Gyönk ifjúsági lakótelep története
A budapesti és vidéki kitelepítések utáni években új közösségek alakultak ki a Dunántúlon, ahol a gyönki településen is megindult egy megújulási folyamat. A történet középpontjában a háború utáni időszak áttelepített családjainak megélhetése, összetartásuk és a helyi közösség lassú újraformálódása áll. Emlékeink között megőriztük a költözések idejét, a földosztás részleteit, a tsz-szé alakulást és a kulturális élet újjáéledését is.
A kitelepítés időszaka és kezdeti nehézségek
1946-ban Bucholtz Ádámot is besorozták. Az áttelepítés előkészítésének utolsó fázisa a fehér lap kiadásával kezdődött, amely hivatalosan jelölte az áttelepítéshez való hozzájárulást. A költözés előkészületei során hatalmas lakodások, becsomagolt értékek, szalma és széna bálák, ládák és egyéb háztartási elemek készítése zajlott. A helyi közösségek között kisebb nézeteltérések is adódtak a berakodások során, amit a sofőrök határozottsága oldott meg.
Az első teherkocsi indulása után könnyeinkkel búcsúztunk a szülőföldtől: Megyercsről Komáromba, onnan Érsekújvárba és végül Gyönkre vezetett az út. A költözött családok között a gyönki környékbe kerülő célszemélyek között ott volt a miénk is: a József Attila utca 522. szám alatti házba telepítették a családunkat, amelynek előző tulajdonosa a költöztetése során átadta a lakást. A ház 1900 körül épült, falai vizesek voltak és a régi berendezést is magunkhoz vettük, de az új otthon - a régi helyett - nehezen, de meglett nekünk.
A föld és a közösség újraszervezése
A költözés után egy hét múlva megkezdődött a földosztás: az áttelepült lakosok 10-15 kataszteri hold földet kaptak a község határában. Az igavonó állatokkal nehézségek is adódtak, mert a dombos területek művelése szokatlan volt számukra. 1959-re mindenki a tsz-t választotta, bár eleinte ellenállás és bizonytalanság jellemezte a településrendezést. Több tsz alakult: a Petőfi, a Béke és a Vörös Csillag. A kulturális élet 1950-es évektől kezdve lassan felpezsdült: táncok, színielőadások, sváb és szlovák hagyományokra épülő rendezvények erősítették a közösséget.
Az áttelepítés idején sok család küzdött anyagi nehézségekkel: a leltár szerint adandó ház és ingatlanok ellenértéke nem érkezett meg megfelelően, ezért az emberek pénz nélkül maradtak. Ennek ellenére a közösség igyekezett összekovácsolódni: a kultúra és a művelődési ház adta a közös identitást, és a társadalmi szervezetek is lassan beindultak. A helybeliek kísértő érzelmei közé tartozott a „vissza” vágyódás, miközben a legtöbben Csomáromba, Tatabányára és Szőnybe költöztek, jobb megélhetés reményében.
Megyercs és Gyönk kapcsolata, a kastély története
Megyercs község a legrégebbi település az útvonal mentén, amelynek lakói között a szlovákok is éltek, de a földosztás idején közigazgatásilag Megyercshöz tartoztak. A kastély Gyönkön a Vizsolyi családhoz kötődik: itt állt egy barokk stílusú épület, amelyet 1920-ban költözött a suljrawicz család, majd 1878-ban Szilassy Aladárhoz és feleségéhez került. A kastélyátalakítás valószínűleg az utódok folyamán zajlott, és ma is Gyönk egyik meghatározó épülete a hozzá tartozó parkjával. 1950-es évektől a kastélyban és a mellette lévő épületekben a Hegyhát Integrált Szociális Intézmény - az idősek otthona - működik.
A személyes emlékek és találkozások nyomában
Egyik visszaemlékezésünk szerint az első karácsonyfa-élményeket a háború utáni években a szegényes, de kedves fákkal és a megsérült, fél lábú kismadárral tettek emlékezetessé. Az osztálytársakkal újraéledt a fiatalság hangulata, és az emlékek között megőriztük a gyönki közösségből származó történeteket is: a közeli rokonokkal és szomszédokkal töltött időket, a zongorát és a „guggolva” táncokat, amelyeket az orosz katonák rendeztek meg a háború végén. A barátságok, a kis közösségek összetartása, a gyermekekkel való gondoskodás és a közös ünnepek mind részét képezték a gyönki közösség újjászerveződésének.
A jelen és a jövő
A gyönki település története a kitelepítést követő időszakban mutat rá a közösségi összetartás erejére: a fehér lap és a leltár ellenére a falubeliek összességében megtalálták a helyüket, és felépítették a saját identitásukat a dunántúli vidéken. A kastély és a parkja ma is kiemelt értéke a településnek, amely a tiszta magyar kultúra és a sokféle örökség összegzése lett. A történet folytatását a jelenben és a jövőben a közösségi élet megőrzése és a kulturális hagyaték ápolása adja.
| Település | Első említés | Jelenleg |
|---|---|---|
| Megyercs | 1268 | részben a megőrzött területek és kultúra |
| Gyönk | kastély, 1870-es évek | Hegyhát Integrált Szociális Intézmény, idősek otthona |
| Violin puszta | 1947-ig része Megyercsnek | külön rész |
tags: #gyonk #ifjusagi #lakotelep