Homlokzat szigetelés élettartama: tényezők, ötletek és gyakorlati útmutató
A túlságosan vékony hőszigetelés nem lesz jó a homlokzatra, mert nem biztosítja a fűtés költségének elvárt mérséklődését.
Ezért amit megtakarított a hőszigetelés vastagságán, azt többszörösen fogja visszafizetni a havi fűtési számlákban.
Minél vastagabb a szigetelés, annál nagyobb lesz a fűtési költségek megtakarítása?
Egy bizonyos határig ez így van.
Ezzel együtt persze a hőszigetelés vastagságának minden határon történő növelésének sincs értelme.
Másrészt pedig a túlságosan vastag hőszigetelés műszakilag is gondot jelenthet, mert a szigetelőanyag felfogatásával gondok lehetnek az szigetelés élettartama alatt.
Ugyanis minél vastagabb a szigetelés, annál inkább meg kell erősíteni a felfogatását.
Ezért a 10 cm feletti szigeteléseknél már dübelezéssel érdemes megerősíteni a táblák felfogatását.
A családi házak utólagos hőszigetelésének több évtizedes élettartama is eléggé megfoghatatlan valami akkor, amikor ki kell fizetni a szigetelés többletvastagságáért a több százezer forintos plusz kiadást.
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés lesz családi házán?
A hőszigetelés élettartamában nyilvánvalóan a szigetelésre kiválasztott anyag fajtája, márkája a hőszigetelő anyag minőségét befolyásolja alapvetően.
Az is teljesen természetes, hogy a hőszigetelés élettartamát a szigetelőanyag minőségén túl a kivitelezés szakszerűsége és gondossága is alapvető módon befolyásolja.
A legjobb módszer mások korábbi tapasztalatának a megismerése.
Ha a környezetükben vannak olyan családi házak, amelyeket az elmúlt 10 évben szigeteltek utólagosan, és tudják róluk, hogy azóta sincs semmi gond a kivitelezéssel, akkor bízhat benne, hogy az a szakember, aki ezeket a hőszigeteléseket készítette, az Ön családi házán is hasonlóan jó minőségű munkára lesz képes jó minőségű hőszigetelő anyagok és kiegészítők beépítésével.
Napjainkban a leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő a hungarocell.
Ezeket az anyagokat már a 20 század közepén is használták Európa fejlett országaiban az épületek szigetelésére.
Teljesen természetes, hogy kutatásokat is végeztek a hungarocellből készült homlokzati szigetelések élettartamának a megállapítására.
Természetesen arra nincs garancia, hogy az elkövetkező 50 évben a most beépített vastagságú hőszigetelés megfelelő megtakarítást fog eredményezni.
Gondoljon csak bele, abba, hogy nálunk is a 90-es években, amikor elkezdődött a családi házak utólagos szigetelése az energiaárak állandó emelkedése miatt, 3-5 centiméteres utólagos szigeteléseket raktak fel a homlokzatokra.
Ma azonban már tudjuk, hogy mennyire nem elég ma már ez a szigetelés.
20 évvel később, a 2010-es években már rendre további szigetelő réteget húztak fel a korábban már utólagosan szigetelt épületekre is.
A hagyományos, fehér színű polisztirol szigetelés optimális vastagsága a régi B30-as tégla falakra ma már a 15-20 centiméteres vastagságban biztosít kellő fűtési költség megtakarítást.
Ha pedig belegondol az energiaárak további várható emelkedésébe, akkor nem földtől elrugaszkodott azt feltételezni, hogy az elkövetkező évtizedekre előre gondolva indokolt akár a 30 centiméteres vastagság is.
A homlokzati fal szigetelésének vastagságánál is vastagabb szigetelésre van szükség a padlás utólagos szigetelésénél, mert a meleg levegő elsősorban felfelé áramlik, ezért fajlagosan a födémen és a tetőn át távozik a legtöbb energia a télen fűtött lakásból.
Ez tehát azt jelenti, hogy a padlás szigetelésénél a megfelelő szigetelés biztosításához nyugodtan számolhatunk 30 centiméteres szigetelési vastagsággal is.
Ugyanez érvényes a magastetők szigetelésekor is, hisz a meleg levegő a tetőtérben is felfelé száll elsősorban, ezért a tetőteres épületek magastetős szigetelését kell úgy kialakítani, hogy a szükséges mértékben útját állja a fűtött tetőtérből megszökő meleg levegőnek.
Ez pedig azt feltételezi, hogy még jó minőségű grafitos, manzárd grafitos szigetelőből is a 20-25 centiméteres vastagságra van szükség a megfelelő hőszigeteléshez.
Ezt a legtöbb esetben nem tudja biztosítani a szarufák közötti szigeteléssel, mert sok esetben a szarufák köze csak 10 vagy 15 centiméteres szigetelést biztosít.
A szarufák alatti szigetelés könnyebben megoldható, de ekkor számolnia kell a padlástérben a lakótér magasságának a csökkenésével.
Szarufák feletti kiegészítő szigetelésnél nem csökken a lakótér hasznos belmagassága, de ilyenkor viszont olyan kiegészítő szigetelőre van szüksége, amely elbírja a tető súlyát, és adott esetben pedig még a rárakódó hó súlyát is.
Ere a terhelésre pedig a közönséges polisztirol lemezek alkalmatlanok, Manzárd Grafit szigetelés beépítésére van szükség a tetőtérben.
Azt régóta nem kell bizonygatni, hogy érdemes hőszigetelni.
Az emelkedő energiaárak mellett hamar megtérül a beruházás.
De meddig élvezhetjük a kényelmes meleget?
Mikor kell majd felújítani a hőszigetelt épületeinket?
Az expandált polisztirolhab története 1951-ig nyúlik vissza.
Ekkor szabadalmaztatta a BASF a hőszigetelési célú EPS terméket.
Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésére 1957-ben, Berlinben került sor először, 4 cm vastag polisztirol lemez alkalmazásával.
Az eltelt 55 év alatt csak Németországban 900 millió négyzetméter homlokzati szigetelés készült el, és a tempó ma sem csökken: évente több mint 40 millió négyzetéter falat szigetelnek polisztirolhabbal.
A St. Gallen-i EMPA megvizsgálta az elmúlt évtizedekben beépített termékek jellemzőit, és összehasonlította az azonos minőségűnek deklarált, jelenleg gyártott anyagokkal.
A vizsgált termékek közölt hővezetési tényezője 0,04 W/mK volt.
Az új anyagok esetében a valós, mért érték 0,035 és 0,037 közé esett, míg a régi anyagok 0,033 és 0,039 közötti értéket mutattak.
A legrégibb, 35 éves lemezek szigetelőképessége megegyezett a legújabb anyagokéval.
A jelenlegi európai szabvány a polisztirolhab hőszigetelő anyagokat szilárdsági paraméterei szerint osztályozza (MSZ EN 13163), így természetesen a nyomószilárdsági értéket is vizsgálták.
A 35 éve beépített termékek szilárdsági paraméterei mindössze 7%-al csökkentek a névleges értékhez képest.
1995-ben az osztrák MA 39 megállapította, hogy a homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében a vakolat öregedésével kell elsősorban számolni, de annak élettartama is biztosan több mint 30 év.
A Dutch Building Research Foundation idén kiadott jelentésében a beépítés módját is figyelembe veszi, és a homlokzati hőszigetelések esetében az EPS termékek várható élettartamára több mint 75 évet ad meg.
Véleményünk szerint viszont ezt az időt nem fogják kitölteni a hőszigetelő anyagok.
Egyrészt azért, mert az épületek átlagos, tervezett élettartama 50 év, így nagy valószínűséggel az épület maga sem éri meg a 75. évet.
Az EPS lemezek várható élettartama tehát több mint a védendő épületeké.
Ha egy adott épület mégis túlélné a fenti fél évszázadot, az erkölcsi avulás miatt a szigetelő anyagok hamarabb érnek az életciklusuk végéhez.
Az erkölcsi avulás az építőanyagok területén ugyan nem olyan gyors, mint a szórakoztató elektronikában, de szemmel láthatóan létezik.
A 10-20 éve beépített 4-5 cm vastag hőszigetelés ma már nem elégséges, és kiegészítő hőszigetelésre, vagy az épület újraszigetelésére van szükség már ma is.
Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert családi házára?
Családi házuk megfelelő állapotban van ahhoz, hogy bátran szigetelhessék?
Ha igen, akkor kiválasztotta már a homlokzatszigetelést?
A homlokzatihoszigeteles.hu weboldalt 2010-ben hoztuk létre azzal a szándékkal, hogy segítséget adjunk a hőszigeteléssel kapcsolatos kivitelezési és építőanyag beszerzési feladatokban.
Cégünk a hőszigetelő anyagok kereskedelme mellett a kivitelezést is vállalja, amelyet az építőanyag gyártó partnereinktől rendkívül kedvező áron szerzünk be és adunk tovább Önöknek.
A 2010-es indulásunkat követően 2019-ben megújítottuk a honlapunkat és hőszigetelő rendszer webáruházat hoztunk létre.
Az új portálunkról közvetlenül hívhatja kollégánkat, vagy 2 perc alatt kiszámolhatja az anyagszükségletet a mindig naprakész, 2026 évi hőszigetelő rendszer kalkulátorunk segítségével.
Cégünk megbízható országos kivitelezői hálózattal rendelkezik, amelynek a létszámát 2021-ben bővítettünk utoljára.
Minden csapatunk rendelkezik megfelelő gyakorlattal és profi gépesítéssel.
A hőszigetelés kivitelezés Budapest és vonzáskörzetében a legkeresettebb, EZÉRT cégünk 2 telephelyet üzemeltet.
Az egyik Budapesten, a másik Biriben (Szabolcs megyében) található.
A telefonos ügyfélszolgálatunk közel 14 éves múlttal szívesen segít a bizonytalan tulajdonosoknak, mivel nem egyszerű kiválasztani a megfelelő szigetelő rendszert.
Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során gyakorlati tanácsokat adunk, hiszen évekig magunk is kivitelezésben dolgoztunk!
Ne féljen kérdezni!
A kőzetgyapot hőszigetelő rendszerek kivitelezése nagyobb figyelmet igényel, mivel a kivitelezők többsége nem gyakorlott ezen szigetelő anyagok felrakásában és szabásában.
Több munkafolyamatot igényel.
Tömör falazatok, vályogházak szigetelésénél javasoljuk vakolható kőzetgyapot szigetelő rendszert.
Ennél az esetnél a legfontosabb a jó légáteresztő képesség.
Kőzetgyapot szigetelő lemezeinket nem szabad összekeverni az üveggyapot vagy airrock lapokkal, ezek a vakolható termékek bazaltból készülnek.
Grafitos hőszigetelő rendszer a legjobb hőszigetelő lapunk, pár éve jött divatba Magyarországon.
A hagyományos polisztirol hőszigeteléstől 15-20%-al jobb hővezetési tényezővel rendelkezik.
Szeretne egy jó ajánlatot?
Ingyenesen felmérjük anyagmennyiség igényeit és személyre szabott árajánlatot adunk.
A hőszigetelés az egyik legfontosabb lépés egy épület energetikai hatékonyságának növelésében.
A megfelelő hőszigetelés nemcsak a fűtési és hűtési költségek csökkentésében segít, hanem javítja a lakók komfortérzetét is.
A hőszigetelő anyagok és technológiák választéka széles, így szakértőként szeretnénk segíteni Önnek, hogy hol érdemes elkezdeni a családi ház komplett szigetelését.
Melyek a legfontosabb lépések, ha költséghatékonyan, “jó áron” szeretne ebbe a nagyszabású projektbe fogni?
Mivel nem feltétlenül az olcsóság a legfontosabb szempont, ezért felhívjuk a figyelmét a rosszul végzett hőszigetelés veszélyeire is.
A hőszigetelés az épületek és egyéb szerkezetek energiahatékonyságának javítására szolgáló eljárás, amely során különféle anyagokat alkalmazunk, hogy csökkentsük a hőátadást.
A hőszigetelő anyagok széles választéka létezik, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.
A külső hőszigetelés - mint például a homlokzati és lábazati szigetelés - megszakítja a hőhidakat, csökkenti a hőveszteséget, és védi az épület szerkezetét az időjárás viszontagságaitól.
Sajnos rengetegszer tapasztaltuk - amikor a kóklerek által okozott homlokzati hőszigetelési hibákat kellett kijavítani újraszínezés előtt - hogy a túlzott spórolás, és a nem megfelelő szakemberek munkájának következményeként szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek.
Ezekért ajánljuk a Homlokzati hőszigetelés hibák - ki végezhet homlokzati hőszigetelést?
A falak belső hőszigetelése tehát akkor hasznos, ha már megvalósult a külső szigetelés, de javasoljuk, hogy belső szigeteléseket elsősorban a válaszfalaknál alkalmazzunk, hangszigetelési céllal.
A fagyhatár beérése is károsíthatja a szigetelést, ha hiányzik a külső szigetelés.
A válaszfalak esetében érdemes kőzetgyapotot tenni a gipszkarton közé, hogy biztosítsuk a hang- és hőszigetelést.
Fontos, hogy a belső szigetelés során is figyeljünk a megfelelő szellőzés biztosítására, hogy elkerüljük a penészesedést és a kondenzációt.
Az adott pénzkeret nagyságától függően különböző mértékű hőszigetelési munkálatokat lehet elvégezni.
Mire van pénz?
Ha elegendő pénzügyi keret áll rendelkezésre, a tető szigetelése és a vízelvezetés kialakítása a legfontosabb feladatok közé tartozik.
A fagerendás, faszerkezetű tetőket érdemes 20-30 év után felújítani.
Ha korlátozott a költségvetés, a tetőrész szélfogó deszkáinak szigetelésével kezdjük a munkát.
Sok helyen csak lambéria van, máshol egy kocka van kialakítva a fal és tető között.
Az utóbbi esetben fontos, hogy a homlokzati szigetelést összekapcsoljuk a tetőtéri szigeteléssel, ezért meg kell bontani a széldeszka alsó részét, ezáltal, fel tudjuk tolni az EPS lapot.

Bár a kőzetgyapot szigetelésnek magasabb a presztízse és tűzállósága, Kondi Árpád személyesen az EPS rendszert ajánlja.
A kőzetgyapot szigetelés előnyei közé tartozik a kiváló tűzállóság, azonban a nyári melegben kevésbé hatékony (mert könnyebben átmelegszik), és árban is lényegesen magasabb.
A homlokzati hőszigetelés egyik modern alternatívája továbbá az úgynevezett „open rendszer„.
Ez a hőszigetelési rendszer légáteresztő és olcsóbb, mint a kőzetgyapotos változat.
Product Demo Video | SaaS Explainer Video | Infinity
Bár mi is javasoljuk ennek a használatát, még nem látjuk, mennyire válik be hosszú távon, mivel még viszonylag új a piacon.
Ma már nem kérdéses, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszerrel energiát és pénzt takaríthatunk meg, ennek köszönhetően pedig környezetünket is védjük.
Mivel egy épület hőveszteségének - ahogy a táblázatból is jól látszik - mintegy 40%-a a falakon keresztül távozik, ezért látványos energiamegtakarítást érhetünk el a homlokzat szigetelésével.
Általánosságban elmondható, hogy minél rosszabbul hőszigetel egy fal, annál magasabb megtakarítást tudunk rajta elérni.
Ilyen esetekben a megtérülés ideje körülbelül 6-8 év, amely a hőszigetelés minőségének javulásával arányosan nő.
Tevékenykedik a hazai építőiparban. 5 éve. világában.
De melyik évszak a legjobb időpont a munkához?
Tavasszal és kora ősszel a melegebb hőmérséklet és a hosszabb nappalok lehetővé teszik a külső hőszigetelés során a legjobb körülményeket.
A hőszigeteléshez a legideálisabb hőmérséklet általában 10 és 25 Celsius fok között van.
Ezek a hőmérsékletek megfelelő időt biztosítanak a szigetelőanyagoknak a helyes megkötéshez és a megfelelő száradáshoz.
A ragasztóanyagok tapadása nagymértékben függ az időjárási viszonyoktól, különösen a hőmérséklettől és a páratartalomtól.
A ragasztók általában optimálisan tapadnak egy meghatározott hőmérsékleti tartományban.
Túl hideg körülmények között a ragasztók merevebbek lehetnek, és nehezebben fognak tapadni.
Túl meleg időben viszont a ragasztók folyékonyabbak lehetnek, ami csökkentheti a tapadást.
Általában az optimális hőmérséklet a ragasztók alkalmazásához 10-25 Celsius fok között van.
A ragasztóanyagoknak meg kell száradniuk és megszilárdulniuk ahhoz, hogy megfelelően működjenek.
A magas páratartalom csökkentheti a ragasztók tapadását, mivel megnehezíti a ragasztóanyagok kikötését és szilárdulását.
Ellenkezőleg, túl alacsony páratartalom esetén a ragasztók könnyebben kiszáradhatnak, ami szintén negatívan befolyásolhatja a tapadást.
Az optimális páratartalom általában 40-60% között van.
Az ideális időpont a hőszigetelés végzésére általában a kora reggel vagy a késő délután, amikor a hőmérséklet még nem érte el a csúcspontját.
Kora reggel általában a legkedvezőbb időpont a hőszigetelésre, mivel ilyenkor általában alacsonyabb a hőmérséklet és még nincs túl meleg.
Ez lehetővé teszi, hogy a ragasztók megfelelően száradjanak és tapadjanak az épület felületére.
A késő délután vagy az esti órák is kedvező időpontok lehetnek a hőszigetelésre, mivel ilyenkor már lehűlt az idő, és a nap ereje is csökken.
A déli vagy délutáni órák általában a legforróbbak a nap folyamán, ezért ezekben az időpontokban kerülendő a hőszigetelés végzése.
Végül, mindig érdemes konzultálni egy szakértővel, mielőtt elkezdenénk a hőszigetelési projektünket.
Segít meghatározni a legalkalmasabb időpontot és a legmegfelelőbb anyagokat az adott körülményekhez.
Összességében, bár a hőszigetelést több évszakban is el lehet végezni, a tavaszi és kora őszi hónapok általában a legjobbak a munkához.
Bármilyen hőszigetelő anyagot is választ, a homlokzat hőszigetelésére, menete minden esetben ugyanaz lesz.
Az általunk forgalmazott természetes hőszigetelő anyagok, mint a farost, a kender vagy a gyapjú, télen-nyáron kiválóan hőszigetelnek, így nemcsak egészséges, de kellemes hőmérsékletű életteret is teremtenek, illetve a fűtési és hűtési költségeket is jelentősen csökkentik.
A természetes hőszigetelésekre nagy testsűrűség, alacsony hővezetési tényező és magas hőtároló kapacitás jellemző, ez garantálja egész évben az ideális lakóklímát az épületekben.
Új építéseknél nem lehet kérdés a hőszigetelés beépítése, de a magas energiaárak okán a klimatizálási költségek csökkentése érdekében a meglévő épületeknél a korszerűsítés során törekedni kell az utólagos hőszigetelésre.
A külső határoló szerkezetek, vagyis a homlokzatok, valamint a tető, a födém és az aljzat szigetelésével javítható az épületek energetikai besorolása, energiahatékonysága.
Az emberi szervezetre gyakorolt hatások miatt sem mindegy, hogy milyen hőszigetelést alkalmazunk.
Miért szükséges az épületek hőszigetelése?
A magas energiaárak miatt a rezsicsökkentés mint elsődleges cél szerepel az utólagos hőszigetelést választók terveiben, azonban ennél jóval több előnyt kínál.
A termodinamika törvényei alapján a meleg szökni próbál a különböző épületszerkezeteken - tető, födém, külső falak, nyílászárók, kémény - keresztül.
Az épületek hővesztesége jelentős, így amennyiben a hőszigetelés elégtelen, egy korszerű és energiahatékony fűtési rendszer sem képes eredményes lenni.
Akár mesterséges, akár természetes, például kender hőszigetelést választ, rendszerben érdemes gondolkodni, nemcsak azért, mert a gyártói garancia csak ebben az esetben él, hanem mert a szigetelőanyagok csak így tudják a gyártó által ígért és minősített értékeket garantálni, a legmegfelelőbben együtt dolgozni.
Milyen előnyökkel jár a hőszigetelés?
Védelem a túlzott felmelegedés és lehűlés ellen.
A fűtési és hűtési energiaköltségek csökkentése.
Csökkenti a külső falak hőingadozását, ezáltal a pára‑ és penészedést a belső oldalon.
Csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ezáltal tisztább levegőt eredményez.
Mérsékli a fosszilis energiahordozók felhasználását.
Növeli az ingatlan értékét.
A természetes hőszigetelések nem okoznak allergiát, továbbá jó akusztikai tulajdonságokkal is rendelkeznek.
A homlokzati hőszigetelés menete
Körültekintő tervezéssel, megfelelő anyagokkal és szakszerű kivitelezéssel biztosítható az elvárt szigetelőképesség, valamint a szigetelés tartóssága, stabilitása és hosszú élettartama.
Az általunk forgalmazott természetes szigetelőanyagok műszaki jellemzőit, az alkalmazástechnikai leírásokat, a rétegrendi leírásokat megtalálja a Műszaki dokumentáció oldalon.
Utólagos szigetelés esetén a falazat anyaga, állapota befolyásolja a szigetelés kivitelezését, ugyanis csak kellően stabil és egyenletes alapra kerülhet, így ha rossz állapotban van, a vakolat javítása szükséges.
A táblás homlokzati hőszigetelés rögzítése a megtisztított és pormentes falra a vízszintes és a függőleges kijelölése után ragasztóval és mechanikai rögzítőelemekkel (dűbelekkel) történhet.
A táblákat kötésben, hézagmentesen kell rakni, különben hőhidak keletkezhetnek.
Bármilyen hőszigetelő anyagot is választ, a tervezésen és a kivitelezésen nem szabad spórolni, hiszen csak így biztosítható az optimális hőszigetelő képesség és a hosszú élettartam.
tags: #homlokzat #szigeteles #elettartama
