Honvédkórház régi alaprajza és építészeti-történeti kontextusa
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ története egészen 1781-ig nyúlik vissza. Ekkor alapította II. József a modern értelemben vett katona-egészségügyi intézményrendszer (állandó katonai kórházak, hivatásos katonaorvosi kar és speciális szakképzés) kiépítését célzó átfogó fejlesztési programjához kötődően legkorábbi jogelőd intézményét, a pesti katonai kórházat az akkori Gyulay-ezred számára. Néhány éven belül azonban már helyőrségi főkórházként említődik a forrásokban, vagyis nem csupán a saját alakulatot szolgálta, hanem a városban állomásozó valamennyi ezredet és emellett a XVIII-XIX. század fordulója időszakában felelős volt a Budán lévő társkórház működéséért is.
Funkciórendszere a XIX. században jelentősen kibővült: a gyógyítás mellett a katonaorvos-képzés gyakorlati helyeként tudományos műhely szerepet töltött be, valamint mozgósítás, hadgyakorlat idején kijelölt alakulatai és földrajzi területei tekintetében a tábori egészségügyi szolgálat megszervezését, működtetését, személyi állománnyal és egészségügyi szakanyagokkal való ellátását kapta feladatul. Ennek megfelelően 1849-től alárendeltségében a kórház személyi állományán túl egészségügyi csapat is működött.

A honvédkórházak telepítése és költözései
Hosszú története során az intézmény elhelyezése többször változott, végül 1899. június 30-ai dátummal költözött be mai telephelyére, a Róbert Károly körútra (akkor még Erdőtelki dűlő, utóbb Hungária körút). Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a császári és királyi közös hadsereg 16. számú helyőrségi kórháza volt; ebben az időben Budapesten, a budai oldalon működött még a közös hadsereg 17. Garnisonsspitalja, illetve a kiegyezés után létrejött Magyar Királyi Honvédség Gyáli úti helyőrségi kórháza is.
A két világháború közötti korszakban már a magyar haderő kötelékében képezte a katona-egészségügy egyik fontos tudományos és gyakorlati bázisát, a korszak haderő-átszervezései miatt azonban elnevezése többször megváltozott: 1922 és 1932 között 2. sz. Honvéd- (és Közrendészeti) Kórház volt, utána a 8. számot viselte, 1937-től 1945-ig 10. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház néven szolgálta a katonákat és Budapest lakosságát is.
Háborús károk és újjászervezés
A főváros ostroma alatt az ingatlanban a Svéd Vöröskeresztes Hadikórház, majd a Szovjet Hadikórház is működött, a harcok során az épületeket jelentős károk érték. A II. világháború végét követően - a három fővárosi katonai kórház közül egyedüliként - már 1945. június 2-ával újra megnyitotta kapuit 1. számú Honvéd Helyőrségi Kórház néven, de a háborús károk teljes felszámolása még sokáig eltartott.
Mindezzel együtt ekkor vált a katona-egészségügy centrális intézményévé, rá hárult katonaorvosi a tudományos élet koordinálása és fejlesztése, a személyi állomány kiképzése, a szabályzatalkotás, a Honvédorvos című szakfolyóirat megjelentetése. 1991-ig a Magyar Néphadsereg Honvéd Központi Kórháza, illetve későbbi elnevezésével Központi Katonai Kórháza volt, a rendszerváltoztatás után a Magyar Honvédség Központi Katonai Kórháza lett, utóbb Központi Honvédkórház, 2006-2007-ben pedig rövid ideig MH Dr. Radó György Központi Honvédkórház néven működött.
Intézményi átalakulások és jogállás
2007. július 1-jétől öt budapesti egészségügyi intézmény összevonásával alakult meg az Állami Egészségügyi Központ, mely 2011 novemberétől az MH Honvédkórház nevet viselte és 2013. február 1-jei hatállyal kapta meg mai hivatalos nevét, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központot. Hadrendi elemként a számos szervezeti változás közepette azonban állandó funkciója a mindenkori magyar hadsereg hazai és külföldi összes aktivitásának támogatása a gyógyító-megelőző tevékenységtől kezdve az alkalmasságvizsgálatokon át a kutatás-fejlesztésig.
A Honvédkórház 2023. január 1-jével kivált az MH EK-ból, ezzel kikerült a hadrendből, az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház immáron a Belügyminisztérium alá tartozik és így elsődlegesen a civil egészségügyi intézményrendszer része lett.
„Csak egy nővér" – szólt a sebész, míg egy sérült kommandós suttogta: „Fogalmuk sincs, ki ő"
Régi alaprajzok kontextusa: a telepítési séma és a „hotelszárny”
A kórházépület főhomlokzata. Az egészségügyi beruházás a honvédkórház 1957-ben épült, mostani “E” épülete mellett készült el. Az Erzsébet liget egykori területének végül csaknem felét elfoglaló építkezés két ütemben valósult meg 1975 és 1977 ill. Az épületegyüttes a V. és VI. ötéves terv kórházfejlesztési programjában készült el, terveit a KÖZTI-nél Domonkos Jenő készítette.
A KÖZTI tervezőgárdája ekkora már nagy tapasztalatot szerzett a kórházépítés terén, így a győri is az évtizedek során kiforrott, korszerű telepítési sémát követi. Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg. E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.
A tartószerkezeteket a funkció, a gyors és gazdaságos kivitelezés és a generálkivitelező GYÁÉV műszaki lehetőségei egyaránt meghatározták. A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg. A cellás szerkezetű “hotelszárnyak” acéltáblás zsaluzatba öntött harántfalakkal készültek, a födémeket és a válaszfal-térelemeket a győri házgyár szállította. Az összes épület külső térelhatárolására bordás acélzsaluzatban előregyártott házgyári, hőszigetelt vasbeton panelt terveztünk, konzekvensen vakolatmentes kivitelben.
A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el. Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt. A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket.
Kapacitás és funkcionális bővülés az alaprajzi rendszer tükrében
A hatalmas, 50 000 m2 nettó alapterületű fejlesztés után a kórház ágyszáma 350-ről 1350-re bővült, ugyanakkor továbbra is megmaradt a probléma, hogy az intézmény két telephelyen, itt és a Zrínyi utcában üzemelt. A hatékonyabb és biztonságosabb betegellátás érdekében az aktív osztályok egy helyre történő összevonása régóta napirenden volt, ehhez azonban egy újabb épület kellett. Ez 2013-ra valósulhatott meg, amikor átadták a kórház új, 26 000 m2-es szárnyát (terv: Bordács László és Havrán Judit, KÖZTI).

Szolnoki honvédkórház: helyszínrajz és homlokzati tervek
A Honvédkórház eredeti tervei azonban megtalálhatók levéltárunkban így érdemes néhány percet szentelni a kórház rövid történetének. Az új gyógyító intézmény elhelyezésére legalkalmasabbnak a Zagyva folyó bal partján elhelyezkedő terület mutatkozott. A város képviselőtestülete 16084/1927 sz. határozatával kimondta, hogy „… a vármegyei közkórház létesítése céljából a város tulajdonát képező ugynevezett Scheftsik-féle ingatlanokból 20 kishold területet, holdját 1200 négyszögölével számítva a vármegye közönsége javára ingyenesen átenged…”
1939. március 28-án jegyzőkönyvben rögzítették a honvédségi kórház elhelyezésének lehetőségeit. Elsőként merült fel a Scheftsik-féle ingatlan, az Országos Légvédelmi Parancsnokság képviselője azonban a következő véleményt terjesztette elő: „…ez a terület az összes javasolt területek közül kórház építésére a legalkalmatlanabb mert a laktanyák tő-szomszédságában magas bombázás és szórás területben a Zagyva és közuti hidak védelmére felállítandó gépágyuk tüzelő állás körletében fekszik…” A tárgyalás végén azonban kompromisszumos megállapodás született, a Scheftsik-féle ingatlant találták kórházépítés céljára megfelelőnek. Az indoklás most már a hely előnyeit ecsetelte: „…A terület első osztályu műut mentén, közművekkel, villany, csatornázás, ellátott területen fekszik…”
A kórház tervezésére Glock Imre budapesti építőmestert kérték fel. Szolnokra háromemeletes épületet tervezett a helyszínrajz tanúsága szerint; későbbi fejlesztésként az épület tükörképeként a bejárattól jobbra is meg akartak valósítani egy létesítményt. 1941 szeptemberében a kórház megkapta a használatbavételi engedélyét. A szolnoki Honvéd Kórház helyszínrajza. A szolnoki Honvéd Kórház keleti homlokzata. A szolnoki Honvéd Kórház nyugati homlokzata.
Az épület háború utáni története már közismert. A megyében is magas volt a tüdőgümőkórban megbetegedettek száma. A betegség legyőzésére alakították ki a megye első gyógyintézetét a katonai kórházban, amely hivatalosan a Szolnok Megyei Tüdőbeteg-gyógyintézet elnevezést kapta. A megnyitó napját, 1948. augusztus 28-át még emlékezetesebbé tette, hogy azon megjelent Darvas József író, akkori építési- és közmunkaügyi miniszter. 1982-től a Tüdőkórházat a Megyei Hetényi Géza Kórházba integrálták és ettől kezdve a Hetényi Géza Kórház II. számú Kórházaként működött.

Alaprajzi tanulságok a szolnoki példából
- Szolnokra háromemeletes épületet tervezett a helyszínrajz tanúsága szerint; későbbi fejlesztésként az épület tükörképeként a bejárattól jobbra is meg akartak valósítani egy létesítményt.
- A terület első osztályu műut mentén, közművekkel, villany, csatornázás, ellátott területen fekszik…
- „…ez a terület az összes javasolt területek közül kórház építésére a legalkalmatlanabb…” - kezdeti aggályok a katonai célpontok közelsége miatt.
Régi alaprajz és a funkcionális kapcsolatok
Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.
A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket. Az ágyak felett “továbbfejlesztett kórházi ágylámpasáv” található, amelyben “az indirekt általános világítás, az olvasólámpa, a nővérhívó, rádiócsatlakozás és gázvételi hely” kapott helyet. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt.
Anyaghasználat és homlokzati rendszer
Az összes épület külső térelhatárolására bordás acélzsaluzatban előregyártott házgyári, hőszigetelt vasbeton panelt terveztünk, konzekvensen vakolatmentes kivitelben. A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el. Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek.
IDŐREND - névváltozások és kapacitások
| Időszak | Név/jogállás | Jellegzetes fejlesztés |
|---|---|---|
| 1781-XIX. sz. | Pesti katonai kórház / helyőrségi főkórház | Katonaorvos-képzés, tábori egészségügy |
| 1899-1918 | 16. sz. helyőrségi kórház | Róbert Károly körúti telephely |
| 1922-1945 | 2., 8., 10. sz. Honvéd kórház | Váltakozó elnevezések, tudományos bázis |
| 1945-1991 | 1. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház; Honvéd Központi Kórház | Újranyitás, háborús károk enyhítése |
| 1975-1977 | Fejlesztési ütemek | Hoteltömb, diagnosztika, gazdasági szárny |
| 2013 | MH Egészségügyi Központ | Új, 26 000 m2-es szárny |
| 2023- | Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház (BM) | Civil egészségügyi integráció |
Vizuális kalauz: homlokzatok és alaprajzi egységek
A kórházépület főhomlokzata. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg. A szolnoki Honvéd Kórház keleti homlokzata. A szolnoki Honvéd Kórház nyugati homlokzata.

Műszaki kivitelezés és üzemeltetési következmények
A tartószerkezeteket a funkció, a gyors és gazdaságos kivitelezés és a generálkivitelező GYÁÉV műszaki lehetőségei egyaránt meghatározták. A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg. A cellás szerkezetű “hotelszárnyak” acéltáblás zsaluzatba öntött harántfalakkal készültek, a födémeket és a válaszfal-térelemeket a győri házgyár szállította.
A hatalmas, 50 000 m2 nettó alapterületű fejlesztés után a kórház ágyszáma 350-ről 1350-re bővült, ugyanakkor továbbra is megmaradt a probléma, hogy az intézmény két telephelyen, itt és a Zrínyi utcában üzemelt. Ez 2013-ra valósulhatott meg, amikor átadták a kórház új, 26 000 m2-es szárnyát (terv: Bordács László és Havrán Judit, KÖZTI).
Térhasználat és betegút a régi alaprajz szerint
Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat. Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze. A válaszfalak térelemből készültek, ezekbe helyezték el a szobai mosdókat és a beépített szekrényeket. Az ágyak felett “továbbfejlesztett kórházi ágylámpasáv” található.

Örökség és intézményi szerep
Mindezzel együtt ekkor vált a katona-egészségügy centrális intézményévé, rá hárult katonaorvosi a tudományos élet koordinálása és fejlesztése, a személyi állomány kiképzése, a szabályzatalkotás, a Honvédorvos című szakfolyóirat megjelentetése. Hadrendi elemként a számos szervezeti változás közepette azonban állandó funkciója a mindenkori magyar hadsereg hazai és külföldi összes aktivitásának támogatása a gyógyító-megelőző tevékenységtől kezdve az alkalmasságvizsgálatokon át a kutatás-fejlesztésig.
A Honvédkórház 2023. január 1-jével kivált az MH EK-ból, ezzel kikerült a hadrendből, az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház immáron a Belügyminisztérium alá tartozik és így elsődlegesen a civil egészségügyi intézményrendszer része lett.

Kapcsolódó elemek a régi alaprajzok értelmezéséhez
- Az elrendezés megkülönbözteti a hoteltömböt, a diagnosztikai, valamint a gazdasági és energiaellátó szárnyakat.
- E mögött készült el a háromszintes diagnosztikai és a kétszintes gazdasági tömb.
- Az új épületeket egymással és a már meglévőkkel kétszintes közlekedők kötik össze.
- A helyszíni vasbetonszerkezetből készült előcsarnokon kívül az egész beruházás lényegében előregyártott elemekből valósult meg.
- A tatarozást nem igénylő, időálló és amellett esztétikus, továbbá rendkívül gazdaságos homlokzatképzést a bordázat romolásával és “KEWALASUR” betonvédőréteg alkalmazásával értük el.
Az épület megjelenését is erősen meghatározó ablakok korabeli thermopán üvegezésű, alumínium szerkezetek. A belső burkolatoknál ügyeltek a tudatos színválasztásra (zöld és narancssárga), de a fő szempont a kórházi funkciónak megfelelő könnyű tisztíthatóság volt.
„Csak egy nővér" – szólt a sebész, míg egy sérült kommandós suttogta: „Fogalmuk sincs, ki ő"
A kórházépület főhomlokzata. Az együttes látványát leginkább a Vasvári Pál útra néző 280 ágyas “hotelszárny” és a hozzá kapcsolódó üveg-függönyfalú előcsarnok határozza meg.
tags: #honvedkorhaz #regi #alaprajz
