Homlokzat megváltoztatása: egyszerű bejelentési eljárás és építési szabályok
Az építési tevékenységek egy része egyszerű bejelentéshez kötött, így homlokzat megváltoztatása esetén is fontos ismerni az egyszerű bejelentési eljárás szabályait, a mellékleteket, határidőket és az ellenőrzés rendjét. Az egyszerű bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-a és kapcsolódó rendelkezései határozzák meg.
Mikor és hogyan kell egyszerű bejelentést tenni?
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál.
Az egyszerű bejelentést és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.

Az egyszerű bejelentéshez szükséges mellékletek (különös tekintettel homlokzatváltoztatásra)
Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül: az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét, valamint a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt vagy az építési tevékenységgel érintett telek fekvése szerint illetékes állami főépítész véleményét.
Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.
Az eljárás illetéke és időzítése
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben - a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül - az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével megkezdhető.
Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Mikor tiltható meg a homlokzat megváltoztatása (az egyszerű bejelentés megtagadása)?
Az építésügyi hatóság a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha az egyszerű bejelentéshez a szükséges mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták, a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben összeférhetetlenség áll fenn, a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban az R. 18. § (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményében a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját az állami főépítész vagy az építészeti tervtanács tudomásulvételre nem javasolta, vagy az építési tevékenységet az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül kezdték meg.
Ki értesül a bejelentésről és a határozatokról?
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti az ügyfeleket, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét, az állami főépítészt vagy a területi építészeti tervtanácsot, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott, a bányafelügyeletet, ha a tudomásul vett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki, az örökségvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki történeti tájon fekszik, a világörökségi gondnokságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek világörökségi területen fekszik, valamint a természetvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, az ökológiai hálózat területén, barlang védőövezetén belül vagy helyi jelentőségű védett természeti területen fekszik.
Eltérés az egyszerű bejelentéstől: mikor és hogyan?
A hallgatással tudomásul vett építési tevékenységtől eltérni - ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja - a tervező hozzájárulásával lehet, amely eltérést az elektronikus építési naplóban kell dokumentálni.
Ha az egyszerű bejelentéshez kötött, az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni.

Jogorvoslati lehetőségek az egyszerű bejelentés ügyében
Az egyszerű bejelentés hallgatással történő tudomásulvétele esetén nincs jogorvoslati lehetőség. Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadó és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltó határozat a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.
Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni. Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be.
Meglévő lakóépület bővítése: egyszerű bejelentésre vonatkozó eltérések
A meglévő lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. Elengedhetetlen az építési tevékenységgel érintett telekre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése.
Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt, az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.
Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Felépítés igazolása és hatósági bizonyítvány
A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről nyilatkozatot tett, amelyet megküld az építtetőnek, a települési önkormányzat polgármesterének, a települési önkormányzati adóhatóságnak, az ingatlanügyi hatóságnak.
Ha a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, helyette a nyilatkozatot az építésügyi műszaki szakértő teszi meg.
Az építésügyi hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha az R. 23. § (2) bekezdés szerinti igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt nem csatolták a kérelemhez, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma a valóságnak nem felel meg.
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján. Az eljárás ügyintézési határideje 25 nap, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul.

Kapcsolat az építési engedélyezési eljárással
Az építési tevékenységek egy része kizárólag építési engedély alapján végezhető. Az építési engedély iránti kérelem és a kapcsolódó mellékletek benyújtása személyesen vagy az ÉTDR-en keresztül történik.
Az építési engedély iránti kérelem tartalmazza: az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét, az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, a kérelmezett eljárás típusát, a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, az R. 1. melléklet 3. pont 3.1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket, azon információt, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e, a kérelem tárgyával összefüggésben a korábban folytatott építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárás ÉTDR eljárás-azonosítóját vagy a döntés megnevezését és iktatószámát, a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, ÉTDR iratazonosítóját, iktatószámát és keltét, valamint az építési tevékenységgel összefüggésben beszerzett egyéb hatósági engedély vagy döntés megnevezését és iktatószámát, a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását.
Jogszabályi háttér és átmeneti rendelkezések
A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatályba lépése: túlnyomó részben 2024. október 1. napján hatályba lépett, kis részben 2025. január 1. napján, 2025. április 1. napján, illetve 2025. október 1. napján fog majd hatályba lépni. Hatályát vesztette 2024. szeptember 30. napján az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, továbbá a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet.
A rendelet 1. melléklete tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát, az egyszerű bejelentéshez az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni.
A rendelet hatálybalépésével kapcsolatos speciális, átmeneti rendelkezéseket a 62. § (1) bekezdése rögzíti: Rendelkezéseit a 2024. október 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2024. szeptember 30-ig indult és még folyamatban lévő eljárások esetében a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az irányadó. Lényeges, hogy vannak speciális átmeneti rendelkezések is a 62. § (1) bekezdésében.
Hogyan írjunk információs jelentést | EasyTeaching
Fontos gyakorlati tudnivalók homlokzat megváltoztatásához
- Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység megkezdését, folytatását megtiltó határozat szóban nem közölhető.
- Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg.
- Az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentációnak a rendeletben előírt tartalmi elemeket tartalmaznia kell.
- Ha az egyszerű bejelentési eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt, az építésügyi hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalásáról dönt.
- Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.
Gyors áttekintés: mikor kell új egyszerű bejelentés?
Az egyszerű bejelentéshez kötött, az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épület külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát vagy telken belüli elhelyezkedését érinti.
| Elem | Rendelkezés / Határidő |
|---|---|
| Eljárás illetéke | Nem illetékköteles |
| Hatósági vizsgálat (új lakóépület) | Érdemi vizsgálat - megfelelés ellenőrzése |
| Eljárási határidő (tudomásulvétel megtagadása) | Beérkezéstől számított 15 nap |
| Építési tevékenység megkezdése | Tudomásulvételt követő 20. munkanaptól (ha nincs tiltás) |
| Bejelentés hatálya | Megkezdésre 4 év; megkezdés után folytatható 6 évig |
Az építési tevékenység jogszerű végrehajtásához elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok pontos ismerete és betartása, különös tekintettel a településképi, örökségvédelmi és helyi építési szabályokra.
tags: #homlokzat #megvaltoztatasa #bejelentes
