Horthy nyaraló Visegrád története: a villától a jogi helyzeten át a mai sorsáig

A Horthy Villa az 1920-as évek elején épült Szántódon, a Balaton déli partján. A két háború közötti időszakban Horthy Miklós Gyermeküdülő volt, a II. Az 1940-es években bővíthették ki az épületet egy konyhai, egy éttermi valamint egy lakó szárnnyal, amit hozzácsatoltak a villához. Az évtizedek során épült még mellé két különálló lakórész fürdővel, foci és kosárpályák, ahonnan meglepetésünkre egy őz ugrott elő a semmiből. A pirossal jelölt rész a Horthy Villa és a később hozzácsatolt éttermi rész. Mint utólag kiderült, a villa nem állt műemlékvédettség alatt, csak helyi védelem alatt, de a szántódi vezetés ezt 2012-ben meg is szüntette, hogy az értékesítés folyamatát felgyorsítsa. Az 5.5 hektáros partszakaszon "természetesen" luxuslakópark épül, ami a Balaland nevet fogja viselni. Egyik melléképület a területen.

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára is a további videókért! Kövess Instagramon is! Autóroncs videókért ide, cikkekért pedig ide kattints!

Visegrád történetéhez visszatekintve: a város a Duna jobb partján fekszik, Budapesttől 40 kilométerre, Esztergomtól mintegy 20 kilométerre. A királyi palota és a Mátyás Király Múzeum a Fő utca mentén található, de az Alsóvárhoz és a Salamon-toronyhoz sem kell sokat gyalogolni. A Fellegvár meghódításához viszont már túrázni kell, de az autóút is jól kiépített. Visegrád szláv szó, jelentése magas várat, fellegvárat. Az államalapítás után a XI. században említett ispán‑vár helyére épült a kettős várrendszer, amely a Fellegvárból és az Alsóvárból állt.

A város története a középkortól a Zsigmond-korig

A Fellegvárat IV. Béla és Laszkarisz Mária királyné emelték ki, a XIII-XIV. században pedig királyi palota építése kezdődött a völgyben. 1323-ban I. Károly a királyság székhelyét Visegrádra helyezte, s az Alsóvár Vízi tornyát is királyi szálláshelyeivé alakították. A palota egyre gazdagabbá vált: a külső falak, kaputorony, ököljek, torony, kápolna és a belső udvar részletei jöttek létre. A 14. század végi építkezések során jött létre a négyszögletes, középső udvaros lakóépület, amelynek északi oldalán gyümölcsöskert húzódott. A Szent Korona és a koronázási ékszerek tárolása is Visegrádon történt ez időben.

1330‑ban Zách Felicián merényletet követett el a királyi család ellen, a támadás után I. Károly az Alsóvárból a Fellegvárba költözött, ahol legyőződött és a palota részeit tovább építették. 1342-ben I. Károly a Fellegvárban hunyt el, fia Nagy Lajos pedig visszaköltöztette a királyi udvarházat, amelyet uralkodása alatt palotává építtetett át. A királyi palota északkeleti részén épült az új lakóépület, és a déli rész felől bővítették a kerítést. 1426-ig Zsigmond gyakran használta a visegrádi palotát, gondoskodott a karbantartásról, sőt kisebb bővítésekről is. A trónviszályok és házasságok fejlődése vezette a palotaszárnyak megújításához és a központi koronázási kerekhúzáshoz.

A Szent Korona körüli viharok és a tatárjárást követő átépítés

Az 1440-es évektől Visegrád fontos királyi rezidenciává vált; 1440 körül az ország székhelye Budáról visszakerült Visegrádra. A koronázásokat Visegrádon is tartották, és a Fellegvár védelme tovább erősödött: külső falvölgy öve és kaputorony bővült. A 15. század végére a palotában a belső udvar középpontjában játszódó kerengők, díszkutak és a trónközösség részletei alakultak ki. A korszak vége felé Mátyás király szerzett Visegrádnak új értelmet, a palotákat átalakították, s a budai udvarbírók irányították a munkálatokat a késő gótikus stílus jegyében.

Ekkor végétől a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Visegrádon őrizték, egészen 1440 körül a koronát ellopták - 80 ezer aranyért később Mátyás kegyéből visszavásárolták. 1476-ban Mátyás neje, Beatrix bevezetésével a palotát tovább bővítették. A XV. század végére a palota területén már kőből falazott, tetővel fedett lakóépületek és gazdag kerengők jellemezték a komplexumot. A Visegrádi palota így vált Közép-Európa egyik leggazdagabb uralkodói rezidenciájává, mely a koronázási ékszerek őrzőhelye maradt egészen 1440-ig.

A Horthy-tilalmak és a magánerdők sorsa

A 20. századra több érdeklődés és ellentét feszültsége bontakozott ki a turisták és a magánbirtokosok között. A Pap-rét és Szentendre között húzódó autóút, a Horthy-korszak vadászterületeinek tilalma, valamint a magánerdők védelme miatt a turisták csak engedéllyel vagy szigorú útvonalon haladhattak. A tilalmak az 1930-as évekre jellemzőek voltak: a Pilis-hegység erdei közalapítványi erdőiben augusztustól októberig a turistaforgalmat és a fafuvarozást korlátozták, kivéve néhány útvonalat turistakeresztény igazolvánnyal. A tilalmakat a csendőrök és erdészek szigorúan ellenőrizték, és a Turisták Lapja illetve más források a magánbirtokosok érdekellentéteit részletesen bemutatták. A későbbiekben sem oldódtak meg könnyen a ellentétek, mivel a magánbirtokosok hozzáállása sokszor akadályozta a turistainfrastruktúra fejlődését.

A magánbirtokosság és turisták közti konfliktusokat különböző korszakokban vizsgálták: a Turisztikai Lapok és Jellinek János írásai a tilos területek ellenszegülésének problémáira mutatnak rá. A kommunista időszakban a turisták továbbra is tájékozódási nehézségekkel találkoztak, majd a rendszerváltás után újra előtérbe került a nyilvános hozzáférés kérdése. A Horthy-korszak és a kapcsolódó tiltások a későbbi újságírásban és emlékezésekben is gyakran felbukkannak, például a Vörös-kőn rendezett felszabadulási ünnepségeken keresztül.

A Thanhoffer-villa története a XX. század közepétől napjainkig

A Horthy-szanatóriumból (később Thanhoffer-villa) 1929-ben vették fel a nevet, miután a területet az Országos Társadalombiztosítási Intézet megvásárolta. 1950-től állami szanatórium, majd a SZOT munkásüdülője, később magántulajdonba került, végül községünk önkormányzata is megfordult a sorsában. A villa a 2000-es években újabb felújításon esett át, majd 2013-ban vendégházzá, szálláshellyé alakították, amelyet több átalakítás követett. 2015-ben felmerült egy Horthy-emléktábla elhelyezésének ötlete, de a testület elutasította azt. 2019-ben és 2024-ben is szerződésbontások és bérlőváltások történtek, amelyek az ingatlan hosszú távú sorsát is befolyásolták. A villát 2020-as években is bérbe adták, majd a szerződések újratárgyalása során a bérleti díjak és feltételek többszöri változáson mentek keresztül.

A Thanhoffer-villa mai sorsa és a kávézó-hálózati turizmusba illesztett planok egyelőre a helyi közélet részei. A nagy múltú épület a történelmi emlékek és modern turizmus kéz a kézben mutatkozik meg, miközben a korábbi tiltások és háborús sorsok emlékei élnek tovább a környező történetekben.

Horthy-garázs és Maharadzsák sziklakertje a Pilisben

Bevezetésként érdemes megjegyezni: a város történelme Gazdag levéltári forrásokat dolgoz fel, s a palotaépítés és a királyi rezidenciák hagyatéka összefonódik a Dunakanyar kultúrájával és turizmusával. A Visegrádi palota 1409-re elkészült; a korona és koronázási játékszerek továbbra is a Fellegvárban maradtak egészen 1440-ig. A város - bár ma kis lélekszámú, a Dunakanyar egyik kedvelt célpontja - története a középkortól napjainkig átívelő út, mely megmutatja a királyi székhelyek és magánbirtokok összefonódását, a polgári turizmus és az állami szuverenitás ellentmondásait, valamint a kulturális örökség védelmének komplex érmét.

Ha szeretnél többet tudni a környék legizgalmasabb útvonalairól, a Spartan Sprint élményeiről vagy a Spartacus-tanösvényről, keress minket a következő bejegyzésekben!

tags: #horthy #nyaralo #visegrad

Népszerű bejegyzések: