Országos Széchényi Könyvtár alaprajz és történeti megközelítés

Az OSZK története gazdag és összetett, s középpontjában a Budavári Palotában elhelyezett F épület áll, amely 1985 óta ad otthont a nemzeti könyvtárnak. A könyvtár alapítása 1802-re nyúlik vissza, amikor Széchényi Ferenc felajánlotta több mint 20 000 kötetes gyűjteményét az országnak; ezt az adományt a nemzet gyarapításának és a magyar kultúra megőrzésének zászlóshajójává emelte. A 1803-as nyitás után felmerült az állandó hely kérdése, amelyet több terv és átalakítás követett; végső soron a Magyar Nemzeti Múzeum kereteibe illesztették a könyvtárat, és 1846-1847-ben a múzeumi osztályokkal együtt költözött a klasszicista épületbe.

Az alapítás és az elhelyezkedés rövid története

Az 1802. november 25-i alapítási aktus után I. Ferenc engedélyezte a könyvtár számára egy korábbi pálos kolostor helyét, ahol 1803. augusztus 20-án megnyitották a nagyközönség előtt. A folyamatos gyarapodás miatt már 1804-ben felmerült az állandó elhelyezés kérdése, és a helytartótanács terveket készíttetett a kihelyezésre. József nádor kezdeményezte, hogy a gyűjtemény nemzeti kultúrintézménnyé váljon, így a könyvtár egy központi épületben kapott helyet a múzeum keretében. 1830-as évekre a gyűjtemény tovább bővült, és felmerült az új múzeumi épület felépítésének gondolata is. A Magyar Nemzeti Múzeum első emeletén kapott helyet a könyvtár, ahol 80 személyes olvasóterem is rendelkezésre állt, és a hosszú zárvaboztatás után 1866-ban újra hozzáférhetővé vált az állomány a közönség számára.

A 19. század végére a helyhiány válságos helyzetet teremtett, ezért Pollack Mihály tervei alapján új palotaépítést kezdeményeztek. Az árvízi események és a 19. századi áramlások hatására a múzeumi és könyvtári funkciók fokozatosan költöztek át a Múzeum körút adott palotájába; 1846 júliusában a könyvtár a palotában kapott helyet, majd az 1860-as évekig folyamatos fejlesztések zajlottak. Az 1896-97-es időszakban befejeződött a régi teremkönyvtári rendszer felszámolása, s a 20. század elejére többször átalakították a tereket a jobb kihasználhatóság érdekében. 1924-től a múzeumi gyűjtemények és a Múzeumi Levéltár költözése is lehetővé tette a könyvtár nagyobb teret kapó működését.

Az OSZK alapelemei és gyűjtemény-típusai

Az OSZK legfőbb küldetése a magyar írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele. A könyvtár a klasszikus könyvtári funkciók mellett olyan speciális gyűjteményeket is megőriz, mint a Kézirattár, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, a Színháztörténeti és Zeneműtár, továbbá az ex librisek és egyéb ritka gyűjtemények. A tízmilliónál is több raktári egység között találhatók kéziratok, régi nyomtatványok, térképek, metszetek és hanganyagok is; ez utóbbiak között egy Kossuth Lajos hangfelvétel is őrződik.

A könyvtár jelentős része a hungarikumnak tekinthető anyagok gyűjtésére koncentrál: a magyar nyelvű kiadványok, a Magyarországon megjelent könyvek és folyóiratok, a magyar szerzők művei különböző nyelveken, valamint a magyar vonatkozású dokumentumok mind részei a gyűjteménynek. A milliós nagyságrendű állományból a nyomtatott könyvek mellett nagy arányban szerepelnek kéziratok, térképek, fotók és hanganyagok is. A digitalizálás és a mikrofilmek készítése kiemelkedő szerepet játszik az állomány hozzáférhetőségében.

A Budavári Palota F épületének alapvető szerepe

A Budavári Palota F épülete az OSZK jelenlegi központja; 1985 óta szolgálja ki az olvasókat és kutatókat. Az épület több, hosszú évtizedes rekonstrukciós és átépítési folyamaton ment keresztül, melyek során megőrizték az állomány védelmét és a modern technikai eszközök integrálását. A kapacitásbővítés érdekében az 1960-as években és a 1980-as években is nagyszabású tervek készültek az egész palota átalakítására és az OSZK elhelyezésére, ám minden esetben a gazdasági és műszaki lehetőségek meghatározták a megvalósítást. A digitalizálás területén az OSZK kiemelkedő szerepet tölt be: a Digitalizáló Központban tízmilliós nagyságrendben folyik a dokumentumok digitalizálása, és a közkincsek online ingyenes hozzáférése is biztosított.

OSZK alapterülete és a Budavári Palota F épülete

A digitalizálás és a digitalis közgyűjtemény

A Digitalizáló Központban a restaurátorok és a digitalizáló szakemberek közösen dolgoznak a muzeális dokumentumok állapotának meghatározásán és a digitalizálási terv készítésén. A 2024-es adatok szerint 14 millió oldal online elérhető volt 2024-ben, és 2025 végére ez a szám akár 20 millió oldal is lehet. A robotszkenner és a nagyméretű, 13 méteres dokumentumbeolvasó eszköz lehetővé teszi a térképek és egyéb monumentális anyagok elektronikus feldolgozását is. A Digitalizáló Központban végzett munka során kiemelt figyelmet fordítanak az állományvédelmi szempontokra, és minden tételnél megállapítják a digitalizálási tervet az adott állapot alapján.

Az OSZK 21. századi szolgáltatásai

A kutatók és a látogatók számára elérhető szolgáltatások közé tartozik a Széchényi Híd, amely a katalógushoz, a MEK-hez, az EPA-hoz és a digitális gyűjteményekhez nyújt hozzáférést. A Régi Nyomtatványok Tára, a Kézirattár és a Színháztörténeti és Zeneműtár közgyűjteményeinek digitalizált anyagai is hozzáférhetők a portálon keresztül. A Fotótér tematikus oldalak és a történeti fényképek gyűjteményei szintén elérhetők; a történeti fényképet tartalmazó gyűjtemények között megtalálhatók portré- és városképfotók, valamint esemény- és életképek. A Régi Ritka és a RMK I. gyűjtemények a legkorábbi magyar nyomtatványokat és metszet-könyveket tartalmazzák, míg a Könyvjegytár a régi és modern ex librisek gazdag gyűjteményét mutatja be.

OSZK digitális szolgáltatások és online hozzáférés

Jelentős példák a gyűjtemények közül

A Budavári Palotában őrzött gyűjtemények között megtalálható a Kézirattár, a Himnusz és a Szózat kézirata, a Corvina-könyvtár 35 példánya, a Mátyás Corvinája, valamint az Esterházy-kottaarchívum. A Hungarikumok között kiemelkedő a Chronica Hungarorum, az első Magyarországon nyomtatott mű (1473), valamint a 1711 előtti régi nyomtatványok széles választéka. A magyar szerzők művei közül közel 600 Petőfi Sándor-kiadvány és több mint 3 000 Jókai Mór mű található meg az állományban.

Rövid összegzés a nemzeti könyvtár szerepéről

Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzője, melynek funkciói az évszázadok során jelentősen kibővültek: a hagyományos könyvtári feladatokon túl a hanghordozók, kéziratok, térképek és digitális tartalmak széles körű gyűjtését és hozzáférhetővé tételét is magába foglalják. A Könyvtár küldetése a magyar vonatkozású írott kultúra megőrzése és a nyilvánosság széles körű kiszolgálása, amelyet a Budavári Palota F épületében található impozáns környezetben valósít meg. A könyvtár folyamatos megújulást és innovációt képvisel a digitalizálás, a restaurálás és a hozzáférhetőség terén, miközben megőrzi történeti örökségét és a hungarikumok értékeit.

tags: #orszagos #szechenyi #konyvtar #alaprajz