Hold utca orgona építésének részletes áttekintése: történet, technika és kortárs nézőpontok

A péntekenként összegyűlt szép számú hazai és külföldi közönség a magyar orgonanűvészek mellett amerikai, svájci és szlovén orgonista játékát is meghallgathatta. Sokan visszatérő vendégek voltak a koncerteken; számukra külön élményt jelent, hogy minden művész keze alatt másképpen szólal meg az a hangszer, amely Budapest első olyan orgonája, mely ötvözi a J. S. Bach által használt hangszerek hangzását, továbbá külső megjelenésében is megidézi a 18. század hangzását. A Hold utcai orgona a Bach-korabeli historikus hangszerekhez hasonló adottságokkal rendelkezik, és a hangzásában egyedülálló tapasztalatot kínál a hallgatóknak.

A projekt háttere és a templomi környezet

18. századi minták alapján építették meg a németajkú református egyházközség Hold utcai templomának új orgonáját. Az orgonát Faragó Attila orgonaépítő és az általa vezetett AerisOrgona Kft. - A magyar zenetörténet során először Budapesten is megszólalhat egy olyan hangszer, amelyet Bach-orgonának nevezhetünk, hiszen ennek a gyönyörű hangszernek háromszáz éves története van. Fassang László az orgonát bemutatva hangsúlyozza, hogy az orgonaépítő kizárólag olyan technikákat alkalmazott, amelyek már léteztek az 1700-as években is, ezért ha ötszáz év múlva megtalálnák a hangszert, nehezen tudnák megállapítani, hogy hány éves.

< tagimg>Hold utcai templom organája - látvány

Az orgonát felépítő történeti és műhelyi részletek

A hangszert a türingiai orgonaépítészet legszebb hangszerei: Wender, Volckland, Trost és Wiegleb mesterművei inspirálták, olyan organákat szem előtt tartva, amelyeket Bach is nagyra becsült. Az orgonát négy darab egyráncú ékfúvó biztosítja, amelyeket emberi erővel is működtetni lehet. A fúvóberendezés és a szélládák méreteit a 18. századi minták alapján tervezték meg annak érdekében, hogy a hangzás a lehető leghitelesebben adja vissza a historikus szólást. Az orgona légellátását négy darab ékfúvó biztosítja, amelyeket emberi erővel is lehet működtetni.

A manuálbillentyűzet díszített egészhangjai csontborításúak, a félhangok ébenfából készültek. A hangszer előrébb vitelére vonatkozó újítás a régi-új technológia beépítése volt: egy váltócsúszkás szélláda lehetővé teszi, hogy egyes regiszterek tetszés szerint akár az első, akár a második manuálon szólaljanak meg. A historizáló alapállás mellett az AerisOrgona csapata újító szándékot is beépített a projektbe, amely a reneszánsz orgonaépítészetre visszanyúló hagyományokat eleveníti fel.

< tagimg>A váltócsúszkás szélláda részlete

Az orgona történeti előélete a templomban

A templom első orgonája 1791 körül készült el, 2 manuálos és pedálos, mechanikus csúszkaládás rendszerrel. 1910-es években bővítés történt: a hátsó szekrényben található halamas orgona 57 regiszterrel állt rendelkezésre, és a hangszer ekkor 3 manuálós lett. 1970-1972 közötti nagy felújítás során a mellék elülső szekrény 7 regisztert kapott, és így lett az orgona 4 manuálos, a mellpozitív pedig a karzat mellvédjén kapott helyet. A pneumatikus átvitelt részben megszüntették, és a traktúrát elektromosították. A 2003-as generáljavítás során a pedálművet egy trombita 8′ sípsorral egészítették ki, és az orgona 4 manuálos, elektromos kupládás rendszerrel, 71 normál regiszterrel és 15 nyelvregiszterrel rendelkezik, mintegy 5200 síppal. Ezt a vázlatos történeti összefoglalást Ujvári Csaba, a templom orgonistája készítette.

< tagimg>Hold utcai orgona történeti rajza

A hangszer mint ökumenikus és kulturális híd

Bach hangzását ötvöző hangszerek és a korabeli játékmódot tükröző differenciált billentéskultúra lehetővé teszik, hogy a fiatal orgonisták gyakorlással birtokolják a hangszert. Fassang László hangsúlyozta, hogy a hangszerek egyedi jellemzői miatt nincs két egyforma orgona sem, és a játékosoknak idő kell ahhoz, hogy belekerüljenek a hangszer törvényszerűségeibe. Az ellentmondásos modern életterek között a templomi orgonák továbbra is a liturgia kíséretének hordozói maradnak, ugyanakkor lehetővé teszik a zenei élményt nagyobb kontextusokban is, például hangversenytermekben vagy akár mozikban is. A hangszerek történetét kutató szakemberek szerint a historikus orgonák közkincsek, a közösségek szimbólumai, és a modern kor technikai fejlődése ellenére is megőrzik gazdag múltjukat és értékeiket.

A napjainkban zajló tevékenység és események

Holnap rendezik az orgona napját a budapesti Hold utcai templomban. A koncertsorozatban szerepel Fassang László és Christoph Bossert, nemzetközi hírű orgonista, akik a hangszert különböző nézőpontokból mutatják be. A fesztivál résztvevői között fellépnek hazai és külföldi művészek, akik a Bach-örökség és a vörösrétegű barokk hagyományait idézik meg. A projekt részeként a templom és az orgona történeti és jelenkori átalakulásáról részletes bemutatókat is láthatunk. A cégvezető Faragó Attila szerint a hangszerek restaurálása és felújítása hosszú távú elkötelezettséget jelent: húsz év garanciát és rendszeres karbantartást vállalnak a kész hangszerekre.

< tagimg>Orgona napja Hold utcában - koncertkép

Technikai és restaurátori szemszögből nézve

A jelenlegi traktúra elektropneumatikus, amelynek leggyengébb pontja a pneumatika. A Ventus fúvómotor jó minőségű német termék, amelynek légzsákjait súlyokkal állítják be. A sípok anyaga felerészben horgany és ón, valamint fa. Az orgona szerkezete lehetővé teszi a különböző korszakból származó sípok hangzásának integrálását, és a 18. századi mintákat követő belső felépítés segíti a historikus játékstílus megvalósítását. A szélláda elrendezése és a hangszert körülvevő szekrények kivitelezése mind azt a célt szolgálja, hogy a Bach-korszak hangzása autentikusan szólalhasson meg a modern színpadokon is.

< tagimg>Interno felépítés a manuálokra és a pedálokra

Miért fontos a hangszerek megőrzése?

A restaurált historikus orgonák nem csak hangszeres művészetet közvetítenek, hanem közösségi és kulturális értéket is. A Zeneakadémia Voit-orgonájához hasonló rekonstrukciók például kutatómunkát igényelnek, ahol minden elemet értelmezni kell - a régi mechanizmusoktól az új technológiákig. A kortárs orgonaművészek és a közönség közötti interakcióban a hangszerek története élővé válik, és a közösségek identitását is erősíti.

Restaurált historikus orgona rekonstrukciós folyamat

Gyakorlati adatok az építésről és a hangzásról

  1. A templom történeti szerkezete: 2 manuálos, pedálos, mechanikus csúszkaládás rendszer a kezdetekben; később bővítések és modernizációk.
  2. A mai orgona: 4 manuálos, elektromos kupládás, 71 regiszter, 15 nyelvregiszter, kb. 5200 síp.
  3. A hangzás összetevői: a 18. századi minták alapján tervezett szélládák és fúvóberendezés, amely autentikusságot kölcsönöz a Bach-kori játékoknak.
Részletes orgonaregisztrációs lista

Az orgonaépítés és restaurálás terén folyamatos munka folyik, és a csapat célja, hogy minden korszak értékeit kiemelje, miközben a modern technika lehetőségeit is kihasználja. A név szerint említett szakemberek és műhelyek a magyarországi orgonatörténelem szerves részét képezik, hozzájárulva ahhoz, hogy a Hold utcai templom orgonája ne csak hangszer legyen, hanem egy kulturális kincs, amely összeköti a múltat a jelennel és a jövővel.

Összegzés és jövőbeli kilátások

A Hold utcai templom orgonája Budapest első olyan hangszerévé vált, amely ötvözi Bach hangszerhasználatának hangzását és historizáló megjelenítését. A projekt leírása hangsúlyozza a tradíció és az innováció harmonikus találkozását, amely nemcsak előadói lehetőségeket teremt, hanem a közönség számára is gazdag zenei és kulturális élményt nyújt. A jövőben a fiatalabb generációk is megismerhetik a historikus játékmodellt, és a hangzás gazdagabbá válik a rendszeres koncertek és oktatási programok révén.

tags: #hold #utca #orgona #epites

Népszerű bejegyzések: