Haszonélvezet gazdasági társaságokban: jogi keretek, adózás és számviteli megközelítések

A kötet a 2013. évi V. törvény és a hatálybalépést összefoglaló átmeneti rendelkezések tematikus összefűzésével szolgál, melyben a Ptk és a Ptké összefűzött normaszövegébe beillesztették az alkalmazási irányelveket is az 1/2014. Polgári jogegységi határozat alapján. A kiadvány célja, hogy a haszonélvezeti jog köré fonódó szabályozást jogszabályi térképként és munkatársi segédletként egyaránt támogassa. Ebben a keretben a haszonélvezeti jogi intézmények középpontba kerülnek a jogalkotói, gazdasági és adózási összefüggések kontextusában.

A haszonélvezet fogalma és alapvető szabályai a Ptk.-ban

A haszonélvezeti jog egy korlátolt dologi jog, amely alapján a jogosult a másik személy tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, de nem ruházhatja át a tulajdonjogot. A jog gyakorolható lehet teljes vagy részleges formában, és amely a tulajdonjogot terheli, nem terhelhető vele szemben harmadik fél ellenérték fejében sem. A haszonélvezet jogának alapítása lehet ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében történő, és az alapító lehet természetes személy vagy jogi személy (például gazdasági társaság). A jog különbséget tes a lemondás és az átruházás között: az átengedés használati vagy hasznosítási jogot jelent, míg az átruházás végleges és teljes körű átadást ír elő.

Jogi személyekre kiterjedő újdonság

Az új Ptk. külön fejezetben foglalkozik a jogokra és követelésekre, ideértve az üzletrész haszonélvezetére vonatkozó speciális szabályokat is. Kiemelten megfogalmazza, hogy jogi személyek javára is lehet haszonélvezetet alapítani - ezt a lehetőséget a gazdasági társaságok, például kft-k és részvénytársaságok esetében várható kiépítésre. A jogi személyiség nélküli társaságokra (pl. betéti társaságokra) a szabályozás részben más jelleggel hat, de a haszonélvezet elve továbbra is a tulajdonosi kapcsolatokban játszik szerepet. A haszonélvezet tehát a cég fennállásához kötődik; a végelszámolás vagy a megszűnés ezt az intézményt nem feltétlenül érinti automatikusan, hacsak a felek ehhez nem kötnek más megállapodást.

Számviteli és adózási vonatkozások

A gyakorlati kérdés, hogy hová könyveljük a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanhoz vagy járműhöz kapcsolódó költségeket és bevételeket. A draft alapján kiemelkedő példatétel a személygépkocsi fenntartási költségeinek könyvelése során megfogalmazott eredmény: a költségek nem személyi jellegű ráfordításként, hanem anyagjellegű ráfordításként kezelendők. A lakásbérlet, illetve a személyes munkavégzéshez kapcsolódó költségek elszámolása is ennek megfelelően történik, az adózási keretek figyelembevételével. Emellett a haszonélvezeti jog alapítását vagy lemondását adózási szempontból vizsgálva az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) alapján a jogok átengedése vagy lemondása szolgáltatásnyújtásként értelmezhető, amely Áfa fizetési kötelezettséget keletkeztethet adóalanyok esetében. A haszonélvezet tárgyát képező vagyontárgyakra a kedvezmények és adómentességek értelmezése is ezen szabályok mentén történik.

Áfa és illeték - alapvető elvek

Az Itv. alapján a vagyoni értékű jog időleges vagy végleges átengedése szolgáltatásnyújtásnak minősülhet, és ha az ellenérték fejében történik, akkor az Áfa tv. ezt az elvet követi. A 86. § l) pontja lehetővé teszi az adómentességet ingatlan bérbeadására, amelytől függetlenül a haszonélvezeti jog átengedése vagy lemondása Áfa szempontból minősítésre kerülhet. Az érték meghatározásánál a Forgalmi érték és az egyévi érték számításai összhangban vannak, és a tartam (kikötött évek) arányosítása adózási következményekkel járhat. Ha az adott jog a tulajdonos személyére vagy a társaságra vonatkozik, akkor a jogviszony adózása és közterheinek megállapítása az Itv. szerinti számítási módszeren alapul.

Gyakorlati példák a draftból

1. A távozó vezető tisztségviselő (megbízott) részére adott szakmai tanácsadásért a társaság a személygépkocsi személyes célú használatát, és a fenntartási költségek viselését megoldja. A haszonélvezeti jog útján érintett vagyontárgyak fenntartási költségeit az anyagjellegű ráfordítások közé soroljuk, amely adózási és számviteli szempontból is igazolható.
2. Társaság ingatlanát és haszonélvezeti jogát érintő végelszámolás: a haszonélvezeti jog és a hozzá kapcsolódó jogok ki- és bevezetése a végelszámolás alatt meghatározza a törzstőke és az osztalékjogi viszonyokat. A jogi előírások alapján a haszonélvezeti jogot érintő tranzakciók értékének meghatározása az Itv. és Ptk. előírásai szerint történik.
3. Bérleti díjak és haszonélvezeti jog intézményének adózási hatása: a bérleti díj bevétele és a haszonélvezetből származó díjak adózása az általános szabályok szerint történik, figyelembe véve az illeték és az Áfa vonatkozó rendelkezéseit.
4. Haszonélvezet kapcsolódó adóztatása: a haszonélvezeti jog alapítása és átengedése során az Itv. 72. §-a alapján meghatározott egyévi érték és a kikötött évek számítási módja játszik szerepet, a jogtípus és tartam alapján. Egyszerűsített példákon keresztül a 0,5 év vagy a többi arányosítás csak kivételek esetén érvényesek (például időleges üdülőhasználati jog esetén).
5. Haszonélvezeti jog átruházása és lemondása: az átruházás végleges és teljes körű átadást jelent, amelyhez a tulajdonos előzetes hozzájárulása szükséges lehet; az átengedés pedig a használatot vagy hasznosítást biztosítja anélkül, hogy a tulajdonos előzetes beleegyezésére lenne szükség.

Összefoglaló iránymutatások a gyakorlathoz

• A haszonélvezeti jog alapítását és megszüntetését a Ptk. 5:146-5:158. §-ai szabályozzák, de a speciális üzleti jogi kontextusban felmerülő kérdésekre a jogalkotó és a bírói gyakorlat irányelvei adnak eligazítást.
• A jogi személyek részére is megnyílhat a haszonélvezet lehetősége, de a jogi személyek esetében a tagsági jogok gyakorlása és a haszonélvezet közti viszony részben a társasági jogi keretek közé tartozik, és szükség lehet a megállapodások pontosítására.
• Az illetékkiszabás során a haszonélvezeti jog időtartama és az egy évi érték meghatározása kulcsfontosságú: a jogidőtartam és a kötelező évek figyelembevételével kell kiszámolni az illetéket. A kivételek között szerepel az időleges üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használata.
• Az integrált adózási és számviteli gyakorlatban a haszonélvezet módosítása (lemondás/átengedés/átruházás) jelentős hatással lehet mind az adókra, mind a könyvelésre: a megfelelés érdekében részletes nyilvántartás szükséges.

Gyakorlati útmutató a könyveléshez és adózáshoz

1) Jármű és lakás fenntartási költségei: anyagjellegű ráfordításként könyvelendők, nem személyi jellegű ráfordításként. 2) Személyi jellegű vagy egyéb igénybe vett szolgáltatás kategória: a haszonélvezeti jog hozzárendelésének adózási hatásait az Áfa tv. és Itv. alapján kell értelmezni. 3) Haszonélvezeti jog bejegyzése és bejegyzésének törlése az ingatlan-nyilvántartásban: nem feltétlenül jelenti a könyvviteli kimutatását, de a tényleges jogviszonyokat és adókötelezettségeket érintő számításokat szükséges elvégezni. 4) Végelszámolás esetén a haszonélvezeti joggal érintett ingatlanok és a kapcsolódó jogok ki- vagy beemelése a társaság költségvetésébe vagy az osztalék-jogokra gyakorolt hatásokat figyelembe véve történik.

Rövid táblázat a főbb fogalmakról

tags: #haszonelvezet #gazdasagi #tarsasag

Népszerű bejegyzések:

• Fedezze fel a Somogy Kertje Üdülőfalu és Étterem Bonnya különlegességeit
• A családi ház várható értéke és rejtett költségei a Csöngei ingatlanoknál
• Bethlen Gábor utca 3: belvárosi, 7 lakásos ingatlan lehetőségei
• Budapesti felújítási projektek a XX. kerületben
• Útmutató a 0240/4-es helyrajzi számú ingatlan azonosításához Káptalantóti területén