Hány forintig adómentes az albérlet?

Összegyűjtöttük az ingatlan-bérbeadás utáni adózás szabályait. Az ingatlan kiadásával szerzett bevétel adóköteles jövedelemnek számít. De kötelező számlát adnunk? Mindenképp rendelkeznünk kell adószámmal lakáskiadáskor? Hogyan számoljuk ki az adó mértékét? Kell fizetnünk adóelőleget? Létezik mentesség az adófizetési kötelezettség alól?

Alapelvek és adózási környezet

Magánszemély ingatlan bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék. Egyszerűbben fogalmazva: ingatlan bérbeadása esetén kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Az adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylat is elegendő kiállítanunk; az adószám hiánya ezen tevékenységnél nem akadály, a számviteli bizonylatot pedig ki lehet állítani és kibocsátani. Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja törvény 2. és 4. melléklete szerint kell figyelembe venni.

Az adó költségelszámolása: két fő út

  1. 10 százalékos költséghányad alkalmazása: a bevétel 90 százaléka adóalap, tehát a 15%-os SZJA megfizetése a kiadott összeg 9%-ának megfelelően történik. Előnye az egyszerűség: számlák és igazolások nélkül is kiszámolható, viszont ebben az esetben az amortizáció és egyéb tényleges költségek nem érvényesíthetők. A jogszabály szerint a 10%-os költséghányadot egy adóévben csak ezt a módszert választhatjuk, a későbbiekben pedig az áttérés a tételes költségelszámolásra lehetőségét biztosítja.
  2. Tételes költségelszámolás: a bevételből közvetlenül levonhatók a kapcsolódó költségek (karbantartás, felújítás, eszközök vásárlása, közműdíjak részbeni arányos része, közös költség egy részének arányos el nem használható elemei). Az értékcsökkenés az ingatlan beszerzési árának 2-6 százaléka lehet évente (az ingatlan típusától függően). Ezzel a módszerrel pontosabban lehet elszámolni a kiadásokat, de részletes bizonylatokkal kell igazolni a költségeket. Az értékcsökkenést csak tételes költségelszámolás során lehet figyelembe venni, és ha az ingatlan olyan módon kerül bérbeadásra, hogy a tulajdonjog nem a bérbeadóé, az kizáró tényező.

Ha a bérleti díj fix összegben kerül megállapításra és az rezsit is tartalmazza, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mert a szolgáltatási díj nem hárul át arányosan a bérlőre. A bérbeadó ezen felül levonhatja a más településen bérbe vett ingatlan ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját, ha a bérbeadás időtartama meghaladja a 90 napot és a bérleti díj kizárólagos költségelszámolást nem terheli.

Bevétel meghatározása és elszámolás gyakorlata

A bevétel a bérleti díj összege plusz az összes rezsidíj, amelyet az albérlő a tulajdonosnak fizet. A társasházi biztosítás, takarítás díja, a közös képviselő díjazása és a felújítási alapba fizetett összegek nem képezik automatikusan a kedvező 10%-os szabály integráns részét; ezek általában nem tartoznak a rezsik értelmében a bérbeadás bevételéhez és költségelszámolásához. A bérbeadó a bevételből levonhatja a más településen bérelt ingatlan díját is, amelynek feltétele, hogy az adott évben igazoltan meg legyenek fizetve a bérleti díjak. A bevétel kétféle módon kerül bevallásra: tételes költségelszámolás vagy 10%-os költséghányad alkalmazása, a választás egy adóévben egy módon lehetséges, a következő évekre pedig mérlegelni kell a legelőnyösebb megoldást.

Bevallás és előleg

Az ingatlan-bérbeadást végzőnek az adózás tárgyi körülmények szerint az adóelőleget negyedévente és a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, kivéve, ha a kifizető köteles ezt előlegezni (pl. vállalkozás), amely az adóelőleg alapját a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján számítja ki. Ha nyilatkozat hiányzik, a kifizető a 10%-os költséghányad alapján számítja ki az adóelőleget és a nettó jövedelmet adja ki a bérbeadónak. Az ingatlan bérbeadása tárgyi adómentes az áfatörvény alapján (86. §), a szálláshely-szolgáltatás azonban adószám és engedélyek függvényében működik. A bérbeadó két fő adózási mód közül választhat: tételes költségelszámolás vagy a 10%-os költséghányad.

Szálláshely-szolgáltatás és adózási módok

A magánszálláshely-szolgáltatás az adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó részére áll rendelkezésre rövid távú kiadások esetén. Szálláshely-szolgáltatóként az adózási mód lehet önálló tevékenységből származó jövedelem vagy tételes átalányadózás. A termőföld haszonbérbe adása szintén adóköteles bevétel, amelynek mértéke 15 százalék, és külön kezelést kap az adóalap megállapítása alatt.

Rövid- és hosszútávú albérlet és a jogi keretek

A hosszú távú lakáskiadás adózása bizonyos esetekben adómentessé válhat, például ha a bérbeadás önkormányzatnak történik és a bevétel kizárólag önálló tevékenységként vagy újra fel nem használtként kerül figyelembevételre. A rövid távú lakáskiadás (pl. Airbnb) részletezetten van szabályozva: adószám, engedélyek és a szerződések írják a keretet. A jogszabályozás szerint a lakás kiadása általánosan adómentes az áfa szempontjából, de a személyi jövedelemadó és a költségek elszámolása ennél sokkal finomabb és változatosabb lehet.

Kalkulátor és példák

Ha például a bérleti díj éves szinten 3 000 000 Ft, a 10%-os költséghányaddal az adóalap 2 700 000 Ft, és a SZJA 15%-a 405 000 Ft lenne. Tételes költségelszámolás esetén, ha a tulajdonos 1 200 000 Ft költséget igazolt a számlákkal, az adóalap 1 800 000 Ft lehet, így a fizetendő SZJA 270 000 Ft lehet. A választás a tulajdonost terheli, és az adózási döntést érdemes a várható éves adó meghatározásával mérlegelni. A 2018-as jogszabályváltozások óta EHO-fizetési kötelezettség nem releváns már, és az egészségügyi hozzájárulás sem szükséges a bérbeadás esetén.

Gyakorlati tanácsok és tippek

  • Írásbeli szerződés kiemelten ajánlott mindkét fél védelmére; a közjegyzői kamara is ad tanácsokat a szerződéskötésre.
  • Számlázás nem kötelező adómentes bérbeadás esetén, de a bevételek és költségek nyilvántartása elengedhetetlen.
  • Az adómentes vagy adóköteles tevékenység megkülönböztetése kritikus a jövedelmek meghatározásakor.
  • A külföldön fizetett bérleti díjak is figyelembe vehetők lehetőségként, amennyiben az év folyamán igazoltan megfizetett tételekről van szó.
  • A társasházi közös költségek és a rezsik esetében a kedvező szabály nem mindig alkalmazható; ezek a kiadások általában nem tartoznak a kedvező adózási szempontok közé.
  • Az albérleti piac jellemzője a növekvő kereslet és az emiatti áremelkedés; minden bérbeadási forma részletes ismerete fontos a jogszerű tevékenységhez.

Táblázat: két adózási módszer összehasonlítása

JellemzőTételes költségelszámolás10%-os költséghányad
Adóalap kiszámításaBevétel - tényleges költségekBevétel 90%-a
Igazolás szükségességeIgen (számlák, költségek igazolása)Nem (csak általános szabályok alapján)
ÉrtékcsökkenésLehetséges (1 évben 2-6%)Nincs
Rezsi és közös költség arányosításArányosítvaNincs lehetőség
Infografika: adózás albérlet után - két útvonal

Önkormányzati és szabályozási összegzés

Magánszemélyként a lakás bérbeadása adómentesnek minősülhet bizonyos körülmények között, de általában az SZJA 15%-os kulcsával adózik az éves jövedelem. Az adózási döntés előtt érdemes kiszámolni mindkét módszert, és a várható éves adót mindkét esetben meghatározni. A jogszabályok folyamatosan módosulhatnak, ezért érdemes naprakész információkkal rendelkezni és szükség esetén adótanácsadóhoz fordulni.

tags: #hany #ft #ig #adomentes #az #alberlet

Népszerű bejegyzések: