Haszonélvezeti jogok törlése és visszajegyzése az EU-jogi szabályozás és joggyakorlat tükrében
A témával kapcsolatos legfontosabb elvek a következők: a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére és kompenzációjára csak az a természetes személy vagy jogi személy jogosult, akinek haszonélvezeti jogát 2014. április 30-án hatályos rendelkezés alapján törölték az ingatlan-nyilvántartásból. A jogszabályok értelmében a visszajegyezhetőséghez és a kompenzációhoz kapcsolódó eljárásban az érintett személynek vagy jogi személynek kell azonosítva lennie a megfelelő jogosulti körhöz tartozóként. A joggyakorlat és az uniós ítélkezés rávilágít arra, hogy a Kompenzációs eljárás meghatározott feltételeinek és a törölt jog lehetséges visszajegyzésének kérdéseiben kizárólag a vonatkozó jogszabályok szövege értelmezhető egyértelműen.
A jogszabályi háttér és az uniós követelmény
A Fétv. 108. § (1) bekezdése és a kapcsolódó rendelkezések alapján a mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok ex lege történő megszüntetése mellett a visszajegyzés és a kompenzáció szabályai lépnek életbe. Az Európai Unió Bírósága a Bizottság kontra Magyarország ügy (C-235/17) alapján megállapította, hogy Magyarország a 2013. évi CCXII. törvény 108. § (1) bekezdése elfogadásával és a jogszabályozás végrehajtásával nem teljesítette az EUMSZ 63. cikkéből eredő kötelezettségeit, mert olyan jogokat érintő törvénykezés történt, amely közvetlenül vagy közvetetten más tagállam állampolgárainak javára áll fenn. E megállapítások alapján később a jogalkotó új fejezetet vezetett be (20/F fejezet), amely a kompenzációk és visszajegyzések különös szabályait rögzíti a törölt haszonélvezeti jogokra vonatkozóan.

Jogvita és eljárási folyamat
A jogvita lényege, hogy a felperes 2023. március 1-jén kérelmet nyújtott be az alperesnél törölt haszonélvezeti joggal kapcsolatos kompenzáció iránt, amelyet a hatóság érdemi vizsgálat nélkül, az Ákr. 46. § (1) bekezdése alapján visszautasított. A felperes keresetében kihangsúlyozta, hogy a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzése és a kompenzáció összegszerűsége anyagi és szentimentális kárt is okozott számára. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, mert a törölt haszonélvezeti jog jogosítottja a Kft. volt, nem pedig a felperes személyesen.
- A jogalkotásból eredő károkért való felelősség kérdését a jogirodalom és a bírói gyakorlat vizsgálta. Kiemelkedő álláspont szerint a jogalkotó felelőssége akkor állapítható meg, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Uniós Bíróság olyan határozattal megállapítja, hogy a jogszabály alkotmányellenes vagy uniós jogba ütközik. Ekkor a jogalkotó felelőssége felmerülhet a jogalkotásért okozott károkért.
- A Kúria a felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Fétv. 108/B. § és a 108/D. § normaszövege kógensen meghatározza a jogosultat és a visszajegyzésre, illetve kompenzációra jogosultak körét. Ugyanakkor a jogbiztonság és az uniós jog értelmezése érdekében figyelembe kell venni a Bíróság korábbi döntéseit (SEGRO és Horváth, 2018; C-235/17, 2019; Grossmania, C-177/20).
- A luxembourgiai testület szerint a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak, mert a kártérítés kizárólag a törléskori forgalmi értékhez kötődik, nem veszi figyelembe az elmaradt jövedelmeket és az érintettek tényleges kárait. Ez kiemelten fontos pont az uniós jog alapján történő helyreállítási mechanizmus szempontjából.
Rendkívüli országgyűlés: Magyar Péter A Parlamentben, Óriási Vita!
Az értelmezés szükségessége és a konkrét események
Az EUMSZ 63. cikk szerint a tőke szabad mozgásának korlátozása csak közérdeken alapuló okok és arányosság vizsgálata mellett alkalmazható. A Bíróság hangsúlyozta: a visszajegyzés célja a jogellenesen megszüntetett jogok lehető legteljesebb visszaállítása, azonban bizonyos konkrét esetekben, például ha új tulajdonos jóhiszeműen szerezte meg a földterületet, vagy ha az adott föld a közvetlen átalakításon esett át, bizonyos akadályok kizárhatják az ilyen intézkedést.
- Az alapeljárásban CN Németországban élő tulajdonos, GW jogait érinti; GW jogát 2002-ben jegyezték be, a törölés pedig 2015-ben történt 108. § (1) alapján.
- A Bíróság úgy ítélte meg, hogy GW jogának visszajegyzése EU-szinten megfelelő eljárás lehet, ha azokat a nemzeti jogi feltételek és a jogbiztonság biztosítják. Ugyanakkor a kérdéses esetben a visszajegyzés és a kompenzáció együttes alkalmas a jogok védelmére, amennyiben azok a jövőre nézve is érvényesíthetők.
- A 2021. évi CL. törvény és a 2022. évi CL. változtatások lehetővé tették GW visszajegyzését a 108/B. §-a és 108/F. §-a által meghatározott feltételek szerint.
Gyakorlati következtetések és közeljövő
A jogi szabályozás folyamatos alkalmazkodást igényel az EU-s ítéletekhez. A gyakorlatban a haszonélvezeti jog visszajegyzése és a kompenzáció mértéke összhangban kell legyen az EUMSZ 63. cikkével és a Charta 17. cikkével. Az uniós jogi határozatok alapján a magyar szabályozás részben szükségszerűen módosításra került 2021-2022 között annak érdekében, hogy a visszajegyzés és a kompenzáció megfeleljen az EU-s követelményeknek. A jövőben várható, hogy a Bíróság további kérdéseket tisztáz, különös tekintettel a véglegesség és a jogbiztonság összefüggéseire az uniós eljárások keretében.
| Elem | Részletek |
|---|---|
| Jogosultak köre | A törölt jog a Fétv. 108/B. § (1) alapján visszajegyezhető; a kompenzációra jogosultság pedig a 108/D. § és kapcsolódó rendelkezések szerint kerül meghatározásra. |
| Eljárási feltételek | A visszajegyzés és a kompenzáció iránti kérelemnek jogszabályban meghatározott feltételekkel kell rendelkeznie; hiányuk esetén elutasítható. |
| Uniós hatás | EUMSZ 63. cikk és Charta 17. cikkének értelmezése szerint a nemzeti intézkedéseknek arányosnak és megfelelő közérdeken alapulónak kell lenniük. |
Rövid összefoglaló a főbb pontokról
- A törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére csak a törlés hatályos időpontja szerinti jogosultok jogosultak.
- A kompenzáció mértéke nem kizárólag a törléskori forgalmi értéketől függ, hanem figyelembe kell venni az elveszett jövedelmet és egyéb kárkifizetéseket is, amennyiben az uniós jog ezt lehetővé teszi.
- A nemzeti jogszabályok végrehajtása és a jogbiztonság megőrzése érdekében a Bíróság felhívhatja a nemzeti hatóságokat a specifikus körülmények esetről esetre történő elemzésére.
tags: #haszonelvezeti #jogok #torlese #europai #unios #eljaras
Népszerű bejegyzések:
- Eladó ház városrészenkénti útmutató – vásárlói tippek
- Tokaj várának alaprajza és történetmeghatározó feltárások kapcsolata
- Ismerje meg a tetők típusait: anyagválasztási és tervezési tippek
- Dupla fa garázs beállók ára és kivitelezésének lépései
- Doktori képzés anyagi támogatásai: ösztöndíjak, hitelek és költségvetés
