Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadása

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetét (a továbbiakban: OVSZ II.) e rendelet mellékleteként kiadom.

(2) Az OVSZ II. rendelkezéseit a helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során kell alkalmazni.

1/A. §

(1) E rendelet 2. mellékletét képező Metró Jármű Szabályzat rendelkezéseit az OVSZ II. rendelkezéseivel összhangban, a metró járművek engedélyeztetése, tervezése, kivitelezése és működtetése során kell alkalmazni.

(2) A Metró Jármű Szabályzat nem vonatkozik a Millenniumi Földalatti Vasút járműveire.

2. §

(1) Ez a rendelet 1998. augusztus 1. napján lép hatályba.

A hatósági engedélyköteles tevékenységek tekintetében a már megindult eljárást a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) Az OVSZ II. hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező, meglevő létesítmények, berendezések és járművek esetében csak azok átépítésekor és korszerűsítésekor kell az OVSZ II. előírásait alkalmazni.

1. melléklet

18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelethez

ORSZÁGOS VASÚTI SZABÁLYZAT

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A fejezet az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének tartalmi meghatározására, vasúti létesítmények, építmények, berendezések, járművek létesítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, tervezési - engedélyezési - használatbavételi - üzembehelyezési - üzemeltetési eljárásainak általános szempontjaira terjed ki.

1.1. Az Országos Vasúti Szabályzat II. kötete (továbbiakban: OVSZ II.)

meghatározza a vasúti létesítmények, építmények, berendezések (továbbiakban együtt: vasúti építmények), eszközök és járművek tervezése, létesítése, korszerűsítése, átalakítása, illetve beszerzése, megszüntetése, elbontása, használata, valamint az ezek során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeket;
a közlekedésnek azt a nyomvonalas ágazatát tekinti vasútnak, melynek alaptevékenysége a személyszállítás és árufuvarozás, illetve szállítás, amelyet kötött pályán - általában adhéziós sín-kerék rendszerben történő járműmozgatással és vállalati-szakmai utasítá sokkal szabályozott szervezeti formában végez;
az előbbi meghatározásoknak megfelelően az általános ''vasút'' megnevezés helyett üzemi tevékenységre utalásnál a ''vasút üzemeltetője'', tárgyi vonatkozásban a ''vasúti építmény'', szervezetre történő utalás esetén a ''vasúti építmény és jármű engedélyese'', ''vasútvállalat'' kifejezéseket használja;
alapul szolgál a vasutakra vonatkozó műszaki és üzemeltetési előírások, szabályozások (szabványok, irányelvek, ágazati-vállalati utasítások stb.) kidolgozásához.

Az OVSZ II. a helyi közforgalmú vasutakra és az azokból kiágazó iparvágányokra vonatkozóan rögzít alapvető szabályozást.

Az itt nem szabályozott kérdésekben az OVSZ. I. előírásai ill. a vasúti hatóság állásfoglalásai a mérvadóak.

Előírásait:

közúti vasút (villamos),
közúttól elkülönített vasút, (magasvasút, kéregvasút, mélyvezetésű vasút (metró), valamint
helyiérdekű vasút (HÉV),
fogaskerekű vasút

sorrendben adja meg.

A különleges kötélvontatású (sikló, sífelvonó és függőpálya) vasutakra részletes műszaki előírásokat - különleges kialakításukra és üzemükre tekintettel - majd az OVSZ III. tartalmazza.

1.2. Vasúti létesítmények és járművek tervezése

A vasúti építmények, járművek terveit csak arra jogosult tervező készítheti.

A tervdokumentációk alaki és tartalmi követelményeit rendeletben, annak hiányában hatósági tájékoztatóban kell előírni.

A vasúti építményeket, eszközöket és járműveket az OVSZ II. és a vonatkozó nemzeti szabványok, szakterületi előírások (a szakma által korábban használt szabványok, szabályzatok, utasítások, stb.), hatósági tájékoztatók - különleges esetekben egyedi, a hatóság által előírt feltételek - szerint kell megtervezni.

A tervezés során a vasúti építmények műszaki, üzemeltetési és környezetvédelmi követelményeit és a helyi település- és közlekedésfejlesztési elképzeléseket kölcsönösen figyelembe kell venni.

Ezektől eltérő esetben igazolni kell, hogy a javasolt megoldás alkalmazásával a biztonság nem csökken.

Törekedni kell a mozgássérültek közlekedését elősegítő megoldások alkalmazására.

A tömegközlekedést szolgáló helyi közforgalmú vasútvonalakra a vasutaknak távlati fejlesztési tervvel kell rendelkezniük.

Ehhez igazodva kell végezniük a fejlesztést és az ebben foglaltakat kell érvényesíteniük bármely vasúti - vagy vasutat megközelítő - létesítmény engedélyezésével kapcsolatban.

Ezeket a terveket az illetékes önkormányzat (ok) képviselőtestülete rendelettel fogadja el.

Korszerűségét - a technikai fejlődés és városfejlesztés követelményeinek megfelelően - öt évenként felül kell vizsgálni.

A vasúti közlekedés összetett jellegére tekintettel a műszaki terveket az előző pontban szereplő előírásokon túlmenően teljeskörűen kell elkészíteni.

(Pálya - híd - biztosítóberendezés és távközlés - villamos felsővezeték - épületek - térvilágítás - rakodóberendezések stb. együttes terveztetési kötelezettsége függetlenül attól, hogy melyik építmény építése, korszerűsítése, átalakítása időszerű.)

A vasutak üzemeltetői kötelesek a végleges jellegű vasúti építményekről a mindenkor fennálló, tényleges állapotot feltüntető tervdokumentációk - ún. állapottervek - elkészítéséről és azok folyamatos helyesbítéséről gondoskodni.

E tervdokumentációk tartalmának valódiságát az üzemeltető és a terv helyesbítését (készítését) végzők záradékával kell valamennyi tervpéldányon igazolni.

Az OVSZ II. hatálya alá tartozó vasutakon még nem létesített vagy nem alkalmazott berendezés, szerkezet illetve annak biztonságtechnikai feladatot ellátó készüléke, részegysége, szerkezeti eleme jellemzőit feltétfüzetben kell összefoglalni.

Az alkalmazás előtt a feltétfüzetet, valamint a feltételeket megvalósító szerkezeti kialakítást a vasúti létesítést engedélyező hatóság - alkalmassági bizonyítvány alapján - felülvizsgálja és engedélyezi.

Külföldi eredetű berendezések, szerkezetek, készülékek, részegységek, szerkezeti elemek hazai alkalmazását az OVSZ II. előírásainak figyelembevételével a vasúti létesítést engedélyező hatóság - alkalmassági bizonyítvány alapján - engedélyezi.

1.3. Vasúti építmények és járművek engedélyezése és létesítése

Vasúti építmény létesítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, megszüntetéséhez bontásához, vasúti jármű gyártásához, üzembehelyezéséhez hatósági engedély szükséges.

A hatósági engedélyt a vonatkozó jogszabályokban előírt hatóságnál, a vasúti építményt létesíteni, használatba venni, megszüntetni, bontani, a járműveket üzembehelyezni szándékozónak (a továbbiakban: engedélyt kérő) kell kezdeményeznie a jogszabályokban rögzített követelmények biztosításával (a koncesszió, az előírásos tervdokumentáció, az érintett természetes és jogi személyek jegyzéke, a szakhatósági és közmű hozzájárulások stb. bizonylatainak egyidejű melléklet benyújtása).

Az építési tevékenység csak a vasúti közlekedési hatóság által kiadott végleges döntés alapján kezdhető meg.

A vasúti pálya mentén a vasútüzem biztonságát veszélyeztető világító készüléket (fényreklám, fényszóró stb.) elhelyezni nem szabad.

Arra nézve, hogy a világító készülék a vasútüzem biztonságát veszélyezteti-e, a vasút üzemben tartójának állásfoglalása irányadó.

1.4. Vasúti építmények és járművek használatbavétele

Használatbavételi - járművekre üzembehelyezési - engedély csak használatra alkalmas építményre vagy járműre kérhető a jogszabályokban előírt bizonylatok alapján.

Az engedélyesnek a vasúti építmény üzembehelyezését a hatósági használatbavételi engedély alapján kell elvégeznie.

A vasút üzemeltetőjének gondoskodnia kell az olyan vasúti létesítmények jelen szabályzatban előírt állapotban tartásáról, valamint nyilvántartásáról is, amelyek létesítése és használata nincs hatósági engedélyhez kötve.

Ezen vasúti építmények hatósági ellenőrzését az üzemeltetőnek mindenkor lehetővé kell tennie.

1.5. Vasutak üzemeltetése, fenntartása. Műszaki felügyeleti tevékenység

1.5.1.

A vasúti építmények, járművek használata során az engedélyesnek a következőkről kell gondoskodnia:

a vasúti építmény üzemeltetéséhez szükséges személyi feltételek biztosításáról;
a vasúti járművek vezetésére, kezelésére kiképzett és hatósági vizsgát tett megfelelő létszámú kiszolgáló személyzetről, valamint egyéb szakszemélyzetről;
a megfelelő üzemi rend kialakításáról és zavartalan működéséről;
az élet-, vagyon- és üzembiztonság feltételeinek megteremtéséről, a környezeti hatások figyelembevételével is;
a vasúti építmények és járművek karbantartásáról, üzembiztos állapotban tartásáról, műszaki felügyeletéről és az ezeket tanúsító adatok rögzítéséről;
a közegészségügyi, tűz- és környezetvédelmi követelmények folyamatos kielégítéséről a környezet és természetvédelmi jogszabályok betartásával;
a munkavédelemről szóló törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáról.

1.5.2.

A műszaki felügyelet adatszolgáltatása terjedjen ki:

a vasúti építmények, járművek műszaki és üzemi állapotára;
az ezeket érintő természeti és környezeti hatásokra;
a vasútüzemet és a vasúti építményeket érintő külső tevékenységekre;
a karbantartási és felújítási munkaszükségletre.

1.5.3.

A karbantartási, vizsgálati és felügyeleti rendszert és szervezetet az engedélyesnek kell kidolgozni vagy kidolgoztatni a jelen szabályzat előírásait alapul véve.

A felügyeleti rendszer vizsgálati időszakainak meghatározásánál a vasúti építmények, járművek korát, az alkatrészek elhasználódási fokát, az üzemi igénybevételt, valamint az üzemeltetés körülményeit is figyelembe kell venni.

A felügyelet végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni, melyben a megállapításokat követő intézkedéseket is elő kell jegyezni.

1.5.4.

Az előzőekben meghatározott feladatokat a közforgalmú vasutak területén a vasúti szervezet útján, egyéb vasutaknál (pl. iparvágányoknál) az engedélyes által alkalmazott és a hatóság által elfogadott felelős vasútüzemvezető irányításával kell ellátni.

1.6. Az engedélyezési és üzemeltetés-ellenőrzési eljárások rendjét az illetékes miniszter szabályozza.

1.7. A vasúti járművezetők, gépkezelők és mozdonyfűtők vizsgáztatása az illetékes hatóság jogkörébe tartozik.

1.8. A vasút üzemeltetőjének a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó, illetve azt érintő, általa készített, vezetője által elfogadott belső szabályzatot (utasítást) a vasúti engedélyező hatósággal jóvá kell hagyatni.

1.9. Vegyes rendelkezések

1.9.1.

Az OVSZ II. módosítására a közlekedési-, hírközlési- és vízügyi miniszter jogosult.

1.9.2.

Ha gazdaságosság vagy közérdek indokolja, és a távlati műszaki fejlődést nem gátolja, a vasúti hatóság az OVSZ II. egyes rendelkezéseitől eseti eltérést engedélyezhet.

1.9.3.

A meglévő vasúti pályák, tartozékaik, üzemi létesítmények és járművek továbbra is a korábbi hatósági engedélyekben foglalt feltételek szerint üzemeltethetők, de törekedni kell - az OVSZ II.-ben foglaltak alapján - mielőbbi korszerűsítésükre.

1.9.4.

A helyi közforgalmú vasutak pályái, azok tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei, valamint a vasúti járművek tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére korábban kiadott műszaki és üzemeltetési szabályozásoknak az OVSZ II.-vel összhangban álló rendelkezései a továbbiakban is alkalmazhatók.

1.9.5.

Az OVSZ II. előírásait kell alapul venni a vasutakra vonatkozó szabályozások (műszaki-üzemviteli előírások, irányelvek, ágazati-vállalati utasítások stb.) kidolgozásához.

2. FEJEZET

VASÚTI PÁLYA

A fejezet a helyi közforgalmú vasúti pályák tervezésére, építésére, fenntartására, felügyeletére vonatkozó alapvető előírásokat, továbbá azok főbb műszaki jellemzőinek a járművek futás biztonsága és az elvárható utazási komfort érdekében betartandó értékhatárait valamint azok meghatározási módját tartalmazza.

A 2.1.-2.11. pont a tervezésre, a 2.12. pont az építésre, fenntartásra és a felügyeletre vonatkozik.

2.1. Nyomtávolság

Normál nyomtáv esetén új vasúti pályát 1435 mm névleges értékkel kell tervezni.

A nyomtáv névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt, 20 kg/m feletti tömegű Vignol síneknél 14 mm-rel, ez alatti tömegű Vignol síneknél 10 mm-rel, Phőnix- és tömbsineknél 9 mm-rel mérve értendő.

A névleges nyomtávértékektől való eltérést (szűkítés, bővítés) a futásbiztonság és az ívsugár figyelembevételével a szakterületi szabályozások alapján úgy kell meghatározni, hogy a helyi közforgalmú vasúti járművek vagy országos közforgalmú vasúti járművek közlekedése az érintett pályaszakaszokon biztosítható legyen.

A közlekedés biztonsága érdekében a kitérők és vágányátszelések vezetés nélküli szakaszai mellett alkalmazott vezetősínnél vezetéstávolságot, váltóknál a csúcssín hátlapjának meghatározott pontján a vezetéstávolság maximumát kell biztosítani.

A vezetéstáv értékét az építési és pályafenntartási előírásokban kell rögzíteni.

2.2. Sebesség

Helyi közforgalmú vasutak nyíltvonali és állomási átmenő fővágányait legalább az alábbi fejlesztési sebességeknek megfelelően kell tervezni:

közúti vasút - burkolt pályaszerkezetű közúti vasúton 50 km/h,
nyitott pályaszerkezetű közúti vasúton 60 km/h,
elkülönített pályás közúti vasúton 70 km/h,
közúttól elkülönített vasúton 80 km/h,
helyiérdekű vasúton 80 km/h,
fogaskerekű vasúton 30 km/h.

Állomási nem átmenő vágányok, továbbá a fenti vasútvonalakból kiágazó iparvágányok vonalvezetését az alábbi sebességekre kell tervezni:

közúti vasúti végállomási vágányokon 20 km/h
földalatti és helyiérdekű vasúti vágányokon 40 km/h
vontató- és összekötő vágányokon 20 km/h
rakodó- és kezelővágányokon 10 km/h

A sebesség meghatározásánál ezenkívül figyelembe kell venni a megállóhelyek távolságait, a geometriai és beépítettségi kötöttségeket, a lejtviszonyokat, a jelző- és biztosítóberendezéssel kapcsolatos előírásokat.

2.3. Tengelyterhelés

A pályákat az alább felsorolt statikus tengelyterhelésre (tengelyteher) kell tervezni:

közúti vasúton 150 kN
közúttól elkülönített vasúton 180 kN
helyiérdekű vasúton 225 kN
fogaskerekű vasúton 180 kN.

Az országos közforgalmú vasút által átvontatásra is használt vonalszakaszokon a tervezésnél 225 kN statikus tengelyterhet kell figyelembe venni.

Közúti járművek által is igénybevett burkolt vágányszakaszokat a mértékadó terhelésre kell méretezni.

2.4. Űrszelvény

Tervezésnél a helyigényt az űrszelvény előírásokban foglaltak szerint kell biztosítani.

Az úttestben fekvő közúti vasúti pálya esetén a vasúti és közúti űrszelvény egymással - a keresztezési helyeket kivéve - nem metsződhet.

A vasúti űrszelvény széle és a közúti forgalmi sáv széle között biztonsági sávot kell tervezni.

A vasúti pálya melletti létesítményeket az űrszelvény és a bővítési előírások figyelembevételével kell elhelyezni.

Az űrszelvénybővítést az űrszelvény előírásokban foglaltak szerint kell megadni.

A közúti vasúti ívekben a járművek legkedvező...

Ausztria és Magyarország vasúti kapcsolatai

tags: #otek #vedotavolsagok #vasut