Hősök tere millenniumi emlékmű alaprajzának részletes bemutatása és történeti összefüggései

Az 1891-es évben terjesztette a Fővárosi Közgyűlés az országgyűlés elé azt a kezdeményezést, mely szerint a millennium alkalmából készüljön a nemzet ezeréves múltjának méltó emléket állító, köztéri emlékmű.

A Millenniumi emlékmű középpontjában, a 36 méter magas korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyal szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja.

A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el.

A talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezéreinek lovas szobra látható.

A szobor az Andrássy út végén, a Városliget közelében álló Hősök terére nyújtózik, és jelenleg is az egyik legjelentősebb látványosság a fővárosban.

A századforduló építészeti és városfejlesztési beruházásainak részeként kezdődött az emlékmű megvalósítása, melyhez Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt a tervező.

Az arkangyal és a talapzat történeti háttere

Az arkangyal megjelenése és az ábrázolás alkotói közti kapcsolatrendszer a legenda szerint az államalapító Szent István álmaival és az apostoli jogokkal kötődik össze.

A kolosszus 1901. október 24-én avatták fel, és a korinthoszi oszlop tetején tágas látványt nyújtó kompozíció középpontjába került.

A talapzatot domborművek egészítik ki, amelyeken a magyar nemzet történelmi alakjai és eseményei elevenednek meg, köztük a honfoglalás korának motívumai.

Az eredeti szoborkompozíciót 1905-ben adták át, és a szobrok köré rendeződő domborművek a későbbi időszakokban is fontos történelmi üzenetet hordoznak.

Az emlékmű és a Hősök tere kapcsolata a város fejlesztésében

A Millenniumi emlékmű az ezredévi ünnepségek részeként lépett színre, és a teret két félköríves oszlopcsarnok veszi körül, melyek között 20 méter a távolság.

A két oszlopcsarnokhoz kapcsolódó domborművek és szobrok a történelmi időket összegzik, így az ellentétes politikai rendszerek idején is a nemzeti identitás egyik brandjává vált a tér.

A domborművek középen a honfoglaló vezérekhez, bal oldalt pedig Árpád-kori királyokhoz kapcsolódnak, míg a jobb oldalon a Habsburg uralkodók emlékirályai láthatók.

A Hősök tere történelmet szemléltető térként funkcionált, és a Magyar Hősök Emléknapja egyre inkább élő hagyományt teremtett.

Az egyes szobrok és domborművek történeti áttekintése

Balról az első szobor Szent István királyt ábrázolja, és 1911-ben került felállításra; alatta a dombormű István koronázásának történetét mutatja be.

Szent László bronzszobra is 1911-ben állt fel, és a dombormű azt ábrázolja, miként győzi le a kun vitézt.

Könyves Kálmán szobra 1906-ban készült el, a dombormű a boszorkányégetés betiltását ábrázolja.

II. András király szobra 1912-ben került helyére; kezében az Aranybullát tarja, a dombormű pedig a kereszteshadjáratot ábrázolja.

IV. Béla király, a muhi csatát és a tatárjárás utáni újjáépítést idézi meg a domborműveivel.

I. Károly király és Nagy Lajos király az Anjou uralkodók között kaptak helyet a bal oldali oszlopcsarnokban, az előbbi 1905-ben, az utóbbi pedig 1926-ban állt a helyén.

Jobb oldalon Hunyadi János szobra a nándorfehérvári diadal domborművével együtt áll, mögötte pedig a Habsburg uralkodók szobrai kaptak helyet, közöttük Ferenc József és II. Lipót megoldandó történelmi kapcsolatokkal.

A középső részek és a későbbi történeti átalakítások

A második világháború gyakorlata után a Habsburg-szobrokat eltávolították, majd a magyar függetlenségi vezetők szobrai kerültek a helyükre, köztük Bocskai István és Bethlen Gábor.

A hősök emlékkövét 1929-ben avatták fel, és a II. világháború alatt megsemmisült a korábbi Habsburg-szobrok közül néhány.

A 1956-os években a kövek közötti tér visszanyerte korábbi impozáns jellegét, és 2000-2001 között teljes rekonstrukción esett át az emlékmű és a Hősök emlékköve.

Az alaprajz és a technikai részletek

Az emlékmű eklektikus stílusú, félköríves elrendezésű, 85 méter széles és 25 mély, a magasság 13 méter.

A két oszlopcsarnokban elhelyezkedő arányok és a távolság a két sor között ezt a monumentális világot hangsúlyozzák meg.

A korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyal 36 méter magas oszlop tetején látványosan dominál.

A bronzgömb belső szerkezete vasból kötött és a külső ötvözet 3-6 milliméter falvastagságú, amely a szélnyomás ellen védi a szobrot.

A korinthoszi talapzat mintegy száz darab elemből épül fel, melyeket bontáskor külön azonosítóval látnak el, majd konszignációs térképen rögzítik.

A monumentális kompozícióban az 14 jelentős magyar történelmi alak és a hét honfoglaló vezér szobra található, a domborművek pedig történelmi eseményeket örökítenek meg.

Curriculum a restaurálásról és a jövőbeni tervek

A 2020-as évek a restaurálás új szakaszát hozták el: a teljes rekonstrukciót előkészítő állványzat épült az oszlop köré, és 3D szkenneléssel dokumentálják a műtárgyat.

A gábriel arkangyal újraöntése és visszahelyezése várhatóan 2025 első felében történik meg a Hősök terére.

A restaurálási munkák első fázisában a 36 méter magas oszlopot övező állványzat épül, és a bronzközpontú részeket részletesen vizsgálják.

A Szobrok és domborművek bontása során a mindenkori 3D-s dokumentáció lehetővé teszi a pontos visszahelyezést és az eddigi állapotok részletes feltárását.

Az emlékmű nemzeti és kulturális identitást is képviselő ikon, amelynek története a millenniumtól napjainkig összefonódik Budapest fejlődésével és a városligeti környezettel.

A területet széles körben látogatják, és a Hősök tere ma is az ország történelmi emlékeit és a nemzeti identitást összegző fontos közterület.

tags: #hosok #tere #millenniumi #emlekmu #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• Átány környéki szántóföldek elérhető áron – útmutató a vásárlóknak
• Mágneses tulajdonságok ólommentes bismut esetében
• Ismerje meg a babaváró hitel és az illeték kapcsolódó részleteit
• Fedezze fel Szentendre kertesházas kiadásait: nyaralóházak és apartmanok áttekintése
• Praktikus ajándékok ingatlanosoknak