyek vesztek el a felújítások, átalakítások során.

tags: #gyenes #utca #12 #obudai #lakotelep

Népszerű bejegyzések:

• Részletes jelentés minta gazdasági ellenőrzéshez társasházaknál
• Battonyai Szent István Általános Iskola építése és indicates fő törekvései – történelmi áttekintés
• Kiadó lakások Békéscsabán – aktuális kínálat és tippek
• Átminősítés a zártkertekben: lehetőségek és hatások
• Kuria epitmenyado 3 oldalrol fedett tarolo: érintett fogalmak és jogi módszertan