Helyrajzi szám XI. kerületben, Újbudán: történet, földrajz és napjaink архивuma

XI. kerület, hivatalos nevén Újbuda, Budapest egyik dinamikusan fejlődő kerülete, amely a Duna jobb partján fekszik, délen a XXII. kerület, északon az I. kerület illetve a XII. kerület határolja. A kerület a Duna mentén, déli Budától délre esik, és négy Dunával összefüggő hídja köti össze a pesti oldalhoz. A terület jelenleg 21 városrészre oszlik, köztük Kelenföld, Lágymányos, Gazdagrét és az Őrmező; a legfontosabb tereik közé tartozik a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér.

A kerület története a 19. század végén indult be, a vasút és a közlekedési infrastruktúra kiépítése elősegítette az ipari és lakóövezetek kialakulását. A Duna menti területek fejlesztése szorosan összefügg a Műegyetem új kampuszának megépítésével és a Lágymányosi-öböl feltöltésével, amely révén létrejött az Infopark és az ELTE, a BME campusai. 1930-ban rendelettel hozták létre az új XI-XIV. kerületeket, 1950-ben pedig a Nagy-Budapest létrehozásakor kapta mai formáját Újbuda, amikor Albertfalvát és Kelenvölgyet csatolták a kerülethez.

Növekedés és urbanizáció

A kerület népessége a 1960-as évektől az 1980-as évekig jelentősen gyarapodott a lakótelep-építések nyomán. 1950 és 1960 között elindult az állami lakótelep-építés, ami a Lágymányosi és Albertfalvai kerületrészeket érintette, később pedig a panelépítés fokozódott Kelenföldön, Őrmezőn és Gazdagrétben. A 2000-es évek végére és az ezredforduló környékére lakópark-építések és egyetemi fejlesztések is megindultak. A kerület mai gazdasági és kulturális központjává az Infopark és az egyetemi campusok révén vált, az ELTE és a BME több épülete is a Dunaparton kapott helyet.

Földrajzi és természeti jellemzők

Területe 33,49 km², népessége körülbelül 150 000 fő (a 2025-ös becslés szerint), népsűrűsége megközelítőleg 4 500 fő/km². A Gellért-hegy 235 méteres, a Sas-hegy pedig 266 méter magas; mindkettő dolomitos összetételű kiemelkedés, melyek a Duna felé meredeken emelkednek. A Hosszú-rét eredetű patak is a kerület területén folyik, amely a városhatár mentén halad. Korábban a Lágymányosi-tó (a Duna töltésével létrejött tó), a Feneketlen-tó és a Kék-tó is a terület részei voltak.

Történelmi alapok: ősi korszakok és a Gellért-hegy

A régió gazdag történeti örökséggel bír. A Sopron út és a Hengermalom út környékén 2013-ban bronzkori településeket tártak fel, a Kr. e. 2500 körüli harangedényes kultúra nyomaitól kezdve az eraviszkuszokkal teli időszakig. A Gellért-hegyen állt az eraviszkusz oppidum, amelyet latin feljegyzésekben Iuppiter Teutanus szentélyeként emlegettek. A római uralom alatt erődépítések és palánképületek álltak, később a hegy lábánál település alakult ki, amelynek része volt Albertfalva is. A honfoglalás és a Magyar Fejedelemség korából maradványok nem kerültek elő, de az Árpád-korból több település- és templommaradvány ismert, például Szent Szabina kolostorát Kőérberek területén találják.

Közlekedés és infrastrukturális fejlődés

Az 19. század vége óta Budapest nyugati kapujaként funkcionál Újbuda. A közlekedés szempontjából fontos mérföldkő a Szent Gellért térről induló HÉV, amely a budai oldal közlekedését összekapcsolta a városközponttal és tovább Nagytétény felé. A kerület közlekedési csomópontjai közé tartozik a Móricz Zsigmond körtér és a Kelenföldi pályaudvar. A Petőfi híd megépítése (1937) és a kelenföldi vasútállomás bővítése felgyorsította a városrész urbanizációját, mellyel együtt több dióhéjjaza ipari üzem is létesült a Duna-parton.

Településszerkezet és adminisztráció

Az 1930-as törvénycikk nyomán létrejövő XI. kerület közigazgatási szervei 1934 márciusában kezdték meg működésüket. 1950-ben a Nagy-Budapest átalakulásakor Albertfalva és Budafok Kelenvölgy részével együtt került a XI. kerülethez. Az 1960-as évek közepétől panelprogramokkal bővült a kerület, amely egészen a 1980-as évek végéig tartott. A 1990-es évek végére felmerült a kerület neve kapcsán az Újbuda elnevezés, amely a 2000-es években szélesebb körben elterjedt, és 2005-től kezdve hivatalosnak is elfogadták. 2011-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról Újbudára keresztelte át, majd 2012 és 2023 között több rendezvény és intézmény viselte az Újbuda nevet. A kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 141 090 fő volt, amely Budapest össznépességének jelentős részét adta. A népszámlálási adatok keményen mutatják: a kerület korösszetétele kedvezőtlen, 14 év alattiak aránya 13%, 65 év felettiek aránya 22% volt 2022-ben, és az internet-hozzáférés is magas szinten terjedt, 90%-ot meghaladva a 6 évesnél idősebb népességen belül.

Helyrajzi szám: mit érdemes tudni Újbudán

Az ingatlanok egyedi azonosítója a helyrajzi szám, amely a földhivatal nyilvántartásában szerepel. Ha egy ingatlant cím alapján azonosítanánk, elegendő lehet a cím, de gyakran szükség van a helyrajzi számra a hiteligénylés, felújítás, öröklési vagy állami támogatási eljárások során. A helyrajzi számot több ingyenes online keresőn keresztül is meg lehet találni. A Lechner Tudásközpont (OÉNY) által üzemeltetett helyrajziszám-kereső, valamint a Földhivatal Online és az E-KÖZMŰ nevű térképes keresők mind ingyenesek vagy hozzáférésük minimális költségű. Ezekkel a keresőkkel cím alapján vagy térképen kiindulva lehet megtalálni a telekhatárok és a helyrajzi szám kombinációját. Fontos, hogy a helyrajzi szám minden településen belül egyedi, és a település nevét is egyértelműen meg kell adni a kereséshez.

Ingyenes helyrajzi szám keresők

• Lechner Tudásközpont - HRSZ kereső: ingyenes, regisztráció nélkül, címet vagy térképes keresést kínál. Könnyen megtalálható telek és társasház helyrajzi száma, a térképen is megjelenik.
• Földhivatal Online / E-ING: ingyenes, DÁP vagy Ügyfélkapu+ belépéssel használható, címed alapján keresheted a hrsz-t.
• E-KÖZMŰ: térképes helyrajzi szám kereső, bár nem erre tervezve, de a cím alapján kiemeli a helyrajzi számot a térképen.

Ha saját ingatlanod helyrajzi számát keresed, a legbiztosabb forrás a tulajdoni lap és az energetikai tanúsítvány, de a fent említett online keresők segítségével is egyszerűen kiadathatók a szükséges adatok. A helyrajzi számot a tulajdoni lap bal felső részén találod, és minden telek más helyrajzi számmal rendelkezik. A helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítója a nyilvántartásban, és a település nevét együtt kell megadni a helyes keresés érdekében.

Rövid összegzés: A helyrajzi szám kifejezetten fontos az ingatlan azonosításához. Ingyenes online eszközök segítségével cím alapján vagy térképen keresve bárki megtalálhatja, mely telekhez tartozik az adott ingatlan. A modern keresők között megjelenik a Lechner Tudásközpont HRSZ-keresője, a Földhivatal Online és az E-KÖZMŰ, amelyek lehetővé teszik a pontos helyrajzi szám megszerzését Kr. e. 4. század óta ismert, ma is nélkülözhetetlen alapadat alapján.

A fentiek alapján tehát négy online, ingyenes felület áll rendelkezésedre a helyrajzi szám megtalálásához: Lechner Tudásközpont, Földhivatal Online, E-ING és E-KÖZMŰ. Ha a kerületet és a települést figyelembe véve, Újbudán a helyrajzi számok a földhivatal nyilvántartásában is részletesen megjelennek, a HRSZ-kereső pedig a leggyorsabb megoldás a cím alapján történő kereséshez.

tags: #helyrajzi #szam #xi #ker

Népszerű bejegyzések:

• Hitelfelvétel és ingatlanfedezet: miért számít az értékbecslés
• Fedezd fel a Szelidi-tó partján; Szelid Gyöngye Üdülőház részletei
• Fém vs műanyag kerti házak – rövid összefoglaló
• Barcs település- és rendezési terveinek áttekintése
• Részletes áttekintés Veresegyház önkormányzati lakásairól és közösségi statisztikákról