Helyi közösségek építése: tippek és gyakorlati megközelítések
A helyi önkormányzatok érdekeinek hangot adjunk, nem csak az Élhető Települések Szövetségén belül, de központi államigazgatási szinten egyaránt.
Éppen ezért a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban betöltött pozíciónkat kihasználva megragadjuk az alkalmat, hogy a helyi önkormányzatok fontosságát kifejezzük és az élhető Magyarország felépítésében kiemelkedő szerepüknek hangod adjunk.
Megfogalmaztuk a fejlődés első szükséges lépéseinek tekinthető öt pontot, aminek utolsó, de annál lényegesebb pontja a helyi önkormányzatok és közösségek jogainak kiszélesítése, hatásköreinek bővítése, forrásaik növelése.
Mindezt abból a célból, hogy a helyi igények a lehető leghatékonyabban tudjanak megvalósulni, a helyi körülmények és sajátosságok megfelelően kerüljenek értékelésre és a központi stratégiaalkotás, illetve forráselosztás a térségek eltéréseit figyelembe véve kerüljenek meghatározásra.
Úgy véljük a helyi önkormányzatok felvirágzása Magyarország felvirágzását eredményezi, amihez elengedhetetlen a jelenlegi rendszer reformálása.
Álláspontunk szerint nem lehetséges minden problémát központi szinten kezelni, sőt bizonyos körülményeket érzékelni sem.
Abban az esetben, ha mindent centralizált módon kívánunk kezelni olyan részletek vesznek el a folyamatok közben, amik nélkül nem problémákat oldunk meg, hanem tüneteket kezelünk és új problémaköröket generálunk.
Megfelelő mélységű megoldások nélkül nem remélhetünk kielégítő változást, így bármelyik korábbi problémakörhöz tartozó megoldási javaslatunk csupán időleges előrelépéseket eredményezhet.
A megoldások szükséges átfogó megvalósítására csak helyes adatokkal, helyes megközelítéssel, és kellő rezilienciával leszünk képesek, amit az önkormányzatok megfelelő mértékű bevonása nélkül nem lehetséges elérni.
A korábban kifejtett problémakörök mindegyikében fontos szerepet kapnak az önkormányzatok, legyen szó az alapvető hiányosságok pótlásáról, egy indikátorrendszer és hatásvizsgálatok kialakításáról, egy ellenőrző intézményrendszer megalkotásáról vagy épp a tudásalapú társadalom felépítéséről.
Természetesen nem képzelhetőek el ezen intézkedések központi állami tevékenység nélkül, de ugyanolyan fontos szerepe lehet az önkormányzatoknak, hiszen ők állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal, minden beruházás és fejlesztés végső kedvezményezettjeivel és haszonélvezőivel.
A fejlődés alapjainak megerősítése sok esetben településeken, sőt régiókon átívelő beruházásokat igényel, de minden ilyen a problémafelméréssel és az elérni kívánt célok kialakításával kezdődik.
Pont a településhatárokon túlnyúló érdekeltségek miatt elengedetlen a településvezetők közötti kommunikáció sürgetése a jelenlegi központi döntési rendszer helyett.
Nem szűnnek meg a problémák a határoknál, illetve számos nehézség nem oldható meg településenként, hanem közös munkára és közös érdekérvényesítésre van szükség.
Ezen túlmenően a települések közvetlenül képesek felmérni az adott infrastruktúrák állapotát, illetve képesek tájékozódni a lakosság tapasztalatairól és igényeiről legyen szó akár a közlekedést, a vízhálózatot vagy épp az idősellátást érintő szolgáltatásokról.
A lakosság közvetlen meghallgatása nem csupán a problémák és hiányosságok feltárását és megértését szolgálhatja, de a csökkentheti az érthetően felmerülő ellenérzést a fejlesztésekkel szemben.
Minél jobban be tudjuk vonni az érintett polgárokat annál tisztábban látják a körülményeket, így annál könnyebben elfogadhatják a kivitelezések alatt felmerülő és nem elkerülhető kényelmetlenségeket.
Egy indikátorrendszer kiépítése, illetve a hatásvizsgálatok elvégzése szintén az önkormányzati szinten kezdődik.
Minden település más, mindegy, hogy épp gazdasági, földrajzi, demográfiai vagy környezeti szempontokat vizsgálunk éppen ezért minden település problémái eltérő súllyal jelentkeznek, amit pedig megfelelően értékelni kell.
A térségek közötti eltérések kiegyenlítése közös érdekünk, mivel az ország fejlődését egységként kell tekintenünk, ezért nem lehetséges bizonyos szintű beruházások megvalósítása, amíg egyes területek súlyos leszakadással küzdenek.
Hosszútávon tehát kifizetődőbb egy egységes településhálózatot fenntartani és fejleszteni, mint a jelenleg is fejlett térségeket tovább erősíteni, annak ellenére, hogy rövidtávon ez a megoldás könnyebb és egyszerűbb feladatnak tűnik.
Hasonló módon a hatásvizsgálatok elvégzése sem nélkülözheti a települések alapos ismeretét az eltérő körülmények következtében.
Egy-egy település esetében eltérő hatást gyakorolhat ugyanazon típusú beruházás, ami miatt megfelelően igazítani kell minden esetben a települési adottságokhoz mérten még a legkisebb fejlesztéseket is.
Ideális esetben, tehát a települések pont azokat az információkat képesek szolgáltatni, amik a forráselosztás, illetve a fejlesztések és kivitelezések hatékonyságához járulnak hozzá, ezzel az eredményességet és társadalmi elégedettséget is növelve.
A szabályozás és ellenőrzés modern intézményi kereteinek kialakítása során szintén fontos szerepet kaphatnak az önkormányzatok.
Elsősorban vannak jelenleg is települési hatáskörbe tartozó jogszabályok, amelyek megfelelő módosításával vagy új jogszabályok alkotásával nagymértékben hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés megvalósításához.
Ezen kívül pedig azon lobbitevékenység elvégzése is elvárható az önkormányzatok érdekközösségeitől, ami a jelenlegi jogszabályi környezet által kialakított akadályok lebontását és új, előremutató jogszabályok megalkotását szorgalmazná.
A szabályozás mellett az ellenőrzésben is fontos szerep biztosítható a települések számára, ugyanis nem elegendő megfelelő jogszabályokat hozni azokat be is kell tartani, amire adott esetben megfelelően ösztönözni kell a jogalanyokat, ellenkező esetben pedig arányos szankció kiszabására kell sort keríteni.
Érdekellentétek és vitás helyzetek felmerülése esetében pedig a konfliktuskezelés helyi szintű megvalósítása is előnyös, erőforrás felhasználás, időigényesség és a döntések elfogadásának hajlandósága szempontjából is.
Az állapítható tehát meg, hogy a helyi sajátosságok és érdekkörök ismerete a végrehajtás során is kiemelt fontosságú mind hatékonyság mind eredményesség szempontjából.
A negyedik alapvető problémakör a tudásalapú társadalom felépítése.
A megoldási javaslatunk egy átfogó és az oktatás és kutatás minden lehetséges szintjét érintő reformról szól, ami összetettsége miatt az önkormányzatokat is bevonja a megvalósításba.
Az megújuló oktatáshoz és a kívánt tudásalapú társadalmi berendezkedéshez szükséges szemlélet kialakításában minden hatalmi aktornak szerepet kell vállalnia.
Továbbképzések, társadalmi edukálás, workshopok megszervezése, közösségi ismeretterjesztés és kommunikáció mind könnyedén megvalósítható önkormányzati szinten is, viszont annál nagyobb szerep lehet az elérni kívánt célokban.
A négy kiemelt problémakör mindegyikében fontos szerep jut az önkormányzatok számára, még a jelenlegi jogköreikhez mérten is.
Álláspontunk szerint viszont nem a jelen helyzet ideális, hanem a hatáskörök bővítésére és az önkormányzati források növelésére lenne szükség.
Továbblépést azonban nem tekintjük azonnalinak, hanem fokozatos átmenetet, ami lehetővé teszi az önkormányzatok számára a szükséges szervezeti változtatások megvalósítását és a szakmai ismeretek elsajátítását.
Ennek során szükség van szakmai és civil szervezetekre, amik megfelelő segítséget tudnak nyújtani, illetve állami koordinációra, ami megfelelő keretet tud teremteni az átmeneti időszakhoz.
Az átmenet feltehetően lassú és bonyolult feladat lenne, de annál hasznosabb eredményeket biztosítana össztársadalmi és kormányzati szinten egyaránt.
Az korábban leírt lehetőségek sokszorosa nyílna meg az önkormányzatok előtt a fenntartható fejlődés folyamatában.
Ez pedig azt is eredményezi, hogy a beruházások hatékonysága és eredményessége a jelenleg megugorható mértéken felüli eredményeket is elérheti.
Hogyan lehet a helyi értékek megismeréséből közösségi élményt, a vetélkedőből tanulási folyamatot, a kulturális programból pedig közösségépítő eszközt létrehozni?
A közművelődés szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, amely folyamat a szakpolitikai szabályozásban és a törvényi definíciók szintjén is nyomon követhető (1997. évi CXL. törvény).
Míg korábban elsősorban kulturális tartalmak közvetítését és közösségi programok szervezését értettük alatta, ma egyre inkább olyan tanulási és részvételi folyamatok támogatását jelenti, amelyek hozzájárulnak az egyének és közösségek fejlődéséhez (Juhász, 2018; Juhász & Márkus, 2019).
A magyar közművelődési rendszer alapszolgáltatásai között kiemelt helyen szerepel az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, amely a kulturális intézmények számára is új módszertani kihívásokat és lehetőségeket jelent.
A 21. század embere számára a tanulás már nem kizárólag formális oktatási keretek között történik.
Az Európai Unió felnőtt tanulási politikái hangsúlyozzák a nem formális és informális tanulás jelentőségét, valamint azokat a közösségi tereket, ahol az emberek tapasztalatokon, kapcsolatokon és közös cselekvéseken keresztül szereznek új tudást (European Commission, 2021).
A digitális korban az információ könnyen hozzáférhető, a valódi kihívást inkább az jelenti, hogyan lehet a résztvevőket megszólítani, motiválni és aktív szereplővé tenni.
A közművelődési intézmények számára ma már nem elegendő a tudás átadása.
A digitális korban az információ könnyen hozzáférhető, a valódi kihívást inkább az jelenti, hogyan lehet a résztvevőket megszólítani, motiválni és aktív szereplővé tenni.
Az élményalapú, interaktív és részvételre épülő módszerek ezért egyre fontosabb szerepet kapnak a közművelődésben és a felnőtt tanulásban egyaránt.
Sümegen az ÉrtékTársak programmal azt találtuk, hogy a helyi értékek nem csak a múlt részei, hanem élő közösségi erőforrások is lehetnek.
Az ÉrtékTársak program célja nem egyszerűen az ismeretterjesztés volt, hanem egy közösségi tanulási folyamat létrehozása, amelyben a résztvevők saját élményeiken keresztül fedezhetik fel a város örökségét.
A program előkészítése már önmagában is tanulási folyamatként működött, a közösségi részvétel pedig nem állt meg a tájékoztatás vagy a véleménykérés szintjén.
A közösségi részvétel szakirodalma szerint a valódi elköteleződés akkor jön létre, amikor az érintettek nem csupán véleményt mondhatnak, hanem a döntések és folyamatok alakítóivá válnak (Arnstein, 1969; Arapovics, 2016).
A résztvevők közvetlen kapcsolatban álltak a helyszínekkel, a feladatok kidolgozásával és a megvalósítással is közös munkával.
A program központi eleme a városi vetélkedő volt, amely során hét helyszínen huszonhét helyi értékkel ismerkedtek meg a résztvevők.
A tallérrendszer pedig motivációként és tanulási elismerésként szolgált, amely összhangban állt a tudás és az aktivitás méltányos értékelésével.
A projekt két Hungarikum pályázati támogatással valósult meg, lehetőséget biztosítva a módszertani továbbfejlesztésre és a szélesebb körű megvalósításra.
A közösségi részvétel erősítette a generációk közötti tanulást és a közösség megújítását.
Az ÉrtékTársak program bizonyította, hogy a közösségi értéktárból születő élményszerű tanulási folyamat képes közösséget építeni és erősíteni a helyi identitást.
A közművelődés így nem csupán szolgáltatás, hanem közösségi tanulási folyamat, tér, ahol az emberek kapcsolatokat építenek, tapasztalatokat szereznek, felelősséget vállalnak és közösen alakítják környezetüket.
A közösségi részvétel magasabb szintjei jelentik a tanulási folyamatok hatékonyságának növelő tényezőit.
Gyakorlati tippek közösségek építéséhez
- Kommunikációs protokollok kiépítése, hogy a vezetői szerep ne váljon terhelővé a tagok számára.
- Résztvevők bevonása a döntéshozatalba, a közös tervezés és a felelős feladatok kiosztása révén.
- Helyi értékek feltárása és értékek közösségi megosztása, hogy élő erőforrás legyen a közösség.
- Oktatási és tudásalapú programok integrálása a helyi közösségi eseményekbe.
| Jelleg | Helyi eljárások és eszközök | Előnyök |
|---|---|---|
| Induló közösségek | Kisebb csoportok, közös beszélgetések, feladatok | Azonnali részvétel, motiváció |
| Közösségi tanulás | ÉrtékTársak-szerű programok, vetélkedők | Empowerment, együttműködés |
Az olvasás fontosságának népszerűsítése ma már a virtuális világok galaxisában kihívás, ezért a közösségépítésben a könyvtárak és iskolák vezető szerepet játszanak.
tags: #helyi #kozossegek #epitese
Népszerű bejegyzések:
- Ki az e-imre ikreny epitesi vallalkozo: egy részletes folyamat Krónikája – részletes áttekintés
- A Robotika–József Attila-lakótelep ipari formálása
- Telkibányai épületenergetikai tanúsítvány: az Országos Építésügyi Nyilvántartás szerepe és az e-tanúsítás folyamata
- Kocsibeálló tervezése és engedélyeztetése
- Gipszkarton válaszfalak Rockwoollel: nyugtató zajcsökkentés részletes útmutató