Madarak a kertünkben és hasznuk
Minden madárszerető embert büszkeség tölt el, ha a kert sarkába ültetett orgonabokorba rakja fészkét a feketerigó, vagy a vén diófa odvában neveli fiókáit a cinegepár.
A kertben dolgozgatva oda-odalesünk a csőrükben férgekkel, kukacokkal érkező öreg madarakra.
Szünet nélkül hordják az eleséget az örökké éhes fiókáiknak.
Nem is érnek rá megpihenni, mert az odú mélyén lapuló 10-12 fiókájuk rengeteg káros rovart felemészt, és még saját maguk ellátásáról is gondoskodniuk kell.
Ez bizony nem csekélység!
Egy cinege sokszor saját testtömegével egyenlő mennyiségű vagy annál is több rovart fogyaszt el naponta.
Egy másik jó kis madaras kötet, amelyből megismerhetjük a leginkább látott madarainkat.
Például, hogy a füstifecske egyetlen példánya körülbelül egymillió legyet és szúnyogot fogyaszt el egy évben.
Vagy hogy a gólyák nem is esznek annyi kígyót és békát, mint ahogy az elterjedt, hanem inkább cserebogarakat, sáskát, szöcskét és férgeket szedik össze.
Igaz, néha elkapják a vízisiklót és a békát, ráadásul néha lenyelik a saját - beteg, legyengült - fiókájukat is.
Vagy hogy a kakukk, amiről mindenki tudja, hogy tojásait idegen fészekbe rakja - nagyon hasznos madár (no persze nem a fészektulajdonos madárpárnak, mivel a kikelő kakukkfióka igazi gyilkosként kilökdösi mostohatestvéreit a fészekből), szereti ugyanis a nagy szőrös hernyókat, amelyet nem sok madár fogyaszt.
Az idegen fészekbe rakást pedig költésparazitizmusnak hívják.
A madarak közül most a csicsőrke, a cigány-csaláncsúcs, a jégmadár, a berki tücsökmadár és a rövidfarkú fakusz ragadta meg a figyelmem.
Egy cinegepár az évi kétszeri költéséből származó 18-20 fiókájával összesen 40-60 kg káros rovart fogyaszt el egy esztendő alatt!
Ma, amikor a szántók, gyümölcsösök védelmét a vegyszerekre bízzuk, a madarak gazdasági jelentősége sajnos egyre inkább háttérbe szorul, s a hasznos-káros szemlélet (néhány fajtól eltekintve) már a múlté!
Napjainkban a rohamosan pusztuló madárvilág megmentése a fő cél, és nemcsak jól megfontolt gazdasági hasznuk miatt.
Erdeinkből fokozatosan eltűnnek az öreg, odvas fák.
Az árokparti bokrosok felszámolásával egyre több énekesmadár veszti el fészkelőhelyét.
A meglevő sbokrosok is annyira elszemetesednek, hogy költésre csaknem alkalmatlanokká válnak.
MADÁROK CSODÁLATOS ÉLETE | Teljes értékű vadvilági dokumentumfilm
Dénes János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dénes János könyvek, művek.
tags: #hazunk #kertunk #madarai