HÉSZ 2. kerület útcsatlakozásai és a KÉSZ hatályos szabályozási kerete

Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról (KÉSZ) szóló 28/2019. (XI.27.) rendelet 2019. december 31-én lépett hatályba, és azóta meghatározza az építkezések, átalakítások és fejlesztések alapvető feltételeit a kerületben. Ez a rendelet váltotta fel a korábbi, 2/2007.(I.18.) számú Városrendezési és Építési Szabályzatot (KVSZ). A KÉSZ elkészítése során alapvető cél volt a korábbi szabályozásban foglalt építési jogok átfordítása, valamint a magasabb szintű jogszabályi környezethez való igazodás, mindezt a fővárosi településrendezési eszközökkel összhangban.

A KÉSZ nem csupán egy technikai dokumentum; ez egy átfogó keretrendszer, amely a kerület fejlődését hivatott irányítani, miközben megőrzi annak egyedi karakterét és természeti értékeit. A szabályzat komplexitása ellenére kulcsfontosságú a lakosság, az építtetők és a szakemberek számára, hogy megértsék az alapvető rendelkezéseit.

A tartalmi felépítés és mellékletek áttekintése

A 28/2019. (XI.27.) rendelet részletes és áttekinthető struktúrát követ:

  1. függelék: az egész kerület övezeti rendszerét és a szabályozási tervlapok szelvényszámait vizuálisan mutatja, megkönnyítve, hogy egy adott terület melyik övezethez tartozik.
  2. függelék: a honvédelmi és katonai célú területek védőtávolságán belüli korlátozások.
  3. mellékletek (gyakorlati alkalmazás):
    • 1. melléklet: 1:2000 léptékű szabályozási tervlapok 27 szelvénnyel, amelyeken pontosan látható, hogy egy adott ingatlan mely övezetbe sorolt, és milyen kötelező szabályozási elemek érintik.
    • 2. melléklet: övezetek beépítését meghatározó paraméterek táblázatai (beépítési mértékek, szintterületi mutatók, építménymagasságok).
    • 3. melléklet: az utcai párkánymagasság maximumértékei, különösen zártsorú beépítés esetén.
    • 4. melléklet: parkolási kötelezettség előírásai.
    • 5. melléklet: a korlátozással és védelemmel érintett területek ábrázolása (helyi védettségű területek, zöldterületek, speciális adottságú ingatlanok).
    • 6. melléklet: önkormányzati elővásárlási jog és kapcsolódó településrendezési célok.
    • 7. melléklet: értelmező és rajzi ábrák az építési hely, az építési vonal, a szintterületi mutatók és az épület magasságának meghatározása kapcsán.
    • 8. melléklet: az építési övezetekre vonatkozó részletes előírások, beleértve a különböző építési módokat és telekméret szabályokat.

A KÉSZ kapcsolata a Településképpel és más szabályzatokkal fontos része a kerület fejlesztésének. A TAK (Településképi Arculati Kézikönyv) és a TKR (településkép védelméről szóló rendelet) együtt alakítják a kerület arculatát. A TAK a településképi jellemzőket és arculati sajátosságokat rögzíti, míg a TKR a helyi építészeti örökség védelmét, településszerkezetet és reklámokra vonatkozó követelményeket határozza meg. A TKR és a KÉSZ tehát egymást kiegészítve biztosítják a harmonikus városfejlesztést.

Előírások konkrét elemei és alkalmazásuk a gyakorlatban

Jelentős elemek közvetlenül érintik a tulajdonosokat és építtetőket:

  • Faállomány védelme és csúszásveszélyes területek: a meglévő faállomány megőrzését hangsúlyozza a helyi szabályozás, például a 19. § szerint: „Az építményt úgy kell elhelyezni és megvalósítani, hogy az ne okozza a Szabályozási Terven jelölt értékes és egészséges fa kivágását.”
  • K-Rek/SZ-Sp1 és K-Rek/SZ-Sp2 övezetek: sportfunkció fenntartása mellett új beépítés esetén a korábbi sportterületekhez kapcsolódó fák legalább kétharmadát meg kell őrizni.
  • Csúszásveszélyes területek: terepkialakítás, építési tevékenység vagy rendeltetésmódosítás csak az ott rögzített feltételek betartásával lehetséges; a beépítés mértéke és kapcsolódó feltételek szigorúak.
  • Zöldhomlokzatok és csapadékvíz-gazdálkodás: új iroda/kereskedelmi épületek esetén kötelező zöldhomlokzat, legalább 5% vagy 1000 m² felett 50 m² zöldhomlokzat a homlokzaton.
  • Csapadékvíz-gazdálkodás: zárt záportározó létesítése a telken belül, ha többlet víz keletkezik; tájékoztató számítás a tető- és burkolt felületek alapján.
  • Parkolási kötelezettség és magassági szabályok: 4. melléklet, és a 2. melléklet alapján magasabb épületmagasság csak a szabályozási terven belüli területeken alkalmazható.
  • Elővásárlási jog és közhasználatú területek: 6. melléklet részletezi a jogokat és a közhasználat érdekében fenntartott területeket; új kerítés csak a meglévő vonalban létesíthető.
  • Új épületek és funkciók szabályozása: több övezetben részletes előírások találhatók (pl. K-Rek/SZ-P közhasználat fenntartása, Lk-1/EI/O-1 és Lk-2/EI/SZ-5 övezetek különböző beépítési módjai, sportpályák és fenntartási funkciók).
  • Helyi építési szabályzat szerepe: OTÉK előírásainak alkalmazása, de szigorúbb vagy megengedőbb szabályok is meghatározhatók a helyi sajátosságok figyelembevételével, közérdek és a településrendezési okok alapján.

Településkép, szabályozás és útcsatlakozások a 2. kerületben

A II. kerületben a kerület Településképi Arculati Kézikönyve (TAK) és a Településkép védelméről szóló rendelet (TKR) kiegészíti a KÉSZ-et. A TAK a „MILYEN” kérdésre ad válaszokat, vagyis meghatározza a kerület településképi jellemzőit és arculatát; a TKR pedig a „HOGYAN”, „MENNYIT” és „MEKKORÁT” kérdésekre ad megoldásokat, meghatározva építészeti paramétereket és elhelyezési követelményeket. Így a kerület építészeti karaktere megőrizhető a tervezési, építési és felújítási folyamatok során.

A HÉSZ és a KÉSZ összefüggései nélkülözhetetlenek a terület felhasználásának és a beépítés mértékének meghatározásához. A településkép tervszerű alakítása érdekében a kerület külön figyelmet fordít a zöldfelületek megőrzésére, a fasorok, a zöld sávok és a járdák felújítására, valamint a közterületek és közhasználatú területek fejlesztésére. A rendeletek lehetővé teszik a közösségi kert létesítését és a befogadó közterületek (barnamezős területek) integrált kezelését.

Eljárások, véleményezés és kapcsolódó jogi keretek

A kerületi építési szabályzat véleményezési eljárása az aktuális hirdetmény alapján történik. A lakosok, helyi egyházak és civil szervezetek részvétele lehetséges a partnerségi egyeztetések keretében. A kérelemnek és javaslatoknak írásban kell megküldeniük, amely tartalmazza a részletes lehatárolást és indoklást. Az EKÜ és jogszabályi keretek szerint a KÉSZ-t módosíthatják, ha az indokolttá válik közérdek, helyzet vagy településrendezési okokból, és ezt a területi főépítész jóváhagyja.

Infografika a KÉSZ mellékleteiről és az övezetekről

tags: #hesz #2 #kerulet #utcsatlakozas

Népszerű bejegyzések: