Helyi építési szabályzatok Gyúrón: áttekintés és gyakorlati alkalmazás
Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg.
Az önkormányzat képviselő-testülete (vagy közgyűlése) a helyi építési szabályzatban (röviden HÉSZ) a helyi sajátosságok figyelembe vételével az OTÉK előírásait alkalmazza, azonban megállapíthat annál szigorúbb szabályokat is.
Bizonyos esetekben, amennyiben az indokolt, a HÉSZ megengedőbb szabályokat is megállapíthat, de csak akkor, ha azt különös településrendezési ok vagy a kialakult helyzet indokolja, közérdeket nem sért, valamint a megengedőbb határértékkel is biztosíthatóak az építményekre vonatkozó követelmények, továbbá ahhoz a területi főépítész (az építésügyért felelős szakminisztérium képviseletében) hozzájárult.
A helyi építési szabályzat az OTÉK 7. §-ában meghatározottakon túl megállapíthat további előírásokat is a helyi sajátosságokra tekintettel, a településkép tervszerű alakítása vagy éppen megőrzése érdekében.
Az építészeti karakter jellemzőit meghatározó, további előírások segítik a helyi sajátosságok érvényesítését az építészeti tervek kidolgozása és az épületek megvalósulása során.
A helyi építési szabályzat és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: helyi építési szabályzat) a fejlesztési tervvel összhangban készül.
Ha az Étv. 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre készül.
A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik.
Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni.
A településrendezési eszközöket 10-15 évente illik felülvizsgálni, ellenőrizendő, hogy azok a valóban a közösen elfogadott jövőkép felé segítik a maguk módján a települést.
Ilyenkor kiértékelik a jelenlegi állapotot, elemzik a folyamatokat és szükség esetén pontosítják, módosítják, megváltoztatják a szabályozást, hogy a kívánt irányba hassanak a településfejlesztési koncepciónak megfelelve.
A településrendezési eszköz és azok módosítása térképi munkarészeit pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.
A településközpontban a parkolási rendszerek megteremtésével és tarifális szabályozással javasolják az ügyfelek, a vendégek, a vásárlók rövid, egy órán belüli parkolási igényeit kielégítő, kellő számú szabad parkolási hely biztosítását.
A lakóterület fejlesztések üteme jelentősen lecsökkent. Az elmúlt 9 évben 2007 és 2016 között a térképen szereplő 8 terület eggyel növekedett (21-es tabla).
Ennek magyarázata a 2008-as ingatlanpiaci válságon túl, hogy a 2004-es településfejlesztési koncepció kifejezett ellenjavallata ellenére Üröm Önkormányzata 2007-re teljes körűen kimerítette a törvény által megengedett belterületbe vonható területnagyságot.
2005 és 2007 között létesültek a Rókahegy II., a Natura Villa és a Panorámaliget lakóterületek.
Azóta csak a már beépítésre szánt területek cseréjével lehet új lakóövezeteket létrehozni.
A 21 tábla átsorolásához a Sadove déli részének beépítését cserélték be, beláthatatlan időre elodázva annak rendezését.
A most tervezett új lakóterület átsorolásához az M0 csomópont gazdasági területeiről kell lemondani, mert Ürömön 2007 óta tovább már nem növelhető beépítésre szánt terület nagysága.
A beépítés sűrűségét persze a beépített terület növelése nélkül is lehet fokozni.
A Rókahegy II. lakóterületen korábban az eredetileg sem túl nagy (min. 800 m2) telkeire két lakást lehetett építeni.
Ezt úgy módosították, hogy a megfelezett, legalább 400 m2-es telkekre már ikresen csatlakozóan lehet beépítés 2 lakás számára.
Ezzel nem nőtt a beépíthető terület, de kétszer annyi lakást lehet építeni.
Kétszer annyi háztartásnak pedig jóval nagyobb a közműigénye, a környezeti terhelése, és az intézményi ellátottsága is.
A településrészek szabályozása alapján megállapítható, hogy a település régi része a központtal együtt továbbra is megfelel egy nagyobb település hagyományos faluközpontjának mind a beépítés sűrűségét, mind közlekedési területeinek méreteit, mind intézményrendszerét tekintve.
Addig a külső, központtól messze eső területek átsorolásai mind intenzív beépítésűek, kertvárosias, sőt kisvárosias jelleggel, ellentmondva minden településtervezési előírásnak, szabálynak.
A településkép összképe nem ilyen vegyes, mert magas, nagy tömegű épületek megvalósítását nem teszi lehetővé a szabályzat és a helyi civil mozgalmak.
Kivételes példa a rendelő és az abc áruház lepényépülete, melyek nem illeszkednek környezetükbe.
A szabályozási tervek célja pont ezek elkerülése és kívánt irányba terelése.
Különösen kínos ez a megállapítás a rendelő esetében, amely az önkormányzat saját beruházása.
Egy mezőgazdasági terület erdővé válásához kell 15-20 év; azzal, hogy papíron átminősítjük, még nem áll azonnal rendelkezésre a 9 egységnyi biológiai aktivitási érték.
Az átsorolás építési joga is akkor keletkezzen, amikor az erdő kialakul, mert ennek hiányában „de facto” valójában csökken a biológiai aktivitás értéke egészen az erdő tényleges kialakulásáig.
Ehhez elegendő megnézni a 2014-es átsorolásokhoz előírt telepített erdőt.
A Sadove hosszútelkes, régen zártkertként beépült területe átalakításra, rendezett úthálózat kialakítására reménytelen terület.
A 2013-ban hatályba lépett terület-felhasználási engedéllyel mezőgazdasági területnek minősített településegység beépítésre szánt területté minősítése nem lehet a fejlesztési koncepció része.
Az önkormányzat maga kérte az engedélyt a területcserére és a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, hogy a Sadove számára fenntartott beépítést felhasználhassa a 21 tömb átsorolására, 17,69 ha új lakóterület létrehozására.
A fejlesztések során befizetett háttérfejlesztési hozzájárulások lehetővé teszik az intézmények fejlesztését.
Az iskola bővítése, a közösségi ház új tartalmakkal kiegészített újjáépítése, új rendelő építése, az óvoda bővítése, új bölcsőde építése, a könyvtár felújítása jelzik az intézményfejlesztések folyamatosságát.
A szabályozásban nem található területkijelölés a lakó területek jelentős növekedése által keletkezett többlet ellátó intézmények elhelyezésének biztosítására.
Ezek szerint a jelenlegi helyükön kell megoldani a bővülést, amely az oktatási-nevelési célú intézményeknél nem érzékelhető.
Az eddigi átsorolások fejlesztéseitől a teljes közművesítésen felül a „lakóövezetek kialakításával járó és a település infrastruktúráját terhelő szolgáltatások kompenzálására” befizetett összegekből éppen most kíván az önkormányzat 450 millió forintot fordítani egy új művelődési házra.
Azért írom határozatlan névelővel, mert annak elképzelései és tervei egyelőre nem ismertek, nem hozzáférhetők.
A jogszabályi környezet másik változása egy új jogszabályhoz kapcsolódik: A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. A Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet elkészítése legkésőbb 2017.
Az építési munkát végezni csak a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelően lehet, így tehát igen fontos, hogy abban az egyes övezetekre vonatkozóan milyen előírásokat határoznak meg.
Az egyik ilyen meghatározó paraméter lehet, az épületek magassági értékeinek számítása, mely jelentősen módosult az elmúlt években.
Az adókról szóló helyi rendeletek:
Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 1.) rendelete az egyes helyi adók megállapításáról szól.
E rendelet alkalmazásában:
- a) egyedülálló személy: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált családi állapotú.
- b) egyedülélő személy: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
- c) beépítésre nem alkalmas telek: Gyúró közigazgatási területén az a telek, amely a vonatkozó jogszabályok alapján beépítésre nem alkalmas.
Mentességek a telekadó alól:
- az az ingatlan, amely vonatkozásában magánszemélyek kommunális adója kötelezettség áll fenn.
- a beépítésre nem alkalmas telek.
- az a telek, melyen az épülő lakóingatlan az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006.(XII.5.) Korm.rendelet 2. melléklet 5. sora szerinti 60 % készültségi fokot elérte.
A mentességre való jogosultságot az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi, és a feltételek fennállása esetén a mentességet a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől kell alkalmazni.
Magánszemély kommunális adójának fizetési kötelezettsége:
Terheli a Htv.12. §-ban, valamint a Htv. 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának.
Adókedvezmények:
- 40 %-os kedvezmény jár annak a magánszemélynek, akinek gyúrói lakóhelye van, és a lakóhelyén lévő ingatlanban tulajdonnal rendelkezik.
- 70 %-os kedvezmény jár:
- az öregségi nyugdíjban részesülő házaspárnak, vagy élettársi kapcsolatban élőknek, akik közül a tárgyévben csak az egyik töltötte be a 70. életévét és az öregségi nyugdíjon kívül más rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkeznek.
- annak a házaspárnak, vagy élettársi kapcsolatban élőknek, melynek mindkét tagja betöltötte a 70. életévét és az öregségi nyugdíjon kívül más rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkeznek.
- annak az egyedülélő magánszemélynek, aki a 70. életévét betöltötte és nyugdíjjellegű ellátáson kívül más rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkezik.
Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól a Htv. 39/C. §.
A rendelet 2023. január 1-jétől lép hatályba.
tags: #gyuro #helyi #epitesi #szabalyzat