Hagyatéki eljárás illetékének csökkentése: útmutató a kedvezmények és mentességek kiismeréséhez
Az öröklés a vagyonszerzés egyik formája, így bizonyos esetekben öröklési illeték fizetési kötelezettséggel jár együtt. Ugyanakkor számos esetben öröklési illetékkedvezmény, és öröklési illetékmentesség illeti meg az örökösöket. A megváltozott öröklési szabályok értelmében teljesen mentesülnek az egyenesági rokonok, a testvérek, a házastárs, és a bejegyzett élettárs. Sokan nincsenek tisztában az öröklés szabályaival, és gyakran örökösként szembesülnek az illetékfizetési kötelezettséggel, illetve azzal a ténnyel, hogy a hagyatéki eljárásban aktívan kell részt venniük.
Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az elhunyt személy vagyona hagyatékká alakul, amely a vagyoni jellegű dolgok (ingatlan, ingóság, pénz, értékpapír, stb.) mellett kötelezettségeket (terhek, adósságok) is magába foglal. Abban az esetben, ha nincsenek örökössök, akkor a hagyaték az államra száll. Végrendelet, vagy öröklési szerződés hiányában a hagyaték szétosztása a törvényes öröklési rend alapján történik.
A hagyaték pontos útja és az illeték alapja
A hagyaték megnyílását követően az örökösök a hagyatéki eljárás útján jutnak a vagyontárgyakhoz, amely két egymást követő lépésből áll: első szakasz a helyileg illetékes önkormányzatnál indul, majd az elkészült hagyatéki leltár és a hivatalos iratanyagok az illetékes közjegyzőhöz kerülnek át. A hagyatékot a hagyatékátadó végzés kiállítását követő 15 napon belül jelenti be a közjegyző/bíróság a NAV-nak, és a végzés mellé csatolják a hagyatéki leltár másolatát, valamint a végrendelet, az osztályos egyezség hitelesített teljes másolatát.
Az öröklési illeték, vagy más néven örökösödési illeték szabályait az 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény, Itv.) határozza meg, amelyet az örökségben (hagyatékból) szerzett vagyontárgyak után kell fizetni. Az öröklés útján szerzett örökség szintén vagyonosodásnak számít - hasonlóan a vásárlás vagy ajándékozás útján szerzett vagyonhoz.
Az illetékmentesség mind tárgyi, mind személyi formában előfordulhat: az örökhagyó egyenesági rokona (pl. Telek/tulajdoni hányad után, amennyiben az lakóház építésére alkalmas - az örökösnek négy éven belül kell a lakóházat felépíteni), képző-, ipar-, népművészeti alkotás, gyűjtemény, termőföld tulajdonjoga esetén pedig az öröklési illeték 50%-a, de ha az örökös ŐCSG tagként bejegyzett magánszemély, akkor csak az ¼-ét kell fizetnie.
Az illeték mértéke és a kedvezmények részletei
Az általános illetékmérték egy örökösre a hagyaték tiszta értéke után 18%, míg lakástulajdon, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9%. Gépjármű és pótkocsi öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese (általános esetben 18% vagy ennél nagyobb összeg lehet). Termőföld öröklése esetén az illeték a felére, azaz 9%-ra csökken, ha az örökös ŐCSG tagként magánszemélyként be van jegyezve; ez esetben a tényleges fizetendő összeg 4,5%.
Az öröklési illeték alapja mindig az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke: a vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét. Ide tartozik a hagyatéki terhek közé sorolt tételek (adósságok, tartozások, gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja, közjegyzői díjak, temetés költségei). A hagyatékban lévő gépjármű értékét a tiszta érték kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A kötelesrész csökkenti a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét.
Az illeték mértékének kiszámításához használt táblázatok szerint az 1. csoportba tartozó örökösök esetében 20 millió forint mentes az illeték alól. A konkrét példák között szerepel a lakóingatlanok és a lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok 9%-os illetéke, a gépjárművek és pótkocsik kétszeres visszterhes illetéke, illetve különböző egyéb vagyontárgyak adózási szabályai. A külföldi hagyaték esetén, ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket vagy adót, akkor belföldön a külföldi hagyaték után általában nem kell illetéket fizetni ingóságok esetében, ha igazolni lehet a teljesítést.
Illetékkedvezmények és mentesség részletesen
A NAV határozata alapján a megfizetendő illetéket 30 napon belül kell befizetni. Az adózó kérelmet nyújthat be Itv.-ben meghatározott illetékkedvezményre vagy illetékmentességre vonatkozóan a végleges NAV-határozat előtt. Az egyenes ági rokonok, testvérek, házasságban élők és bejegyzett élettárs esetében gyakran van mentesség, míg távolabbi rokoni kapcsolatok esetén az illeték megfizetése kötelező lehet. Ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, az ellenérték alapján ajándékozási illetéket kell fizetni, és ha valaki visszautasítja az öröklést, szintén nem köteles illetéket fizetni.
Termőföld öröklése esetén, ha az örökös őstermelő családi gazdaság tagjaként van nyilvántartva, akkor az illeték 4,5%-ra csökkenhet. A kiskorú örökös esetében a nagykorúvá válástól számított 2 éven belül késedelmi pótlék mentesen fizethető az illeték, és adott esetben kedvezmény is járhat.
Kik fizetik és hogyan számolható ki pontosan az illeték?
Öröklési illetéket az örökös köteles megfizetni, az illeték alapja pedig a tiszta érték alapján kerül meghatározásra. Az általános mérték 18%, a lakástulajdon vagyoni értékű jog esetében 9%, gépjárművek és pótkocsik esetén pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese. A külföldi hagyaték után is fizetni kell, kivéve ha külföldön már kifizették az illetéket vagy adót, és ezt igazolni tudják.
A hagyatéki eljárást követően NAV megállapítja az illetékfizetési kötelezettséget, és fizetési meghagyást küld ki az illeték alanyának. A meghagyásban megadott számlára kell befizetni a 30 napos határidőn belül. Ha a közjegyző adja át a hagyatékot, a bejelentés és az illeték kiszabás a NAV felé a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megtörténik. Amennyiben nincs hivatalos hagyatéki eljárás, a hagyatéki kimutatást a HK-ű nyomtatványon az örökösnek kell benyújtania a NAV-hoz 90 napon belül.
Hogyan lehet csökkenteni a terhet?
Ha a hagyaték sok terhet és adósságot tartalmaz, úgy a tartozások arányos levonásával kerül kiszámításra az illeték alapja. A kötelesrész megvásárlásakor (például készpénzzel történő kiváltás) a kötelesrészre jogosult örökös illetéket fizet, míg a megváltó örökös visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ha több örökös osztozik a hagyatékon, mindenki a neki jutó rész alapján fizeti meg az illetéket. A békés, csekély összegű ingóhagyomány esetén 300 000 forint forgalmi értékig általános mentesség érvényesülhet.
| Jellegzetes eset | Illetékkulcs | Különleges feltétel |
|---|---|---|
| Öröklés tiszta értéke» általános ingó | 18% | Lakás vagyoni jog nélkül |
| Lakás/tulajdon | 9% | ingatlanhoz kapcsolódó jogok |
| Gépjármű/pótkocsi | kettős visszterhes illeték | specifikus típus és tömeg alapján |
Haszonélvezeti jog vagy használat esetén a vagyoni értékű jog alapján számított érték után kell fizetni az illetéket. Az időleges üdülőhasználati jog értéke az egy éves érték és a szerződésben kikötött napok számának szorzata alapján kerül meghatározásra. Ha a hagyatékot több örökös között osztják fel, minden örökös a rá eső rész után fizet.
Gyakorlati példák és teendők
Példák és gyakorlati teendők a kedvezmények érvényesítéséhez:
- Ha egyenes ági rokon örököl, gyakran teljes mentesítés jár.
- Ha a hagyaték tartalmaz ingatlant, a lakástulajdonra 9% illeték vonatkozik, a rendelkezésre álló kedvezményekkel együtt.
- A bankbetétek és készpénz öröklésekor 300 000 forint feletti rész után fizetendő az illeték, kivéve ha az öröklő személy jogosult a mentességre.
- Kiskorú örökös esetén a nagykorúvá válástól számított két éven belül kedvezményesen is fizethető az illeték, amennyiben a feltételek teljesülnek.
- Ha külföldi hagyatékról van szó, és a külföldi országban már megfizették az illetéket vagy adót, ezt igazolni kell a hazai eljárás során.
Öröklési illeték és adózás összefüggései
Az örökösödési illeték hivatalos neve és a köznyelvekben használt megnevezések közül a „öröklési illeték” és az „örökösödési illeték/adó” egyaránt használatos. A magyar jogszabály szerint az illetékekkel kapcsolatos rendelkezéseket a 1990. évi XCIII. törvény, valamint annak módosításai tartalmazzák. Az adózási vonzatokat is figyelembe véve, a hagyatéki eljárásban történő résztvétel és a bevallás elkészítése a kötelező feladatok közé tartozik.
1.- Öröklési jog
Ha a hagyaték elosztása több örökös között történik, minden érintett a rá eső rész után köteles megfizetni az illetéket. A NAV határozatban közli a pontos összeget és a befizetés részleteit. A késedelmi pótlék és esetleges végrehajtás lehetősége minden körülmény figyelembevételével merül fel.
tags: #hagyateki #eljaras #illetekenek #csokkentese