Honvédkórház régi alaprajza és építészeti-történeti kontextusa

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ története egészen 1781-ig nyúlik vissza. Ekkor alapította II. József a modern értelemben vett katona-egészségügyi intézményrendszer (állandó katonai kórházak, hivatásos katonaorvosi kar és speciális szakképzés) kiépítését célzó átfogó fejlesztési programjához kötődően legkorábbi jogelőd intézményét, a pesti katonai kórházat az akkori Gyulay-ezred számára. Néhány éven belül azonban már helyőrségi főkórházként említődik a forrásokban, vagyis nem csupán a saját alakulatot szolgálta, hanem a városban állomásozó valamennyi ezredet és emellett a XVIII-XIX. század fordulója időszakában felelős volt a Budán lévő társkórház működéséért is.

Funkciórendszere a XIX. században jelentősen kibővült: a gyógyítás mellett a katonaorvos-képzés gyakorlati helyeként tudományos műhely szerepet töltött be, valamint mozgósítás, hadgyakorlat idején kijelölt alakulatai és földrajzi területei tekintetében a tábori egészségügyi szolgálat megszervezését, működtetését, személyi állománnyal és egészségügyi szakanyagokkal való ellátását kapta feladatul. Ennek megfelelően 1849-től alárendeltségében a kórház személyi állományán túl egészségügyi csapat is működött.

Honvédkórház történeti idővonal infografika

A honvédkórházak telepítése és költözései

Hosszú története során az intézmény elhelyezése többször változott, végül 1899. június 30-ai dátummal költözött be mai telephelyére, a Róbert Károly körútra (akkor még Erdőtelki dűlő, utóbb Hungária körút). Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a császári és királyi közös hadsereg 16. számú helyőrségi kórháza volt; ebben az időben Budapesten, a budai oldalon működött még a közös hadsereg 17. Garnisonsspitalja, illetve a kiegyezés után létrejött Magyar Királyi Honvédség Gyáli úti helyőrségi kórháza is.

A két világháború közötti korszakban már a magyar haderő kötelékében képezte a katona-egészségügy egyik fontos tudományos és gyakorlati bázisát, a korszak haderő-átszervezései miatt azonban elnevezése többször megváltozott: 1922 és 1932 között 2. sz. Honvéd- (és Közrendészeti) Kórház volt, utána a 8. számot viselte, 1937-től 1945-ig 10. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház néven szolgálta a katonákat és Budapest lakosságát is.

Háborús károk és újjászervezés

A főváros ostroma alatt az ingatlanban a Svéd Vöröskeresztes Hadikórház, majd a Szovjet Hadikórház is működött, a harcok során az épületeket jelentős károk érték. A II. világháború végét követően - a három fővárosi katonai kórház közül egyedüliként - már 1945. június 2-ával újra megnyitotta kapuit 1. számú Honvéd Helyőrségi Kórház néven, de a háborús károk teljes felszámolása még sokáig eltartott.

Mindezzel együtt ekkor vált a katona-egészségügy centrális intézményévé, rá hárult katonaorvosi a tudományos élet koordinálása és fejlesztése, a személyi állomány kiképzése, a szabályzatalkotás, a Honvédorvos című szakfolyóirat megjelentetése. 1991-ig a Magyar Néphadsereg Honvéd Központi Kórháza, illetve későbbi elnevezésével Központi Katonai Kórháza volt, a rendszerváltoztatás után a Magyar Honvédség Központi Katonai Kórháza lett, utóbb Központi Honvédkórház, 2006-2007-ben pedig rövid ideig MH Dr. Radó György Központi Honvédkórház néven működött.

Intézményi átalakulások és jogállás

2007. július 1-jétől öt budapesti egészségügyi intézmény összevonásával alakult meg az Állami Egészségügyi Központ, mely 2011 novemberétől az MH Honvédkórház nevet viselte és 2013. február 1-jei hatállyal kapta meg mai hivatalos nevét, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központot. Hadrendi elemként a számos szervezeti változás közepette azonban állandó funkciója a mindenkori magyar hadsereg hazai és külföldi összes aktivitásának támogatása a gyógyító-megelőző tevékenységtől kezdve az alkalmasságvizsgálatokon át a kutatás-fejlesztésig.

A Honvédkórház 2023. január 1-jével kivált az MH EK-ból, ezzel kikerült a hadrendből, az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház immáron a Belügyminisztérium alá tartozik és így elsődlegesen a civil egészségügyi intézményrendszer része lett.

„Csak egy nővér" – szólt a sebész, míg egy sérült kommandós suttogta: „Fogalmuk sincs, ki ő"

Régi alaprajzok kontextusa: a telepítési séma és a „hotelszárny”

A kórházépület főhomlokzata. Az egészségügyi beruházás a honvédkórház 1957-ben épült, mostani “E” épülete mellett készült el. Az Erzsébet liget egykori területének végül csaknem felét elfoglaló építkezés két ütemben valósult meg 1975 és 1977 ill. Az épületegyüttes a V. és VI. ötéves terv kórházfejlesztési programjában készült el, terveit a KÖZTI-nél Domonkos Jenő készítette.

A KÖZTI tervezőgárdája ekkora már nagy tapasztalatot szerzett a kórházépítés terén, így a győri is az évtizedek során kiforrott, korszerű telepítési sémát követi. Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg. E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.

A tartószerkezeteket a funkció, a gyors és gazdaságos kivitelezés és a generálkivitelező GYÁÉV műszaki lehetőségei egyaránt meghatározták. A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg. A cellás szerkezetű “hotelszárnyak” acéltáblás zsaluzatba öntött harántfalakkal készültek, a födémeket és a válaszfal-térelemeket a győri házgyár szállította. Az összes épület külső térelhatárolására bordás acélzsaluzatban előregyártott házgyári, hőszigetelt vasbeton panelt terveztünk, konzekvensen vakolatmentes kivitelben.

A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el. Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt. A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket.

Kapacitás és funkcionális bővülés az alaprajzi rendszer tükrében

A hatalmas, 50 000 m2 nettó alapterületű fejlesztés után a kórház ágyszáma 350-ről 1350-re bővült, ugyanakkor továbbra is megmaradt a probléma, hogy az intézmény két telephelyen, itt és a Zrínyi utcában üzemelt. A hatékonyabb és biztonságosabb betegellátás érdekében az aktív osztályok egy helyre történő összevonása régóta napirenden volt, ehhez azonban egy újabb épület kellett. Ez 2013-ra valósulhatott meg, amikor átadták a kórház új, 26 000 m2-es szárnyát (terv: Bordács László és Havrán Judit, KÖZTI).

Honvédkórház régi alaprajzának sémája: hotelszárny, diagnosztika, gazdasági tömb

Szolnoki honvédkórház: helyszínrajz és homlokzati tervek

A Honvédkórház eredeti tervei azonban megtalálhatók levéltárunkban így érdemes néhány percet szentelni a kórház rövid történetének. Az új gyógyító intézmény elhelyezésére legalkalmasabbnak a Zagyva folyó bal partján elhelyezkedő terület mutatkozott. A város képviselőtestülete 16084/1927 sz. határozatával kimondta, hogy „… a vármegyei közkórház létesítése céljából a város tulajdonát képező ugynevezett Scheftsik-féle ingatlanokból 20 kishold területet, holdját 1200 négyszögölével számítva a vármegye közönsége javára ingyenesen átenged…”

1939. március 28-án jegyzőkönyvben rögzítették a honvédségi kórház elhelyezésének lehetőségeit. Elsőként merült fel a Scheftsik-féle ingatlan, az Országos Légvédelmi Parancsnokság képviselője azonban a következő véleményt terjesztette elő: „…ez a terület az összes javasolt területek közül kórház építésére a legalkalmatlanabb mert a laktanyák tő-szomszédságában magas bombázás és szórás területben a Zagyva és közuti hidak védelmére felállítandó gépágyuk tüzelő állás körletében fekszik…” A tárgyalás végén azonban kompromisszumos megállapodás született, a Scheftsik-féle ingatlant találták kórházépítés céljára megfelelőnek. Az indoklás most már a hely előnyeit ecsetelte: „…A terület első osztályu műut mentén, közművekkel, villany, csatornázás, ellátott területen fekszik…”

A kórház tervezésére Glock Imre budapesti építőmestert kérték fel. Szolnokra háromemeletes épületet tervezett a helyszínrajz tanúsága szerint; későbbi fejlesztésként az épület tükörképeként a bejárattól jobbra is meg akartak valósítani egy létesítményt. 1941 szeptemberében a kórház megkapta a használatbavételi engedélyét. A szolnoki Honvéd Kórház helyszínrajza. A szolnoki Honvéd Kórház keleti homlokzata. A szolnoki Honvéd Kórház nyugati homlokzata.

Az épület háború utáni története már közismert. A megyében is magas volt a tüdőgümőkórban megbetegedettek száma. A betegség legyőzésére alakították ki a megye első gyógyintézetét a katonai kórházban, amely hivatalosan a Szolnok Megyei Tüdőbeteg-gyógyintézet elnevezést kapta. A megnyitó napját, 1948. augusztus 28-át még emlékezetesebbé tette, hogy azon megjelent Darvas József író, akkori építési- és közmunkaügyi miniszter. 1982-től a Tüdőkórházat a Megyei Hetényi Géza Kórházba integrálták és ettől kezdve a Hetényi Géza Kórház II. számú Kórházaként működött.

Szolnoki Honvédkórház helyszínrajza és keleti-nyugati homlokzatok

Alaprajzi tanulságok a szolnoki példából

  • Szolnokra háromemeletes épületet tervezett a helyszínrajz tanúsága szerint; későbbi fejlesztésként az épület tükörképeként a bejárattól jobbra is meg akartak valósítani egy létesítményt.
  • A terület első osztályu műut mentén, közművekkel, villany, csatornázás, ellátott területen fekszik…
  • „…ez a terület az összes javasolt területek közül kórház építésére a legalkalmatlanabb…” - kezdeti aggályok a katonai célpontok közelsége miatt.

Régi alaprajz és a funkcionális kapcsolatok

Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.

A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket. Az ágyak felett “továbbfejlesztett kórházi ágylámpasáv” található, amelyben “az indirekt általános világítás, az olvasólámpa, a nővérhívó, rádiócsatlakozás és gázvételi hely” kapott helyet. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt.

Anyaghasználat és homlokzati rendszer

Az összes épület külső térelhatárolására bordás acélzsaluzatban előregyártott házgyári, hőszigetelt vasbeton panelt terveztünk, konzekvensen vakolatmentes kivitelben. A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el. Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek.

IDŐREND - névváltozások és kapacitások

IdőszakNév/jogállásJellegzetes fejlesztés
1781-XIX. sz.Pesti katonai kórház / helyőrségi főkórházKatonaorvos-képzés, tábori egészségügy
1899-191816. sz. helyőrségi kórházRóbert Károly körúti telephely
1922-19452., 8., 10. sz. Honvéd kórházVáltakozó elnevezések, tudományos bázis
1945-19911. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház; Honvéd Központi KórházÚjranyitás, háborús károk enyhítése
1975-1977Fejlesztési ütemekHoteltömb, diagnosztika, gazdasági szárny
2013MH Egészségügyi KözpontÚj, 26 000 m2-es szárny
2023-Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház (BM)Civil egészségügyi integráció

Vizuális kalauz: homlokzatok és alaprajzi egységek

A kórházépület főhomlokzata. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg. A szolnoki Honvéd Kórház keleti homlokzata. A szolnoki Honvéd Kórház nyugati homlokzata.

Honvédkórház homlokzati részletek és hotelszárny - metszetek, nézetek

Műszaki kivitelezés és üzemeltetési következmények

A tartószerkezeteket a funkció, a gyors és gazdaságos kivitelezés és a generálkivitelező GYÁÉV műszaki lehetőségei egyaránt meghatározták. A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg. A cellás szerkezetű “hotelszárnyak” acéltáblás zsaluzatba öntött harántfalakkal készültek, a födémeket és a válaszfal-térelemeket a győri házgyár szállította.

A hatalmas, 50 000 m2 nettó alapterületű fejlesztés után a kórház ágyszáma 350-ről 1350-re bővült, ugyanakkor továbbra is megmaradt a probléma, hogy az intézmény két telephelyen, itt és a Zrínyi utcában üzemelt. Ez 2013-ra valósulhatott meg, amikor átadták a kórház új, 26 000 m2-es szárnyát (terv: Bordács László és Havrán Judit, KÖZTI).

Térhasználat és betegút a régi alaprajz szerint

Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze. A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket. Az ágyak felett “továbbfejlesztett kórházi ágylámpasáv” található.

Betegút-séma a régi honvédkórházi alaprajz alapján

Örökség és intézményi szerep

Mindezzel együtt ekkor vált a katona-egészségügy centrális intézményévé, rá hárult katonaorvosi a tudományos élet koordinálása és fejlesztése, a személyi állomány kiképzése, a szabályzatalkotás, a Honvédorvos című szakfolyóirat megjelentetése. Hadrendi elemként a számos szervezeti változás közepette azonban állandó funkciója a mindenkori magyar hadsereg hazai és külföldi összes aktivitásának támogatása a gyógyító-megelőző tevékenységtől kezdve az alkalmasságvizsgálatokon át a kutatás-fejlesztésig.

A Honvédkórház 2023. január 1-jével kivált az MH EK-ból, ezzel kikerült a hadrendből, az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház immáron a Belügyminisztérium alá tartozik és így elsődlegesen a civil egészségügyi intézményrendszer része lett.

Intézményi átalakulások - szervezeti ábra

Kapcsolódó elemek a régi alaprajzok értelmezéséhez

  • Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat.
  • E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb.
  • Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.
  • A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg.
  • A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el.

Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt.

„Csak egy nővér" – szólt a sebész, míg egy sérült kommandós suttogta: „Fogalmuk sincs, ki ő"

A kórházépület főhomlokzata. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg.

tags: #honvedkorhaz #regi #alaprajz

Népszerű bejegyzések: