Gyurcsány képviselői irodaház: az Altus-csoport története és politikai összefüggései

Üzletember, politikus, országgyűlési képviselő, a rendszerváltás utáni időszak leghosszabban hivatalban volt miniszterelnöke. Gyurcsány a magyar privatizáció egyik nagy nyertese. Mégis, nevét a rendszerváltást követő első évtizedben alig említette a magyar sajtó. Ez csak akkor változott, amikor 1998 táján közelebb került a politikához.

Gyurcsány 1993-96 között számtalan kisebb-nagyobb üzletet bonyolított: ebből három privatizációs tranzakció kifejezetten sikeres volt, ez teremtette meg a családi vagyon alapjait. A háromból két cég neve sohasem vált igazán ismertté (Béta-Roll Hengergumizó, Motim), míg a Perfekt Rt. mindig is meglehetősen ismert vállalat volt. Az Országgyűlés 44/2005. május 26.

Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán egyéni levelezőként szerzett tanári diplomát, majd 1990-ben - ismét csak levelezőként és ugyancsak Pécsett - egyetemi közgazdász oklevelet. Ezt követően kerül Budapestre. 1989-ben a KISZ KB titkára, majd - Merényi Miklissal, Szilvásy Györggyel és Bajnai Gordonnal - az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű szervezet alapítója. Később ő lett a DEMISZ egyik alelnöke - bár elnök szeretett volna lenni -, de akkor alul maradt Nagy Imrével szemben. Ennek ellenére alelnöki minőségében, mint a Harmadik Oldal egyik képviselője 1989. június 8-án ő látta el kézjegyével a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást.

Gyurcsány és az Altus-csoport kapcsolatrendszere: hierarchiák és összefonódások a privatizáció utóéletében

Később szakított a DEMISZ-szel és Új Nemzedék néven új szervezet létrehozásával próbálkozott. Gyurcsány 1989 végén felvételt nyert a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-be, ahová egykori egyetemi oktatója, Kerékgyártó István ajánlotta be. 1992-ben a cég ketté vált, és a menedment egyik fele német tőkéből megalapította az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-t. 1992 novemberében Gyurcsány önállósította magát, 3 M Ft családi tőkéből - egy barátjával - megalapította az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt.-t, a későbbi családi vagyon alapját. A cég - különböző tulajdonjogi változások után - 2002-től tekinthető Gyurcsány Ferenc 100%-os tulajdonának.

Kezdetben az Altus is tanácsadásból tartotta el magát, de közben már készült a nagy üzletekre, a cégvásárlásokra és az ingatlanbefektetésekre. A cég alapításakor már ott bábáskodtak Gyurcsány későbbi kulcsemberei is: Tatai Ilona és Jagiellowicz Györgyné - mindketten az egykori Taurus Gumiipari Vállalattól. A városi legendák szerint az egykori KISZ vagyon elpárolgása és az Altus megszületése között is volt valamiféle kapcsolat. Ugyanis az Altus egyik első megbízása az egykori KISZ-tulajdonú vállalat, az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolása volt.

Ezidőtájt Gyurcsány érdekeltséget szerzett az esztergomi szállodák, éttermek, idegenforgalmi létesítmények építésére létrejött Strigonium Rt.-ben, a gépjármű-forgalmazó Mogürt Rt.-ben, a Vasi Tervező Tanácsadó Rt.-ben és a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-ben. Ez utóbbit Tatai Ilona férje, Szilas Ádám - pontosabban az általa irányította Szenzor Rt. - fogadta be. Az Altus-szal szimbiózisban élő Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft. viszont a Szenzor Információrendszer Szervezési Kft.-ből keletkezett, miután a Gyurcsány Ferenc többségi tulajdonában lévő Nomentana Kft. 1993-ban az Altus két kisebb jelentőségű ingatlanügyletbe is belevágott. Ezek azután 10 évvel később kaptak nagy figyelmet a politikától, az Állami Számvevőszéktől, a KEHI-től, az ügyészségtől, és persze a médiától is. Mindkét esetben a MeH kezében volt ingatlanok megszerzéséről volt szó: A Szalay utcai bölcsőde és óvoda együtteséből lett a Képviselői Klub, amivel Gyurcsány kiváló lehetőséget teremtett magának arra, hogy parlamenti képviselőkkel kerüljön közeli kapcsolatba. Az elnökségben valamennyi parlamenti pártot jelentős politikusok képviselte (Gál Zoltán, Zwack Péter, Pokorni Zoltán, Szabó Iván, Győriványi Sándor és Latorcai János).

  • Az első igazán nagy privatizációs üzleti lehetősége az Altusnak 1993-ban adódott, egy évvel a cég megalapítása után. 1993/1994 fordulóján megnyertek egy ÁVÜ-s pályázatot.
  • Így az Altus kárpótlási jegyért megvehette a Gép- és Technológiaszerelő Rt. (GTSZ) 50,1%-át 350 M Ft-ért, de a befektetés problémákkal járt; a cég másfél év után tönkrement.
  • 1994 tavaszán újabb céget vásárolnak (Béta-Roll Hengergumizó Kft.), amely hosszú távon életképes maradt és bővült Erdélyben és a Vajdaságban leányvállalatokkal.
  • 1995 szeptemberében az Altus lehetőséget kapott a Főnicia Kereskedelmi Kft. 50%-os állami tulajdonú részének megvásárlására; 1995 októberében a Fortus Kereskedelmi Rt.-ben az Altus 45%-kal lett társtulajdonos a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) oldalán.
  • 1995 novemberében - 700 M Ft hitel segítségével - az Altus megvásárolta a Motim Kft. 90%-át, 705 M Ftért; 1995 decemberében megszerezte a Perfekt Rt. 100%-át, 321 M Ftért.
  • Az Altus 1995/96 környékén Balassagyarmaton is vásárolt 90% részesedést a Balassagyarmati Fémipari Kft.-ben; később ezt az értéket nehéz volt megőrizni.

Gyurcsány az MSZP-be csak 2000-ben lépett be, amikor Medgyessy Péter tanácsadójaként jelentős szerepet játszott a 2002-es választási kampány előkészítésében. A választás után egy darabig miniszterelnöki stratégiai főtanácsadóként dolgozott. 2003 májusában kapta meg a miniszteri bársonyszéket, az ifjúsági és sportminiszteri pozíciót. Ettől kezdve Gyurcsány az ellenzék támadásainak céltáblája lett, s ezen belül is elsősorban a privatizációs üzletek során szerzett vagyonának tisztességes eredetét kérdőjelezték meg hétről-hétre.

A 2004-es Európai Parlamenti választások után a párton belüli konfliktusok Gyurcsánt is elérték. Július közepén a lapok arról cikkeztek, hogy a miniszterelnök le fogja váltani. Ez meg is történt. Pár hónappal később, 2004. szeptember 29-én viszont Gyurcsány Ferenc lett a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Ő vezette pártját a 2006-os választási kampányban - és nyert. 2009. március 21-én jelentette be, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, 28-án pedig a pártelnökségről való lemondását is közzétette. Április 14-én az Országgyűlés elfogadta a bizalmatlansági indítványt, s ezzel Gyurcsány helyett Bajnai Gordon lett az új miniszterelnök.

Fehér Ház és a Képviselői Irodaház arculata, kapcsolódó irodai infrastruktúra

Miután Gyurcsány felhagyott az első vonalbeli politizálással, az Altus új piacok felé is nyitott. Első lépésként 2009-ben megalapította a BudaShen Kereskedőház Kft.-t, hazai vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatására. 2010-ben az Altus ConsAlt néven vállalatcsoportot hozott létre, melynek elsődleges célja az EU ismeretek átadása a Balkán országaiban. Ezeket a cégeket azonban nem Gyurcsány, hanem felesége, Dobrev Klára irányította. Gyurcsány idejének és energiáinak nagy részét továbbra is a politika felé fordította.

Gyurcsány 2002-ben az 50. helyen szerepelt a Magyar Hírlap 100 leggazdagabb magyart listáján; 2006-ban a Manager Magazin 100-as listáján 4 Mrd Ft-os vagyonával a 87. helyen. 2010-ben a leggazdagabbak 150-es listáján 3,6 Mrd Ft-os vagyonával a 150. helyen állt. 2011-ben az ügyészség a Sukorói telekcsere kapcsán gyanúsította meg hivatali visszaéléssel. Az Országgyűlés 2011. évében Gyurcsány lemondott a tisztségeiről, és 2016 elején egy német cégnek eladta a Béta-Roll Zrt-t, majd szeptemberben a Motimtól is teljesen megvált - részvényeit a cég menedzsmentje vásárolta meg.

Az Altus-csoport azóta is több tőkestruktúrát és ingatlanüzletet tart fenn, amelyek közt többeket a közélet és a média is figyelemmel követ. A korrupciós és átláthatósági kérdések továbbra is kísérik az Altus-csoport történetét, amelyben Gyurcsány Ferenc és családja jelentős vagyont halmozott fel a privatizációs folyamatokból. A korábbi időszak privatizációs ügyletei és a későbbi politikai pálya összefonódása nyomán született az úgynevezett “Fehér Ház” és az annak közelében található képviselői irodaház története is, amely a politikai és gazdasági kapcsolatok hálózatát tükrözi.

A történet összegző részeként érdemes megemlíteni a következő nagy vonalakat: az Altus-kapcsolatok a privatizációs sikereket követően is folytatódtak; a Perfekt és Motim tranzakciók jelentős vállalati értékeléseket és vitákat generáltak; a politikai pálya átalakítása után Gyurcsány privatizációs múltja tovább kísértette a közbeszédet, miközben családi és vállalati hálózatait tovább bővítette. Az irodaház ügyei és a kapcsolódó jogi- mérőpontok ma is kiindulópontot adnak a magyar politikai-gazdasági összefonódások elemzéséhez.

tags: #gyurcsany #kepviseloi #irodahaz

Népszerű bejegyzések: