Kik végezhetik a társasház könyvelését és milyen feltételekhez kötött a jogosultság?

A Könyvelő irodánk társasházak könyvelésére specializálódott, kifejezetten a társasházak könyvelésével és gazdasági ellenőrzésével foglalkozik. Több éves szakmai tapasztalatunkat felhasználva a közös képviselők, az Intéző Bizottság tagjai, valamint a lakók minél teljesebb körű kiszolgálására törekszünk. A társasházak könyvelésének és éves elszámolásának jogi és gyakorlati háttere szorosan összefügg a számviteli törvénnyel és a kapcsolódó kormányrendeletekkel.

A kettős és az egyszeres könyvviteli kötelezettségek közti különbség

Kettős könyvvitelt köteles vezetni a társasház, ha két egymást követő évben az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Amennyiben ez a határ nem léphető túl, általában egyszeres könyvvitelt vezetünk. Az egyszeres könyvvitel lényege, hogy a bevételeket és a kiadásokat nyilvántartásba vesszük, a pénzügyi szemlélet pedig a pénzeszközök változásaira összpontosít: a nyilvántartásban a bankszámla és a készpénz mozgása, valamint a kapcsolódó bevételek és ráfordítások kerülnek rögzítésre.

Ki végezheti a könyvelést és milyen végzettség szükséges?

A társasház könyvelését jogszabály szerint olyan személy végezheti, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, vagy olyan vállalkozás, amelynek ilyen végzettséggel rendelkező munkatársa végzi a tevékenységet. A törvény szerint 10 millió forint alatt nincs szükség előírt végzettségre a könyvelés végzéséhez, de ha az összes bevétel meghaladja az 50 millió forintot két egymás utáni évben, akkor kötelező a mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló közreműködése. A közös képviselő azonban nem mindig rendelkezik a szükséges képesítéssel, így gyakran szükség van specializált könyvelői szolgáltatás igénybevételére.

A közös képviselő szerepe és a jogszabályi megfelelés

A közös képviselő feladata a társasház éves beszámolójának előkészítése és az elszámolások véglegesítése a közös képviselet tagjai és a tulajdonosi közösség felé. A beszámoló elkészítésének szoros összefüggése van a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelettel és a számviteli törvény 151. §-ával. A meghatározó elemek között szerepel a vagyonról szóló kimutatás, a források és eszközök tagolása, valamint a követelések, kötelezettségek és időbeli elhatárolások bemutatása. A jogszabályok szerint a társasházak egyszeres könyvvitelét egyszerűsített mérleggel zárják, és az éves beszámolót január 1-december 31. közötti időszak alapján készítik el, ezt pedig zárása követi.

A könyvelés gyakorlati folyamata és eszközei

A könyvelés alapelve az, hogy a bevételek és kiadások nyilvántartása a naplófőkönyvben történik. A naplófőkönyvben a banki és pénztári tételek két rovatban, a részletező rovatokban pedig a bevételek és költségek részletezve jelennek meg. A tételeket a bizonylati fegyelem betartásával és bankszámlakivonatok érkezésekor kell rögzíteni. A rendszeres zárásokat minden könyvelési időszak végén el kell végezni, és a téves bejegyzéseket ki kell javítani és aláírni. A naplófőkönyvi nyilvántartás szintetikus és analitikus elemeket egyaránt tartalmaz, és lehetőség van részletes kimutatások készítésére a tulajdonosok befizetéseiről, hátralékairól és a kötelezettségek alakulásáról.

Elektronikus adatáramlás és modern szoftverek előnyei

Lehetőség van az adatok, dokumentumok elektronikus úton történő továbbítására, és ezek a dokumentumok nem kerülnek kinyomtatásra. A modern társasházi könyvelő és kezelő rendszerek lehetővé teszik a teljes körű ellátást: nyilvántartják az épületeket, a helyiségeket, a tulajdonosokat és a lakókat, rögzítik a fenntartási költségeket, kiszámolják a fizetendő összegeket és értesítik a befizetésekről a releváns személyeket. Ügyfeleink részére kiemelten fontos a tervezési és gazdaságos felújítási konstrukciók és a díjak pontos kiszámítása, valamint az éves elszámolás és a költségvetés koherenciája.

Éves beszámoló és a költségvetési terv

Az éves beszámoló tagolása a társasház vagyonról szóló kimutatás és a források (saját tőke, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások) bemutatása révén történik. Az eredményekről részletesen tájékoztatni kell a tulajdonosokat, és a beszámoló tartalmazza a közhasznú és vállalkozási tevékenységből származó eredményeket is. A költségvetési tervnél kiemelten fontos a 1 m²-re eső havi költség meghatározása, hogy a költségvetés értelmezhető és elfogadható legyen. A víz- és csatornadíj elosztásánál a költségek m2-ekre történő megosztása az igazságos és jogszerű elszámolás alapelve, így elkerülhető a “ex has” módszer alkalmazása, amely a valós költségek torzításához vezethet.

A kilátások és gyakorlati tapasztalatok alapján minden tulajdonos a valós költségek alapján fizeti a közös költséget, a vízóra nélküli tulajdonosok pedig a tényleges fogyasztás arányában viselik a költségeket. Az elszámolás törvényes és jogszerű, és a körültekintő ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság kontrollja mellett történik az elszámolás.

Gyakorlati útmutató: ki és mikor jogosult társasházi könyvelést végezni

A társasház könyvelése a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetet érinti, így a könyvvezetés és a mérleg aláírása olyan személy vagy szervezet feladata, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel és engedéllyel. A korlátozott bevételű társasházak esetében elegendő lehet a naplófőkönyvi nyilvántartás, de a nagyobb összegű bevételek és kötelezettségek esetén elengedhetetlen a mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló közreműködése. A modern rendszerekben a naplófőkönyv és a különböző lekérdezések lehetővé teszik a tulajdonosok számára az áttekinthetőséget, a befizetések nyomon követését és a kötelezettségek részletes kimutatását.

Összegzés

A társasház könyvelését illetően a kettős könyvviteli kötelezettség csak az 50 millió forint/év feletti bevételi határ átlépése esetén lép érvénybe. 10 millió forint alatt pedig elegendő az egyszeres könyvviteli megközelítés. A felelős és jogszerű könyveléshez szükség van mérlegképes könyvelői vagy közvetlenül mérlegképes képzettséggel rendelkező szakemberre, illetve olyan szoftveres támogatásra, amely lehetővé teszi a naplófőkönyvi nyilvántartások hatékony kezelését és a részletes kimutatások készítését. A közös képviselők többsége ugyanis nem feltétlenül rendelkezik a szükséges végzettséggel, ezért gyakran elengedhetetlen a szakmai könyvelői részvétel a jogszerű és átlátható elszámolások biztosításához. A fenti elvek betartásával a társasház pénzügyei valós időben, teljes kontroll alatt állnak, és a számvizsgáló bizottság által ellenőrizhetőek.

Az alábbi táblázat szemlélteti a főbb szabályokat a könyvviteli kötelezettségek szerint:

Fontos megjegyezni, hogy a társasházi programok és szoftverek segítik a folyamatok automatizálását, a naplófőkönyvi nyilvántartásokat és a különféle beszámolókat. A rendszeres körlevelek és a pénzügyi monitoring a számvizsgáló bizottság feladata, amely biztosítja a pénzügyi átláthatóságot és a jogszabályoknak való megfelelést. A víz- és csatornadíj elosztása pedig a költségek m2-ekre történő osztásával történik, amely igazságos és átlátható költségvetést eredményez.

tags: #tarsashaz #konyveleset #ki #vezetheti

Népszerű bejegyzések:

• Ismertető a Bicskei földhivatal postacíméről és az ingatlan-nyilvántartás végrehajtási rendeleteiről
• HÉSZ módosítása Gyulán
• DIY konténerház projektek
• Tompa eladó ingatlanai: részletes útmutató az árverezett házakról
• Budapesti TSZT és FRSZ eseti módosításai – vélemények és elemzések