Herend önkormányzat területe hektár
Herend Veszprém megyei település, amely földrajzi elhelyezkedése és története alapján különleges szerepet tölt be a Bakony északi-déési találkozásánál. Területe 19,58 km², ami hektárban kifejezve 1958 hektárnak felel meg.
Terület, határok és domborzat
Területe 19,58 km². Határos települések: Szentgál, Hárskút, Márkó, Bánd. A közigazgatási határ délkeleti szögletében fekvő belterület nagy része a Déli-Bakony kistájcsoport Kabhegy-Agártető-csoport kistájba tartozik. Külterületének észak-déli kiterjedése 6,6, a kelet-nyugati 5,8 km. A belterület központja 315 m tengerszint feletti magasságban fekszik.
Felszínét negyedidőszaki kavicsos hordalék és kisebb foltokban lösz borítja, melyek alól csak helyenként bukkannak felszínre az idősebb kőzetek. A belterületet és környékét harmadidőszaki miocén kőzetek, miocén és oligo-miocén törmelékes összlet jellemzi.
Vízhálózat, vízellátás és éghajlat
Herend területén áthaladó Sédet számos forrás táplálja. A település vízellátását közüzemi vízmű biztosítja. Éghajlata mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves típusú; a település a mérsékelten nedves és száraz éghajlati típus határán van. Az időjárás szeles, az őszi-téli napokon gyakori a köd. A tél a bakonyi községekhez hasonlóan hosszú, 45 körüli a hótakarós napok száma, gyakoriak a hófúvások. Az egy nap alatt lehullott legtöbb csapadékot a Márkó-Ajka vonalon Herenden mérték (115 mm).
Földhasználat, talaj és mezőgazdaság
Szántóföldje kevés, mezőgazdasági művelésre a dombhátak, völgyek talaja alkalmas. Az eróziós völgyekben, völgyhátakon a termőréteg vastagsága 20-40 cm között váltakozik. A település fő jövedelemforrásai történelmileg az erdő, legelő, malmok, mészárszék, mészégetés, téglaégetés, kocsmák és boltok voltak.
Történeti áttekintés
Herend település neve az ismeretlen eredetű Heren, Herin személynév „d" kicsinyítőképzős alakjából alakult ki. A szó jelentése valószínűleg a szláv „hren" hangzású köznévre megy vissza, ami tormát jelent. Első okleveles említése 1373-ból való Herind névalakban, majd 1531-ben Bakon Herend, 1631-ben Herend néven szerepelt.
A török kor után sokáig lakatlan puszta az 1760-as évektől vált lakott területté. A betelepített puszta 1849-ben kapta meg a községi rangot, de szervezett falunak először az 1863. évi népszámlálás tüntette fel, 819 lakossal. A Herend pusztának az 1760-as évek utáni betelepítését siker koronázta: 1771-ben már 115 fő lakott a területen, a 19. század közepén közel 500 főre nőtt a lakosok száma.
Herend történetének különlegessége, hogy a mai település a 18. század közepén alakult ki, a területén elhelyezkedő középkori falvak a 16. században elnéptelenedtek. 1764-től a nagyvázsonyi Zichy család illetve a szentgáli földbirtokosok a herendi pusztákra bajor nyelvjárású német telepeseket hívtak, akik a környező német falvakból érkeztek.
Ipar és a Herendi Porcelánmanufaktúra
A soproni születésű német anyanyelvű Stingl Vince 1826-ban alapította meg kőedénygyártó műhelyét Herenden, majd Fischer Mór tőkés keze alatt a gyár nemzetközi hírű porcelánüzemmé vált. A porcelángyár termékei, a finom dísztárgyak és étkészletek 1851 óta számos elismerésben részesültek. A porcelángyár privatizálásával a gyári dolgozók is az üzem résztulajdonosaivá váltak; a porcelángyártás ma is stratégiai jelentőségű a település számára, átlagosan 1600 főt foglalkoztat, valamint a majolikagyártás további kb. 300-350 főt.
Herend a két világháború között jelentős változáson ment keresztül: a mezőgazdasági faluból ipari településsé vált. 1920-ban megindult a településen a szénbányászat és a porcelángyár egyre több embert foglalkoztatott. A bányászatban és iparban foglalkoztatottak aránya 1910-1941 között 15,9%-ról 60,6%-ra nőtt.
Kulturális és közösségi élet, oktatás
Az alapvető tudást oktató kisiskola már 1779-ben működött, a tanár a diákokat németül oktatta. Az állami elemi népiskolai oktatás 1891 novemberében kezdődött két tanerővel. 1899-ben épült meg a négy tantermes, igazgatói irodával és szolgálati lakással ellátott új iskola. A herendi iskola 1996-ban vált teljes komplexummá, amikor átadták a sportcsarnokot. Jelenleg a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a kistérség egyik legeredményesebb iskolája.
A szakmunkásképzést Farkasházy Fischer Jenő alapozta meg. 1897. július 1-től évi 4000 forint állami támogatással elsőként szervezte meg a tanoncképzést a Dunántúlon. Az iparos tanonciskolát 1925-ben újjászervezték, ahol évente 44 festőt és korongost képeztek.
A helyi német nemzetiségi kultúrát a Vergissmeinnicht / Nefelejcs tánccsoport őrzi, mely 1992 őszén alakult a német nemzetiségi táncok felelevenítésére és megőrzésére. Az együttes 48 fős, karvezetője Kaphegyiné Szabó Mária, többször nyertek arany minősítéseket, 1999-ben Arany Páva minősítési fokozatot is kaptak.
Közigazgatás, címer és várossá válás
Herend önkormányzata aktív szerepet játszik a település életében. Az önkormányzat címere: fekete és arany keskeny szélű címerpajzson négyfelé osztott mező. Az elsőben kék alapon fehér serleg utal a porcelángyártásra, a másodikban piros alapon zöld kettős tölgylevél fehér aganccsal a bakonyi tájegységnek és Herend védőszentjének, Szent Eustachnak a jelképe, a harmadik mezőben piros alapon széles ezüstös-kék csík jelzi a településen átfolyó Séd patakot, míg a negyedik kék mezőben elhelyezett kaptár és hat méhecske Herend népének szorgos életét és földhöz kötődését szimbolizálja.
Herend Veszprém megye egyik legújabb városa. E címet 1999 nyarán, július elsejével kapta meg, éppen az önálló községgé válás 150. évfordulóján.
Kárpát-medence kincsei: a Herendi Porcelánmanufaktúra
Infrastruktúra és közlekedés
Herend stratégiai helyzetét elősegítette, hogy fontos út mellett fekszik, vasúton is jól megközelíthető, mindkét úthálózatba önálló megállóhellyel csatlakozik. Javultak az infrastrukturális feltételek: 1870-ben kiépült a vasúthálózat, 1930-ban megindult a buszközlekedés, 1931 körül pedig bevezették az áramot a faluba.
Táblázat: Herend területének alapadatai
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Terület (km²) | 19,58 |
| Terület (hektár) | 1958 |
| Belterület központjának tengerszint feletti magassága | 315 m |
| Külterület észak-déli kiterjedése | 6,6 km |
| Külterület kelet-nyugati kiterjedése | 5,8 km |
Herend területe és jövője szorosan kötődik a helyi gazdasági szereplőkhöz, különösen a porcelángyártáshoz, amely a település identitásának és gazdaságának meghatározó eleme.
tags: #herend #onkormanyzat #hektar