Burgonyatermesztés a házi kertben: útmutató kezdőknek és haladóknak
A burgonya az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféle Magyarországon, melynek termesztése nem csupán a hagyományos kertekben, de akár balkonládákban is lehetséges. A hazai burgonyatermesztés kezdete a XVIII. század közepére-végére datálható, amikor II. József adókedvezményben részesítette az e tevékenységet űzőket. Különböző típusai, mint a fehér és sárga húsú, valamint a vöröses és sárga héjú burgonyák, mind egyedi felhasználási lehetőségeket kínálnak a konyhában.
A burgonyafajták sokszínűsége és felhasználása
A burgonyákat a konyhai felhasználás célja szerint három nagy csoportba osztják a gumók keményítőtartalma alapján: ezek az „A” (salátának való), „B” (főznivaló) és „C” (sütnivaló) típusok. Az „A” típusba tartozók a legalacsonyabb keményítőtartalmúak, míg a „C” típusúak a legmagasabb keményítőtartalmúak. Ahogy nevük is mutatja, leginkább saláták és egyéb hidegkonyhai kreációk kedvelt elemei a salátaburgonyák. Legfőbb jellemzőjük, hogy húsuk kemény, ezért nem főnek szét. Főtt és rakott ételek, levesek, főzelékek népszerű hozzávalói. Ebbe a csoportba tartoznak a legelterjedtebb burgonyafajták idehaza. Ha hasábburgonyára, pürére vagy chipsre vágysz, akkor a C-típusú burgonyafajták bizonyulnak a legjobb választásnak!
A Közép-Amerikában őshonos édesburgonya Kolumbusz Kristóf révén került Európába. Magas C-, B2-, B6- és E-vitamin tartalmának köszönhetően manapság az egészséges étkezés egyik leggyakrabban emlegetett eleme. Az édesburgonya ráadásul olyan ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, mint a kálium, réz, mangán, miközben alacsony zsír- és koleszterintartalma szintén közkedveltté teszi.
Szeder, célka és lila burgonya - mi a közös bennük? A lilás szín mindhárom esetben az antocián nevű antioxidánsnak köszönhető. A Dél-Amerikában különlegességként tartott növény termesztése sokban hasonlít a hagyományos burgonyáéhoz, azonban nagy előnye, hogy a burgonyabogár korántsem kedveli annyira, mint a többi fajtát, s az esetleg megcsócsált levelek is sokkal gyorsabban képesek regenerálódni.
A Magyarországon termesztett burgonyák között akadnak fehér húsúak, sárga húsúak, vöröses héjúak, valamint sárga héjúak is. A sárga burgonyák között találunk A (pl.: Agata, Cherie, Somogyi sárga kifli), B (pl.: Impala burgonya, Marabel, Pannónia) és C típusú (pl.: Tomensa, Karlena) fajtákat, ahogy korai, közép és kései érésűeket is.
Hollandiáról mostantól nem csupán a tulipán, a Desire burgonya is eszedbe juthat! Ez a tavaszi vetésű, középérésű fajta hazánkban és világszerte egyaránt töretlen népszerűségnek örvend. Alkalmazkodóképessége kiemeli társai közül: a környezeti viszontagságok mellett többek között a vírusoknak is jól ellenáll. Alakja hosszúkás, héja rózsaszínes árnyalatú.
A korai szezonú burgonyafajtákat tavasszal ültetik el, és 60-80 nap múlva már be is takaríthatjuk. Ezek viszont csak néhány hétig tárolhatók. A középidőszaki fajták 80-100 nap alatt érnek be. Ezek általában körülbelül egy hónapig tárolhatók. A késői szezonú burgonyafajták 100-130 nap alatt érnek be. Néhány hónapig bátran tárolhatók.
A burgonyatermesztés a fajtaválasztásnál kezdődik, melynek során arra kell figyelni, hogy jó minőségű és a gyakoribb betegségekkel szemben ellenálló legyen. A fajták kiválasztása eltérő lehet attól függően, hogy mire szeretnénk használni a burgonyát. Ha például sütéshez vagy főzéshez használnánk, akkor olyan fajtát választhatunk, amelyiknek keményebb a húsa, és kevésbé hajlamos a szétfőzésre.
A burgonyatermesztés alapjai
Mint szinte minden növény esetében, a krumplinál is érdemes megvizsgálni, hogy pontosan milyen céllal, mekkora mennyiségben szeretnéd termeszteni. Előhajtásra leginkább a min. 4-8 cm átmérőjű gumók lesznek alkalmasak. A gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél. A beteg gumókat el kell távolítani.
A burgonya legjobban lazított, gazdag talajban nő. Készítsd elő a talajt a burgonya ültetéséhez, lazítsd fel és keverj bele komposztot vagy rothadt trágyát a tápanyagok pótlására. A burgonya a komposzttal dúsított talajban válik igazán ízletessé. Ősszel 25-30 cm mélyen felássuk a kijelölt ágyást, és ezzel egy időben elvégezzük az esedékes szervestrágyázást is.
A burgonya vetési ideje március vége-április közepe. A burgonyát a világ minden területén tavasszal, enyhe éghajlaton pedig ősszel ültetik. A fagyok kivédésére állíthatunk fóliasátrat is. A burgonya ültetésének ideje a következő napokban, hetekben kezdődik. A szélsőséges talajok kivételével mindenütt megterem, de legjobban a közömbös vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. A burgonya ültetésének márciusban és áprilisban jön el az ideje. A burgonya nem válogatós a talaj szempontjából, de a legjobban a közömbös, vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli.
Az ültetés mélysége körülbelül 5-8 cm, a gumókat mindig csírával felfelé helyezd el. A burgonyát kb. 10-15 cm mélyre ültessük az ágyásba. Az ültetésnél csak egészséges gumót használjunk. A gumókat kapával készített 15-20 cm mély fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. Arra is ügyelj, hogy a burgonya vetése során tartsd a 30-35 cm tőtávolságot és a 65-70 cm-es sortávolságot. A burgonyanövényeket rendszeresen öntözzük, és ha szükséges, tápanyagban gazdag trágyával tápláljuk őket. A burgonyanövények igénylik a tápanyagokat a megfelelő növekedéshez. A burgonya ültetése ráadásul nem is annyi bonyolult, és bőségesen meghálálja a gondoskodást.
A burgonyatermesztés során nagyon fontos a töltögetés. Ez elősegíti a gumókötést, továbbá megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön és még a gyomképződést is gátolja. Ezt akkor kell elvégezni, amikor a növény szárának magassága eléri a 10-15 cm-t. Amikor a burgonya szára 20-25 cm hosszúságúra nő, fel kell töltögetni és ezt a műveletet még háromszor meg kell ismételni. A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. Ezt követően legalább még egyszer végezzük el a töltést.
A burgonyát akkor kell betakarítani, amikor a növények már elhalványultak és elszáradtak. Ne várj túl sokáig, mert a gumók a földben tovább romolhatnak. A gumók kiszedésére a virágzás után kerülhet sor. Ekkor egyszerűen csak ki kell húzni a növényeket a földből, és leszedni a gumókat. Használj villát vagy lapátot a gumók óvatos kibányászásához, és szárítsd meg őket alaposan a napfényben, mielőtt hosszú tárolásra tennéd őket.
Burgonyatermesztés helytakarékosan
A burgonyatermesztés módszereivel már többen kísérleteztek kiskertben és balkonon egyaránt. Most megpróbáljuk feltárni a leggyakrabban emlegetett módszerek eredményességét, előnyeit és hátrányait.
Hagyományos árokásás: Ássunk több (de legalább egy) egyenes, sekély árkot, egymástól kb. 60-80 cm méter távolságra, lehetőleg előkészített talajba. Ültessük a vetőburgonya gumóit egymástól kb. 15-20 cm távolságokra egymástól, és fedjük le 8-10 cm vastagságú talajréteggel. Amikor a hajtások elérik 20-30 cm magasságot, kapát használva a talaj rögeit elsímitva a sorok között, a növények szárait félig elborító kis dombocskákat hozzunk létre. Előnyök: ennek a módszernek vannak a legkisebb anyagi igénye. Ez biztosan beválik, mert nagyszüleink, dédszüleink így csinálták több száz éven keresztül.
Magaságyás módszer: Ezzel a módszerrel lehetővé tesszük a burgonyának, hogy még több termőtalajt használjon fel úgy, hogy az ágyást feltöltjük a feléig fellazított termőtalajjal. A távolságok ugyanazok. Előnyök: Ez a módszer eredményezi a legnagyobb termést, és a burgonyánk egyenletesen nagy lesz.
Termesztőzsákok: Noha nehéz elképzelni, de gyártanak termesztőzsákokat, sűrű szövésű polipropilénből. Tegyünk néhány centi talaj-komposzt keveréket a zsák aljába, majd 3 vagy 4 vetőburgonyát, és fedjük le 8-10 centi talajjal. Folyamatosan pótoljuk a talajt a növény növekedésével szinkronban. Az előbbi módszer kelet-európai sufnituning változata, plussz néhány utólag vágott szellőző nyílás. Ez pedig azért szükséges, mert a jó öreg nylonzsák csak minden mást ereszt át, a levegőt pont nem.
Burgonyaládák és konténerek: A burgonya mindenféle nagyobb edényben megterem, a terrakotta cserépedényektől a zsákokon át a horganyzott tartályokig. A burgonya konténerekben történő termesztése egyszerűvé teszi a betakarítást - csak ki kell üríteni a tartalmát. Akár több rekeszt is tehetünk egymás tetejére, így kis helyen is sok burgonyánk teremhet. Ehhez nagyobb lyukú, magas rekeszekre lesz szükség, hiszen a lyukakon fognak majd kibújni a krumpli szárai. A rekeszek aljára tegyünk termőföldet, majd a rekesz oldalát béleljük ki szalmával, hogy a föld odabent maradjon. Helyezzük a földrétegre a vetőburgonyát úgy, hogy a csírák felfelé álljanak, és két vetőburgonya között hagyjunk legalább 15 centiméter helyet. Ezután fedjük be 5-10 centiméternyi földdel vagy komposzttal a gumókat, majd a tetejét fedjük be szalmával. Tegyük a rekeszeket napos helyre, és öntözzük rendszeresen. De akár dézsában is nevelhetünk burgonyát. Ehhez szükségünk lesz egy 50 cm körüli átmérőjű, és 100 cm körüli magasságú edényre, aminek lyukas az alja, mert a burgonya és a pangó víz nem jó barátok.
Burgonyanevelő torony: Készítsünk magunk burgonyanevelő tornyot. Csirkehálóból készítsünk hengert, ezt vegyük körbe bambusz szövettel (bambusz kerítés). Az így összeállított torony aljába töltsünk komposztot, erre helyezzük a vetőgumókat, majd takarjuk komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig terítsünk le újabb komposzttal és szalmaréteget.
Ruth Stout módszer: Egy amerikai hölgy, Ruth Stout (1884 - 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. A burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy.
Dróthálós módszer: A burgonya gumók köré, középkori páncéling gyanánt dróthálót fonunk. Ezt a hálót, vagy inkább tölcsért az alsó harmadáig megtöltjük a fent többször leírt komposzt-talaj csodamix-szel, majd jön bele a 2-3 vetőburgonya, és újabb földmennyiség. Ahogyan nő a növényünk mindig töltsük fel 8-10 cm-nyi földdel. Előnyök: előnye és egyben hátránya is a módszernek, hogy pompásan távol tartja a gyökerektől a vizet. Ez magas talajvíznél jó, de szárazság idején nem mondhatni ideálisnak.
Betegségek és kártevők elleni védekezés
A burgonya leghírhedtebb réme természetesen nem más, mint a burgonyabogár. A tojásrakás május vége felé kezdődik: a burgonyabogár a krumpli leveleinek fonákjára helyezi tojásait, melyből kikelve négy lárvastádium után jelenik meg a kifejlett egyén. Lárvák ellen permetezés javasolt, amit május végén/június elején - már az első lárvák megjelenésekor - ajánlatos megejteni.
A krumplibogár nem jó barátunk. Sajnos nem csak mi szeretjük a burgonyát, hanem a burgonyabogár is. A legegyszerűbb megoldás a megfékezésére, ha összegyűjtjük. Érdemes megnézni a levelek fonákját is, mert ott találhatóak a petéi, így azok elpusztításával sok felesleges hajlongástól kíméljük meg magunkat. Ráadásul a krumplibogár nem csupán a burgonyát, hanem annak minden rokonát, így a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt is megtámadja. Ha a permetezőszer mellett döntünk, azt idővel váltogatni kell, mert sajnos nagyon hamar képesek alkalmazkodni hozzá.
A két legveszélyesebb faj a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű. Még ennél is nagyobb fenyegetést jelent a vírusbetegségek terjesztése. A védekezésben a gyomirtás és a gyommentes környezet fenntartása elengedhetetlen. A vírusokat csak a szaporítóanyag jó megválasztásával tudjuk elkerülni, illetve azzal, ha a szívó kártevőket (levéltetvek) elpusztítjuk, mert azok fertőzhetnek.
A burgonyanövénynek számos betegsége és kártevője van. Ezek közül legnagyobb kárt a burgonyavész, a vírusok és a burgonyabogár okozzák. Ha gyanús tüneteket észlelsz, lépj gyorsan, hogy megelőzd a terjedést.
A burgonya tápértéke és egészségügyi előnyei
A burgonya régóta az egyik alapélelmiszer Magyarországon, és bár az utóbbi években magas szénhidráttartalma miatt (12-14 %, zömmel keményítő formájában) egyre többen igyekeznek más zöldségekkel helyettesíteni, az tagadhatatlan, hogy a krumplinak is megvannak a maga értékei, ezért nem érdemes teljesen kiiktatni étrendünkből.
A burgonya egy felnőtt napi C-vitamin szükségletének nyolcadát biztosítja, de az újburgonya ennek a dupláját tartalmazza. Emellett kiváló B1-, B6- és folsav forrás, alacsony nátrium és magas kálium tartalmának köszönhetően pedig képes szabályozni a vérnyomást. Gazdag rostforrás, így az emésztőrendszer megfelelő működésében is nagy szerepet játszik. A legtöbb rostot a héjában főtt és a sült burgonya tartalmazza. Alacsony a kalóriatartalma, mégis gyors telítettség érzetet okoz, így a fogyókúrázók is gyakran fogyasztják. Azonban ügyelni kell rá, hogy az olajban elkészített változat akár háromszoros energiatartalommal is bírhat.
Esszenciális aminosav és ásványi anyag tartalmának köszönhetően a burgonyát nem tekinthetjük üres kalóriaforrásnak. 100 gramm nyers burgonya 2 gramm fehérjét tartalmaz és jelentős a kálium- és a magnéziumtartalma. De közepes mennyiségben található benne C-, B3- és K-vitamin is.
Ráadásul számos módja van gyógyászati célra történő felhasználásának: a nyers krumpli levének méregtelenítő hatást tulajdonítanak, méghozza a nehézfémeket képes kiüríteni a szervezetből.
Mivel főtt állapotában a tápanyagok egy része kioldódik a vízben, érdemes az ételhez a főzővizet is felhasználni, vagy levest készíteni belőle.
Grow Potatoes in Containers! Easily Grow Potatoes with Limited Space!
tags: #hazi #kertbe #burgonyat